Munkahelyi stresszkezelés generációs szemmel a baby boomerektől a Z generációig.

Angyal-Libis Zsuzsanna (2025) Munkahelyi stresszkezelés generációs szemmel a baby boomerektől a Z generációig. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Angyal-Libis Zsuzsanna_D5U5YD.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2030. Május 03.. Download (847kB)
	PDF Angyal-Libis Zsuzsanna_D5U5YD _Titkositasi kerelem.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (37kB)
	PDF BA_O_Angyal-Libis_Zsuzsanna.docx.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2030. Május 03.. Download (130kB)
	PDF BA_B_Angyal-Libis_Zsuzsanna.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (84kB)
	PDF Angyal-Libis Zsuzsanna_bírálat_EE_FLK.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (160kB)

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozatom központi témája a munkahelyi stressz kezelése generációs szemléletben, azaz annak vizsgálata, hogy a különböző generációk (baby boomer, X, Y, Z) miként élik meg a munkahelyi terheléseket, és milyen stratégiákkal igyekeznek megbirkózni a stresszel. A választott téma különösen aktuális, mivel a mai munkahelyeken egyszerre van jelen négy generáció, akik eltérő társadalmi, technológiai és kulturális környezetben szocializálódtak, így igényeik, elvárásaik, munkához való hozzáállásuk is jelentősen különbözik. A dolgozat első felében részletes szakirodalmi áttekintés található a stressz fogalmáról, fajtáiról és hatásairól. A stressz pszichológiai és élettani jelenségként kerül bemutatásra, kitérve Selye János általános adaptációs szindróma elméletére, valamint Richard Lazarus kognitív megközelítésére, amely szerint a stressz az egyén szubjektív értékelésének függvénye. A dolgozat különbséget tesz az objektív (külső környezeti) és szubjektív (belső megélésből fakadó) stresszorok között, valamint bemutatja a rövid és hosszú távú mentális és fizikai következményeket is. A munkahelyi stressz különösen releváns a modern szervezetek működésében. A dolgozat ismerteti Robert Karasek stresszmodelljét, amely szerint a magas követelmények és az alacsony kontroll együttes jelenléte súlyos stresszhelyzethez vezet. Emellett elemzem a leggyakoribb stresszorokat, mint például a túlterheltség, a munka-magánélet egyensúlyának felborulása, a bizonytalan elvárások vagy a szoros határidők. A WHO és az ILO is hangsúlyozza, hogy a stressz nemcsak az egyéni jóllétre, de a szervezeti teljesítményre is negatív hatással van, ezért megelőzése és kezelése nemcsak munkavállalói, hanem vezetői felelősség is. A dolgozat következő fejezete a generációk jellemzőit és munkahelyi attitűdjeit mutatja be. A baby boomerek a stabilitás és lojalitás hívei, hajlamosak elfogadni a hierarchikus vezetést, és nehezebben nyitnak az új technológiák és modern stresszkezelési módszerek felé. Az X generáció önállóbb, számukra fontos a munka-magánélet egyensúlya, de még nem feltétlenül használják tudatosan az online stresszoldó eszközöket. Az Y generáció (más néven millenniumiak) a digitális világban nőtt fel, rugalmas munkavégzést, visszacsatolást és elismerést igényel, és nyitott a coachingra, pszichológiai támogatásra, vagy a relaxációs appokra. A legfiatalabb Z generáció tagjai már a digitális natívok közé tartoznak, gyors információcserét és technológiai támogatottságot igényelnek, de stresszhelyzetekben hajlamosak a kihívások elől elmenekülni, még kevés a tapasztalatuk a hosszú távú megküzdésben. Az empirikus kutatás egy nemzetközi autóipari vállalat magyarországi pénzügyi központjában zajlott. A teljes állomány 499 fő, akik közül 113 fő töltötte ki az online kérdőívet. A minta eloszlása szerint 30 fő X generációs, 47 fő Y generációs és 36 fő Z generációs volt, míg a baby boomer korosztály nem képviseltette magát a kutatásban. A kérdőív öt fő témakört érintett: szociodemográfiai jellemzők, stresszforrások, megküzdési módszerek, generációs különbségek, valamint vállalati támogatás. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a munkavállalók többsége időszakosan tapasztal stresszt, de jelentős részük rendszeresen vagy napi szinten is küzd ezzel. A leggyakoribb stresszorok között szerepel a túlterheltség a túlmunka miatt, a szoros határidők, a munka-magánélet egyensúlyának a hiánya, vagy az egzisztenciális szorongás. A stresszkezelési módszerek tekintetében a generációk közötti különbségek jól kirajzolódnak: míg az idősebbek a személyes kapcsolatokban és hagyományos megoldásokban bíznak, addig a fiatalabb generációk digitális eszközökkel, mentálhigiénés applikációkkal, coachinggal igyekeznek csökkenteni a stressz szintjüket. A dolgozat gyakorlati javaslatokat is megfogalmaz a vállalat számára. Ezek közé tartozik például a generációspecifikus stresszkezelő programok bevezetése, tréningek szervezése, a rugalmas munkavégzés lehetőségének biztosítása, a vezetői kommunikáció fejlesztése, valamint a munkavállalók mentális egészségét támogató kezdeményezések elindítása. A dolgozatból kitűnik, hogy a generációk közötti különbségek nemcsak kihívást, hanem lehetőséget is jelentenek a vállalatok számára, ha megfelelő módon kezelik őket. A kutatás eredményei alapján a vállalat hatékonyabban tervezheti meg a munkavállalóik jóllétét támogató programokat, és hozzájárulhat a hosszú távú szervezeti sikerességhez.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Vezetés és Emberi Erőforrás Fejlesztés Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Emberi Erőforrások

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	generációk, munkahelyi stressz, stressz hatások, stresszkezelés, X generáció, Y generáció, Z generáció
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2025. Szep. 23. 13:05
Utolsó módosítás:	2025. Szep. 23. 13:05

Actions (login required)

Tétel nézet