A hátrányos helyzetű és megváltozott munkaképességű emberek munkaerőpiaci integrációjának helyzete Magyarországon; Milyen szerepet játszik a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a foglalkoztatásuk elősegítésében?

De Jong Flóra (2025) A hátrányos helyzetű és megváltozott munkaképességű emberek munkaerőpiaci integrációjának helyzete Magyarországon; Milyen szerepet játszik a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a foglalkoztatásuk elősegítésében? Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF De_Jong_Flóra_OPCIJU.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (830kB)
	PDF BA_O_De_Jong_Flóra.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (79kB)
	PDF De Jong Flóra szakdolgozat bírálat- Előd Ágnes.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (294kB)
	PDF De Jong Flóra.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (243kB)

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozat célja a hátrányos helyzetű és megváltozott munkaképességű személyek munkaerőpiaci integrációjának vizsgálata, különös tekintettel arra, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat milyen szerepet vállal ebben a folyamatban. A téma jelentőségét az adja, hogy Magyarország lakosságának számottevő része érintett a megváltozott munkaképesség problémakörében, miközben a foglalkoztatási arányuk még mindig jóval elmarad az országos átlagtól. A társadalmi előítéletek fennmaradása, az intézményi akadálymentesítési korlátok, valamint a célzott támogatások hiányosságai tovább súlyosbítják az érintettek elhelyezkedési esélyeit. Az elméleti keret kidolgozásakor három kulcsfogalom kerül meghatározásra: a fogyatékosság, a megváltozott munkaképesség és a hátrányos helyzet. Ezeket nemcsak jogi, hanem társadalmi és szakirodalmi szempontból is értelmeztem, külön hangsúlyt fektetve arra, hogy ezen definíciók gyakran egymással összefonódva jelennek meg, és az érintett csoportokat nem lehet csak egy-egy kategóriába besorolni. Ez az átfedés tovább nehezíti az érintettek munkaerőpiaci elhelyezkedését. A hátrányos helyzet típusainak (pl. társadalmi, földrajzi, egészségi) bemutatása mellett a roma közösség munkaerőpiaci helyzetére is külön figyelmet szenteltem, amely hazánk legnagyobb etnikai kisebbségét alkotja. A dolgozatomban kitérek a hazai és nemzetközi foglalkoztatási statisztikák, valamint a vonatkozó jogszabályok áttekintése alapján, hogy bár az elmúlt években történtek előre lépések – például bértámogatási programok és rehabilitációs hozzájárulási szabályok formájában – a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása terén, továbbra is számos akadályba ütközik. Ennek leküzdésében kulcsszerepet töltenek be azok a karitatív szervezetek, amelyek személyre szabott támogatást, mentorálást, aktív jelenlétet biztosítanak a célcsoport igényeire. A dolgozat gyakorlati fókuszát a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Foglalkozási Rehabilitációs Szakmai Programjának részletes elemzése képezi. A szervezet tevékenységét a társadalmi felzárkóztatás mellett a munkaerőpiaci integrációban való szerepvállalás egészíti ki, konkrét foglalkoztatási formák kialakításával. A program célja, hogy valódi lehetőségeket teremtsenek amegváltozott munkaképességű személyek munkaerőpiaci integrálásában, egyéni rehabilitációs tervek, mentorálás, valamint támogató, befogadó munkahelyi környezet révén. A szakdolgozatomban a szervezet hivatalos dokumentumai és programértékelései mellett félig strukturált interjúkat készítettem a programban dolgozó négy szakemberrel – mentorral, tanácsadóval és koordinátorral –, melyek mélyebb betekintést nyújtottak a gyakorlati működésbe és kihívásokba. Az interjúk alapján elmondható, hogy a program célkitűzései a gyakorlatban is megvalósulnak. Az érintettek számára biztosított egyéni figyelem, a mentorok támogatása és a rugalmas munkahelyi alkalmazkodás elősegítik a munkahelyi beilleszkedést. A válaszok azt is jelezték, hogy a program hatására nőtt a munkavállalók lojalitása, és a munkakörnyezetben tapasztalható előítéletes hozzáállás is nagy mértékben enyhült. Ugyan nehézségek is jelentkeztek, mint például a mentorok túlterheltsége, vagy az adminisztrációs terhek, azonban a visszajelzések alapján történő korrekciók előremutató gyakorlatot jeleznek. A dolgozat végén megfogalmazott javaslatok a mentorálási rendszer kapacitásának bővítésére, az állami ösztönzők hatékonyabb kihasználására, valamint a munkáltatók érzékenyítésére fókuszálnak. A kutatásom egyik legfontosabb megállapítása, hogy a formális foglalkoztatás önmagában nem elegendő, hiszen a társadalmi szemléletformálásnak is kiemelt szerepe van a hosszú távú integráció sikerében. Összességében a dolgozat azt mutatja be, hogy a társadalmi integrációhoz nem elég a munkalehetőség biztosítása, mivel szükség van egy elfogadó társadalmi környezetre is. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat programja példaértékű jó gyakorlatként szolgálhat más foglalkoztatók és szociális szervezetek számára is, elősegítve egy igazságosabb, befogadóbb munkaerőpiacot.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment és Vállalkozás Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	hátrányos helyzet, integráció, megváltozott munkaképesség, mentorálás, munkaerőpiac
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2025. Szep. 23. 13:05
Utolsó módosítás:	2025. Szep. 23. 13:05

Actions (login required)

Tétel nézet