Lakosság hitelképességének vizsgálata lakáscélú hitelek szempontjából – fókuszban a lakásépítés

Kárpáti Csilla (2025) Lakosság hitelképességének vizsgálata lakáscélú hitelek szempontjából – fókuszban a lakásépítés. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Kárpáti_Csilla_JHSYKF.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2035. Április 16.. Download (747kB)
	PDF titkosítási kérelem.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (915kB)
	PDF BA_O_Kárpáti_Csilla.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2035. Április 16.. Download (136kB)
	PDF Kárpáti Csilla.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (114kB)
	PDF 250508_Kárpáti_Csilla_JHSYKF.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (201kB)

Absztrakt (kivonat)

A lakáscélú hitelezés gazdasági és társadalmi jelentősége kiemelkedő, mivel nemcsak az egyéni lakhatási célokat szolgálja, hanem a gazdasági növekedés és a pénzügyi stabilitás fontos mozgató rugója is. A hitelezési folyamatokban kulcsszerepet játszik a hitelképesség megítélése, amelyet számos tényező – jövedelem, fedezet értéke, hitelmúlt, makrogazdasági környezet – befolyásol.A kutatás során a statisztikai elemzések és banki elővizsgálatok azt mutatták, hogy a jövedelmek nominális emelkedése ellenére a reáljövedelmek csökkentek, ami rontotta a lakásvásárlási lehetőségeket, különösen a fiatalok és az alacsonyabb jövedelmű csoportok számára.A szabályozói környezet – ideértve az MNB adósságfék szabályait és a Bázel III előírásait – szigorú hitelbírálati gyakorlatot ír elő, amely elsősorban a hitelezési kockázatok csökkentésére törekszik. A bankok az ügyfelek jövedelmi helyzetét, hitelmúltját és az ingatlanfedezet értékét vizsgálják. A lakáshitelezést támogatják a különböző állami programok (pl. CSOK Plusz, Zöld Hitel), de ezek is egyre szigorúbb feltételekhez kötöttek.A 2020-as évektől a COVID–19 járvány, majd az azt követő inflációs hullám jelentősen megváltoztatta a lakáscélú hitelezési környezetet. A kamatok drasztikus emelkedése miatt a hitelköltségek nőttek, a hitelkereslet visszaesett, és a lakáspiaci tranzakciók volumene csökkent. A moratórium átmeneti könnyítést adott.Az esettanulmány a 25-35 év közötti, középosztálybeli házasok paramétereivel, két magyar bank hitelbírálati elővizsgálatán keresztül azt mutatta meg, hogy a kedvezményes (állami támogatott) konstrukciók jelentősen javítják a hitelfelvevők helyzetét a piaci alapú hitelekhez képest, ugyanakkor hosszú távon figyelni kell a törlesztőrészletek emelkedésére a türelmi időszakok után.A jövőben a hitelezési folyamatok digitalizációja (pl. online hitelbírálatok, automatizált kockázatelemzés) kulcsfontosságúvá válik. A bankoknak alkalmazkodniuk kell a technológiai változásokhoz, miközben a szabályozók a pénzügyi stabilitás fenntartását helyezik előtérbe.Összességében a lakossági hitelképesség alakulását komplex, makrogazdasági és banki szempontok együttese formálja. A szabályozások szigorodása, a gazdasági környezet változásai és a technológiai fejlődés egyaránt meghatározó szerepet játszik a lakáshitelezés jövőjében Magyarországon.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	hitelképesség, hitelképességi vizsgálat, jelzáloghitel, lakás célú hitel(ek), lakásépítés, lakossági hitelezés
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2025. Szep. 23. 13:04
Utolsó módosítás:	2025. Szep. 23. 13:04

Actions (login required)

Tétel nézet