Basa-Őri Szandra (2025) A digitális platformok szerepe a hálózati gazdaságban. Pénzügyi és Számviteli Kar.
![]() |
PDF
Basa-Őri_Szandra_OZYDMT.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (3MB) |
![]() |
PDF
BA_O_Basa-Őri_Szandra.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (252kB) |
![]() |
PDF
Basa-Őri Szandra.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (80kB) |
![]() |
PDF
BA_B_Basa-Őri_Szandra.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (794kB) |
Absztrakt (kivonat)
A szakdolgozatom központi témája az online kereskedelem és a digitális platformok szerepe a mai hálózati gazdaságban, különös tekintettel a kínai gyökerű TEMU platform gyors térnyerésére és működési sajátosságaira. Célom az volt, hogy feltárjam, milyen üzleti és technológiai tényezők állnak a TEMU rövid idő alatt elért sikerének hátterében, hogyan alakította át a digitalizáció a kereskedelmi környezetet, valamint milyen lehetőségek és kihívások várnak a hazai és európai piaci szereplőkre. A dolgozat első részében áttekintettem a hálózati gazdaság fogalmát, jellemzőit, előnyeit és hátrányait, majd bemutattam a digitális platformok típusait és működési modelljeit. Ezt követően részletesen elemeztem a TEMU üzleti modelljét, stratégiáját és logisztikai megoldásait, árazási politikáját, felhasználói élményét és a vállalatot ért kritikákat (adatvédelem, szállítási idő, termékminőség) is. A szakirodalmi áttekintésben definiáltam a hálózati gazdaság fogalmát, bemutattam az e-kereskedelem, az e-business és a platformgazdaság közötti különbségeket, valamint a digitális platformok előnyeit (költséghatékonyság, globális elérhetőség, innováció) és hátrányait (adatvédelmi kockázatok, versenyaránytalanság, jogi hézagok). Kutatásom kvantitatív szakaszában egy online kérdőívet alkalmaztam, melynek célja a magyar vásárlók külföldi e-kereskedelmi platformokról alkotott véleményének feltérképezése. A válaszadók túlnyomó többsége a kedvező árakat és a széles termékkínálatot jelölte meg legfőbb motivációként, míg a bizalmatlanság fő forrásai az adatvédelmi aggályok, az ismeretlen eladók és a hosszabb szállítási idő voltak. Eredményeim alapján a hazai vállalatok számára ajánlott a globális platformokkal való együttműködés és a saját digitális szolgáltatások fejlesztése, míg a szabályozók részére a GDPR, a DMA és a DSA kereteinek finomhangolása lenne célszerű, az innováció és a felhasználói bizalom egyensúlyának megteremtése érdekében. Az eredmények rámutatnak, hogy a digitális platformok nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és kulturális változásokat is katalizálnak. A fenntartható növekedés érdekében elengedhetetlen az átláthatóság, az adatvédelem és a megfelelő szabályozási háttér kialakítása, emellett a környezetvédelem szempontjait is figyelembe kell venni. A jövőbeli stratégiáknak a folyamatos innovációra, rugalmasságra és a globális verseny dinamikájához való gyors alkalmazkodásra kell épülniük. A fenntarthatóság és a környezettudatosság integrálása szintén feltétlenül szükséges a platformgazdaság hosszú távú versenyképességének megőrzése és hosszú távú fejlesztése érdekében.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Tanszék
Menedzsment és Vállalkozás Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
---|---|
Kulcsszavak: | digitális gazdaság, e-business, e-kereskedelem, hálózati gazdaság, online értékesítés |
SWORD Depositor: | User Archive |
Felhasználói azonosító szám (ID): | User Archive |
Rekord készítés dátuma: | 2025. Szep. 23. 13:06 |
Utolsó módosítás: | 2025. Szep. 23. 13:06 |
Actions (login required)
![]() |
Tétel nézet |