Optimizmus a pénzügyi túltervezésben A 18-35 év közöttiek pénzügyi döntéseinek vizsgálata

Horváth Dominika (2025) Optimizmus a pénzügyi túltervezésben A 18-35 év közöttiek pénzügyi döntéseinek vizsgálata. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of Horváth_Dominika_JCCDC4.pdf] PDF
Horváth_Dominika_JCCDC4.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)
[thumbnail of Horváth_Dominika_JCCDC4_Összefoglaló.pdf] PDF
Horváth_Dominika_JCCDC4_Összefoglaló.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (229kB)
[thumbnail of MESTER PÜ SZAKMAI ÖSSZEGZŐ KÉRDÉS Horváth D.pdf] PDF
MESTER PÜ SZAKMAI ÖSSZEGZŐ KÉRDÉS Horváth D.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (324kB)
[thumbnail of Mester PÜ Bírálati lap Horváth  D  Jáki.pdf] PDF
Mester PÜ Bírálati lap Horváth D Jáki.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (293kB)
[thumbnail of Horváth_MSC.pdf] PDF
Horváth_MSC.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (207kB)

Absztrakt (kivonat)

Napjainkban pénzközpontú világban élünk, ahol a pénz már fiatal korunktól kezdve meghatározza döntéseinket. Számomra a pénz biztonságot, szabadságot és jólétet jelent. Értékesítőként gyakran tapasztalom, hogy az emberek túlzottan optimisták és túlterveznek, ami gátolja a reális pénzügyi döntéseket. Különösen a fiatalok számára fontos a tudatos pénzügyi tervezés, hiszen előttük állnak a legnagyobb kihívások, mint az önálló élet, tanulás, munka és költözés. Ezért is fontos, hogy megtanuljuk kezelni a pénzügyeinket és reális szemléletmódot alakítsunk ki. Ha már kezdetekkor figyelmet fordítunk a pénzügyeink tervezésére, nagyobb eséllyel leszünk képesek kezelni életünk során a hirtelen felmerülő akadályokat. Minél korábban kezdjük el a pénzügyeink tervezését, annál több idő áll rendelkezésre a pénzügyi biztonság és stabilitás megteremtésére. Szakdolgozatom célja, hogy megfigyeljük a 18-35 év közöttiek pénzügyi tervezését és döntését, különös figyelmet fordítva a túltervezésre és optimizmusra. A dolgozatban olvashatunk a pénzügyi műveltségről és tudatosságról, a háztartások pénzügyi kultúrájáról, majd a pénzügyi viselkedéstanról, ezen belül érintve a túltervezést, optimizmust, racionalitást és heurisztikákat. A szakirodalmi áttekintés során arra jutottam öt kutatási kérdést érdemes vizsgálni. A 18–35 év közötti fiatal felnőttek esetében vizsgálom a pénzügyi tervek készítésének gyakoriságát, a tervezést vezérlő célokat, valamint a pénzügyi döntéseikre jellemző sajátosságokat. A negyedik (K4) és ötödik (K5) kutatási kérdés komplexebb, mely leíró statisztikával vizsgálja az optimizmus megjelenését a magasabb iskolai végzettség, majd a magasabb jövedelem szempontjából. Az elemzéshez online kérdőíves módszert alkalmaztam, melyet 123 fő töltött ki. A kutatási kérdéseket és azok eredményeit egy táblázatban foglaltam össze. Az eredmények szerint arra következtettem, hogy a válaszadók körében a pénzügyi tervezés elterjed, mellyel a szakirodalom nem feltétlen ért egyet. Azt gondolom ennek oka, hogy a kérdőíves megkérdezés alatt az alapszintű pénzügyi tervezésre fókuszáltam, hiszen a bele soroltam azt is, ha az egyén átgondolja a bevételit és kiadásait. A pénzügyi célok tekintetében az anyagi biztonság megteremtése, valamint a hosszú és rövidtávú tervek kapnak jelentős figyelmet. Mindez pozitív képet ad a kitöltőkről, miszerint, felelősségteljesen gondolkodnak a jövőjükről, és tudatosan szeretnék alakítani a pénzügyeiket. Azonban előfordulhat, hogy a kitöltők válaszai önvédelmi alapúak, mintsem tényszerű kijelentések. A célok elérése érdekében a legtöbben mérsékelt hozzáállást tanúsítanak szokásaik megváltoztatásával kapcsolatban. Teljes elköteleződést csak kevesen mutatnak. Eszerint a válaszadók nyitottak lehetnek bizonyos változásokra, de nem feltétlenül prioritásként kezelik ezt. A válaszadók pénzügyi viselkedését több aspektusból vizsgáltam, bele érte az érzelmi reakciókat, impulzív költési hajlamokat, döntéshozatali szokásokat, valamint a kockázatvállalási hajlandóságot. A kutatás eredményei alapján a 18–35 évesek pénzügyi döntéseit alapvetően óvatosság és tudatosság jellemzi. Pénzügyi nehézségek esetén többségük aggodalommal reagál, de a szélsőséges érzelmi reakciók ritkák. Az impulzív költésre mutatnak némi hajlamot, de általában igyekeznek kontrollálni vásárlási szokásaikat. A döntéshozatal terén a válaszadók többsége nem halogat, pénzügyeit proaktívan kezeli. A kockázatvállalási hajlandóság alacsony, a többség inkább biztonságra törekszik, mintsem bizonytalan helyzetekbe sodorja magát. A K4 és K5 kérdést alátámaszthatom, miszerint a magasabb iskolai végzettséggel és a magasabb jövedelemmel rendelkező fiatal felnőttek hajlamosak optimistább pénzügyi célokat kitűzni. Ez valószínűleg összefügghet az önbizalommal és az általuk érzékelt lehetőségekkel. Ez az eltérés azt sugallja, hogy az egyének úgy érzik, hogy ők személyesen jobban képesek kezelni a pénzügyi kihívásokat, mint az általuk általánosan érzékelt társadalmi csoportjuk. Ez az önbizalom vagy az egyéni képességeikbe vetett hit következménye lehet.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügyi

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: optimizmus, pénzügyi terv, racionalitás, túltervezés, viselkedéstan
SWORD Depositor: User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID): User Archive
Rekord készítés dátuma: 2025. Szep. 23. 13:05
Utolsó módosítás: 2025. Szep. 23. 13:05

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet