Demográfiai változások napjainkban

Csoma András Krisztián (2025) Demográfiai változások napjainkban. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Csoma_AndrásKrisztián_B1XRED.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF BA_O_Csoma_AndrásKrisztián.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (248kB)
	PDF Csoma András Krisztián.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (183kB)
	PDF Csoma_biralat_TothGCS.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (146kB)

Absztrakt (kivonat)

Magyarország demográfiája a 21. század első évtizedeiben tartósan alacsony termékenységi szinttel és elöregedő korstruktúrával jellemezhető. A társadalom hosszú távú fenntarthatóságához szükséges termékenységi szintet utoljára a Ratkó-korszak idején sikerült elérni, az élveszületések száma pedig évtizedek óta évről évre egyre inkább elmarad ettől a szinttől. 2008-ban Magyarország volt a világ egyik legalacsonyabb termékenységű országa, a 2008-9-es gazdasági világválság évei pedig rekordalacsony születésszámot produkáltak. A magyar kormány a helyzet súlyosságát felismerve határozott és céltudatos családpolitikába kezdett a 2010-es évektől azzal a céllal, hogy a szülőket hozzásegítsék annyi gyermekhez, amennyit eredetileg szerettek volna, a gyermekvállalásból és gyermeknevelésből terheket vállaljanak át, növeljék a gyermekvállalási kedvet, és alapjait tekintve megpróbálják megfordítani ezeket a negatív demográfiai trendeket. Szakdolgozatomban ezen demográfiai trendeknek az okait térképezem fel gazdasági és társadalmi szempontok szerint. Górcső alá veszem a rendszerváltás óta hazánkban végbement társadalmi átalakulásokat, leginkább a nemek szerepének átalakulását. Részletesen foglalkozom a 2010 előtt és után bevezetésre került családpolitikai intézkedésekkel, hogy tágabb rálátást kaphassunk az eszközrendszer kialakulására és fejlődésére. Az elmúlt másfél évtized termékenységének vizsgálata meglehetősen nehézkes, hiszen az időintervallumot beárnyékolja két komoly gazdasági sokk hatása. A Great Recession és a Covid-19 világjárvány demográfiára és gyermekvállalásra gyakorolt hatásaira is kitekintek, hiszen ezek a meghatározó világgazdasági események és hatásaik kilengéseket okoztak a hazai termékenységben. Kutatásomban választ szeretnék kapni arra a kérdésre, hogy a folyamatosan bővülő magyar családpolitikai eszközrendszer célkitűzéseihez mérten sikeresnek mondható-e, érzékelhető volt-e változás termékenység terén, és megfelelő irány-e továbbra is a tipikus pronatalista szemléletet fenntartani. A kutatás megfigyeléseken és statisztikai adatok értelmezésén alapul, azonban ok-okozati összefüggés csak feltételezhető, vagy korlátozottan állapítható meg, hiszen a családpolitikai intézkedéseken, a gazdasági és társadalmi változásokon és a világgazdasági eseményeken kívül más komponensek is befolyásolhatják a nők gyermekvállalását, illetve nem állapítható meg, hogy melyik tényező milyen mértékben befolyásolta a gyermekvállalást. A kutatás és a dolgozat végére mégis levonható egy konklúzió a családpolitika eredményességéről és a szemlélet helyénvalóságáról.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment és Vállalkozás Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	2008-as válság, 21. század, család, családi támogatások, családtámogatás, demográfia, demográfiai fejlődés, demográfiai folyamatok, élveszületés, gyermekvállalás, koronavírus-járvány (COVID-19), társadalmi fejlődés
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2025. Szep. 23. 13:05
Utolsó módosítás:	2025. Szep. 23. 13:05

Actions (login required)

Tétel nézet