Generációk jellemzése

Dick Hajna (2025) Generációk jellemzése. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Dick_Hajna_KA9P5Y.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF BA_O_Dick_Hajna.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (346kB)
	PDF BA_B_Dick_Hajna.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (5MB)
	PDF ALAPK_szakdolgozat-biralat-es-javaslat_2025 Dick H KDA.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (93kB)

Absztrakt (kivonat)

Összefoglaló a „Generációk jellemzése” című szakdolgozathoz A jelen szakdolgozat célja, hogy egy részletes képet nyújtson az elmúlt évtizedek legfontosabb generációiról, azok általános jellemvonásairól, történelmi és társadalmi háttereiről, valamint munkapiaci szerepükről. A közelmúltban történt változásokból kiindulva bátran kijelenthetjük, hogy az egyik legizgalmasabb kutatási téma napjainkban a különböző generációk közötti különbségek és hasonlóságok vizsgálata. Fontosnak tartottam, hogy átfogó képet nyújtsak arról, hogy miként alakultak a nemzedékek értékrendjei és milyen különbségek vannak a gondolkodásmódjukban. A dolgozat középpontjában az integrációs eltérések állnak, de emellett a vizsgálat kitér a kulturális, történelmi, technológiai és digitalizáció által okozott hatásokra is, amelyek az elmúlt közel száz évben formálták az emberek életstílusait és a világot egyaránt. A dolgozat bevezető részében ismertetem a szakdolgozati témám indíttatásait, célját, illetve a saját kvalitatív kutatásom, amit interjú formájában készítettem egy budai bankfiókban. Ebben a fejezetben a dolgozat definiálja a „generáció” fogalmát, megkülönböztetve annak biológiai, társadalmi és kulturális értelmezését. Rávilágít arra, hogy bár a generációk közötti különbségek nem minden esetben látványosak, hosszabb távon mégis jól kimutathatók a technológiahasználat, kommunikációs szokások, világnézetek és munkahelyi értékek mentén. A megannyi eltérő hatásoknak köszönhetően egyre nagyobb a generációk közötti szakadék, ebből kifolyólag egy mai fiatal generációst már nem biztos, hogy ugyanazok a dolgok fogják motiválni, mint idősebb társaikat, valamint a különböző nemzedékek is egyre eltérőbb értékrendekkel élik a mindennapokat. Például míg a Baby Boom generációt a háború utáni fellendülés, addig az Y- és Z- generációt a globalizáció és a digitális forradalom határozza meg. A dolgozat következő főbb témája a ma élő öt legfontosabb generáció bemutatásáról szól, kezdve a legidősebb nemzedékkel, a Baby Boom-mal, aminek fiatalabb tagjai még megtalálhatóak a munkaerőpiacon is. A második világháború utáni gazdasági fellendülés idején, pontosabban az 1946-1964 között születettek sorolhatók ide. Hosszútávon gondolkodnak a munkahelyeket tekintve, stabilitás, kemény munka és lojalitás jellemzi őket. X-generáció (1965-1979): Bizonytalanabb társadalmi és gazdasági helyzetben nőttek fel, ebből kifolyólag egyensúlyra törekednek a munka és magánélet között. Gyermekkorukat az önállóság jellemezte a szülők munkamorálja miatt, mégis egy lázadóbb nemzedék nőtt fel. Munkaerőpiaci szempontból jellemző rájuk a lojalitás és hagyományos munkabeli rendszerek elfogadása. Y-generáció (1980-1995): Az első olyan nemzedék, amely fiatal felnőttként találkozott a digitalizáció és globalizáció hatásaival, mint az internet és mobiltelefon fejlődése. Rájuk már az önállóság, önmegvalósítás és az élményorientált világképp jellemző. Ugyanakkor sokuk nehezen talál biztos egzisztenciát, gyakoriak a karrierváltások és a nemlineáris életutak. Z-generáció (1996-2010): A Zoomerek már beleszülettek az internet világába, számukra természetes az online világ és jelenlét, ami a mindennapjaik részévé vált. Fiatal koruktól kezdve gyorsan dolgoznak fel információkat, nem okoz gondot számukra a multi-tasking, ugyanakkor az állandó online jelenlét és fizikai kapcsolatok hiánya szorongást és elidegenedést okozhat náluk. Munkaerőpiaci szempontból még formálódnak, de elvárják a rugalmasságot, az erkölcsi és társadalmi értékek képviseletét a munkáltató részéről, és sokkal inkább értékelik a coach-vezető stílust. Alpha generáció (2011- ): A legfiatalabb generáció, akik még nincsenek jelen aktívan a munka világában, nem képezik szerves részét a szakdolgozatomnak, azonban úgy gondoltam, hogy fontos megemlíteni, milyen eltérő jellemvonásokkal nőnek fel a digitális ’bennszülöttek’. Szakirodalmak és előrejelzések alapján már most kirajzolódik, hogy őket a mesterséges intelligencia, a kiterjesztett valóság, az automatizálás és a fenntarthatósági kérdések világában kell értelmezni. A különböző generációk jellemzését követően rátértem a dolgozat következő központi fejezetére, miszerint hogyan hatnak ezek a különbségek a munkahelyi együttműködésre és szervezeti kultúrára. Az eltérő generációk más-más munkamódszereket, kommunikációs stílust és elvárásokat képviselnek. Míg a Baby-Boom és X-nemzedék számára fontos a személyes jelenlét, addig az Y és Z szívesebben dolgozik rugalmas és digitális munkakörnyezetben.Ebben a részben kiemelt szerepet kapott az Y-, és Z-generáció közötti különbségek elemzése, hiszen véleményem szerint a közel álló generációk közül náluk figyelhető meg leginkább a digitalizáció okozta eltérő, éles különbségek. Amíg az Y-osok megtapasztalták milyen, mikor meg kell becsülni az adott munkalehetőséget, fontos számukra a saját értékeik önmegvalósítása, minél több tudást akarnak szerezni adott helyen belül, addig a Z-k számára ez már nem prioritás. Nekik sokkal fontosabb, hogy a saját érdeküket vegyék figyelembe, és ha nem tetszik egy adott környezet, akkor váltanak. Primer kutatásként a már említett kvalitatív kutatást választottam interjú formájában. Kutatásom fő célja az volt, hogy a lehető legtöbb tapasztalattal rendelkező kollégákkal folytassak beszélgetést, illetve minden generációból legalább kettő fővel. Összesen kilenc kolléga vett részt az interjúban, köztük a fiók vezetője is, aki részben eltérő kérdéseket kapott a munkavállalókkal kapcsolatban. Az interjú kitért arra, hogy hogyan látják saját generációjuk, illetve más korcsoportok jellemvonását és munkabeli attitűdjét, mit tartanak a legfontosabb motivációs tényezőnek, mi a véleményük a csapatmunkáról és a vegyes csoportokról, valamint a vezetővel szembeni elvárásaikról. Az eredmények alapján jól kirajzolódtak az egyes generációs karakterjegyek, és az is, hogy milyen nehézségek, illetve lehetőségek rejlenek a generációk közötti együttműködésben. A vizsgálat kimutatta többek között, hogy a Z generáció számára a munkahelyi rugalmasság, több szabadidő és a magas fizetés fontosabb, míg az X-generáció és Baby-Boom még mindig a stabilitást és a pozitív elismerést részesíti előnyben. A szakdolgozat végső megállapítása szerint a generációk közötti különbségek nem tekinthetők akadálynak, sokkal inkább lehetőségként kell kezelni őket a munkahelyi életben. A különféle értékrendek és tapasztalatok erősséggé válhatnak, ha megfelelő vezetői és kommunikációs stratégiák segítségével sikerül összhangba hozni az eltérő kommunikációs és munkavégzési stílusokat. Erre vonatkozóan több javaslatot is megfogalmaztam, ami az utóbbi stratégiákban segítségre lehetnek, mint például a megfelelő csapat tréningek megszervezése.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment és Vállalkozás Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	generációs fejlődés, generációváltás, jellemvonások, különbségek, Y generáció, Z generáció
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2025. Szep. 23. 13:04
Utolsó módosítás:	2025. Szep. 23. 13:04

Actions (login required)

Tétel nézet