Munkahelyi jólléti programok és ezek hatása a munkavállalókra

Kovács Marcell (2025) Munkahelyi jólléti programok és ezek hatása a munkavállalókra. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Kovács_Marcell_PWYNBC.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF MA_O_Kovács_Marcell_PWYNBC.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (125kB)
	PDF VSZ Szakmai összegző kérdés_Kovács Marcell.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (166kB)
	PDF Kovács Marcell_VSZ_bírálat.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (196kB)
	PDF Kovács Marcell.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (253kB)

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozatom és kutatásom témája a munkahelyi jólléti programok munkavállalókra gyakorolt hatásainak vizsgálata. Az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt kap a szervezeti életben a munkavállalók jóllétének előremozdítása, amely nem csupán humánus cselekvésként, hanem egy stratégiai eszközként is értelmezhető a munkaerő-megtartás és a versenyképesség növelése szempontjából. A dolgozatom célja annak feltárása volt, hogy ezek a munkahelyi jólléti programok milyen hatást gyakorolnak a dolgozók elégedettségére, motivációjára, elköteleződésére, valamint hogyan járulnak hozzá a munka és magánélet egyensúlyának megéléséhez. A dolgozatom elméleti háttér fejezetében részletesen foglalkozom a jóllét sokdimenziós fogalmával, különösen munkahelyi jóllét kontextusban. Több elméleti modell is ismertetésre kerül, köztük Warr vitaminmodellje, amely a munkapszichológiai tényezőket a testi jólléthez hasonlóan, optimális szintben szükséges „vitaminokként” kezeli; valamint Karasek Job Demand-Control modellje, amely a munkaterhelés és a kontroll egyensúlyának fontosságára mutat rá. Emellett a Maslach-féle burnout modell és a pozitív pszichológia szemlélete is hozzájárul a jólléti programok hatásainak értelmezéséhez. A dolgozat bemutatja a jóllét kulcsterületeit, mentális, fizikai, szociális, pénzügyi és környezeti dimenziók mentén, amelyek alapján a kutatásom könnyebben értelmezhetővé válik. A kutatás módszertani szempontból kevert megközelítést alkalmazott, ötvözve a kvantitatív és kvalitatív elemeket. Az online közzétett kérdőívemet 101 válaszadó töltötte ki, akik különböző életkorú, beosztású, illetve szervezeti típusban dolgozó munkavállalók, ezáltal széleskörű adathalmazt generálva a kvantitatív kutatásomhoz. A kérdések többek között a munkahelyi jólléti programok ismertségére, hozzáférhetőségére, szubjektív értékelésére és a munkavállalói elégedettségre kérdeztek rá. A kvalitatív adatgyűjtésem során négy, félig strukturált interjú készült, amelyek mélyebb és részletesebb betekintést adtak a munkahelyi jólléti programok egyéni megélésébe és a szervezeti kultúra szerepébe. Ez a módszertani kombináció lehetővé tette a számszerűsíthető eredmények értelmezését az egyéni tapasztalatokkal kombinálva. A kutatási eredmények alapján világosan látszik az, hogy a munkahelyi jólléti programok megléte és minősége jelentős hatással van a munkavállalók elégedettségére és elkötelezettségére. A válaszadók többsége pozitívan értékelte az olyan intézkedéseket, mint a rugalmas munkavégzés, egészségmegőrző kezdeményezések, pszichológiai támogatás, vagy a szakmai fejlődést támogató lehetőségek. Különösképpen azok a munkahelyi jólléti programok bizonyultak hatékonynak, amelyek figyelembe vették a munkavállalók egyéni igényeit és nem csupán formális juttatásként jelentek meg, hanem szervesen illeszkedtek a szervezeti kultúrába. A dolgozatom egyik fontos megállapítása az, hogy a munkahelyi jólléti programok hatékonysága nagy mértékben múlik azok hitelességén. Az interjúalanyok kiemelték a következetes belső kommunikáció és a programokhoz való tényleges hozzáférés jelentőségét. A kutatás során felmerült munkavállalói válaszok alapján egyértelműen megfogalmazható az, hogy a munkavállalók akkor tekintenek egy munkahelyi jólléti programot valójában hasznosnak, ha az hiteles törődést közvetít feléjük a munkáltató felől és nem csak egy eszköz a cég imázsának javítására. A kutatásom során több javaslatot is megfogalmaztam. Célszerű rendszeres igényfelmérésekre és visszajelzésekre alapozni a programok kialakítását, valamint olyan rugalmas, könnyen hozzáférhető megoldásokat előtérbe helyezni, mint a hibrid munkavégzés, szabadidős támogatások, vagy fizikai- és mentális egészséget javító szolgáltatások. Összegzésképp elmondható az, hogy a jól megtervezett és megfelelően működtetett munkahelyi jólléti programok képesek hozzájárulni a munkavállalói jóllét, motiváció és lojalitás növeléséhez, és hosszú távon a szervezetek versenyképességére is kedvező hatást gyakorolnak.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Vezetés és Emberi Erőforrás Fejlesztés Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Vezetés és szervezés

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	elégedettség, elkötelezettség, kvalitatív módszerek, kvantitatív módszerek, munkahelyi viszonyok
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2025. Szep. 23. 13:05
Utolsó módosítás:	2025. Szep. 23. 13:05

Actions (login required)

Tétel nézet