Ipar 4.0: a digitalizáció és az automatizáció vállalati és iparági kihívásai – A munkaerőpiac változásai és lehetőségei

Kulin Zsombor Zsolt (2025) Ipar 4.0: a digitalizáció és az automatizáció vállalati és iparági kihívásai – A munkaerőpiac változásai és lehetőségei. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of Kulin_Zsombor_K5OGFV.pdf] PDF
Kulin_Zsombor_K5OGFV.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)
[thumbnail of BA_O_Kulin_Zsombor.pdf] PDF
BA_O_Kulin_Zsombor.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (72kB)
[thumbnail of Kulin Zsombor Zsolt.pdf] PDF
Kulin Zsombor Zsolt.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (80kB)
[thumbnail of BA_B_Kulin_Zsombor.pdf] PDF
BA_B_Kulin_Zsombor.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (21MB)

Absztrakt (kivonat)

A 21. század egyik legmeghatározóbb gazdasági és technológiai jelensége az ipari digitalizáció, amely alapjaiban formálja át a gyártási folyamatokat, a vállalati működést és ezzel együtt a munkaerőpiac szerkezetét. A digitalizáció, az automatizálás, a mesterséges intelligencia, az IoT (Internet of Things) és a robottechnika integrációja nem csupán technológiai előrelépést jelent, hanem mélyreható társadalmi és gazdasági következményekkel jár. E szakdolgozat célja az ipari digitalizáció munkaerőpiacra gyakorolt hatásainak feltárása, különös tekintettel a munkakörök átalakulására és a képzettségi követelmények változására. Egyes munkakörök megszűnnek, mások teljesen átalakulnak, miközben új, eddig nem létező szakmák jönnek létre. A dolgozat alapját nemzetközi és hazai szakirodalmi források, szakcikkek és empirikus kutatások képezik, amelyek segítségével átfogó képet kaphatunk arról, hogyan hat a digitalizáció a munkahelyek megszűnésére és keletkezésére, illetve milyen képességek és tudásterületek kerülnek előtérbe a jövő munkaerőpiacán. A szakdolgozat elemzését primer kutatás is szinesíti, amely két részből áll. Az első egy online társadalmi kérdőív, amelynek célja annak feltérképezése volt, hogy az emberek hogyan viszonyulnak a robotokhoz és a mesterséges intelligenciához, illetve milyen véleménnyel vannak ezek munkahelyi jelenlétéről. Kvalitatív kutatás keretében strukturált interjúk készültek ipari digitalizációval foglalkozó szakemberekkel, valamint egy munka-pályatanácsadó szakpszichológussal. Az ipari szakértők részletesen beszámoltak arról, hogyan alkalmazzák a digitális technológiákat saját szakterületükön, milyen kihívásokkal találkoznak, és hogyan látják a jövő munkahelyeit. A szakpszichológus ugyanakkor rávilágított arra, hogy a változások nemcsak technikai, hanem emberi oldalról is kihívásokat jelentenek: a bizonytalanság, a kiégés veszélye, illetve az alkalmazkodási nehézségek mind olyan tényezők, amelyekkel foglalkozni kell, ha hosszú távon fenntartható munkaerőpiacot szeretnénk kialakítani. A kutatás külön figyelmet fordít arra, hogy a technológiai fejlődés miként érinti a különböző foglalkoztatotti csoportokat (pl. alacsonyan és magasan képzettek), valamint milyen szerepet játszanak az oktatási rendszerek, az átképzési programok és a munkaerőpiaci politikák a digitális átállás társadalmi hatásainak mérséklésében. Az elemzések rávilágítanak arra, hogy bár az ipari digitalizáció jelentős mértékben hozzájárulhat a termelékenység növekedéséhez és új gazdasági lehetőségek megnyitásához, egyidejűleg kihívásokat is teremt: növeli a munkaerőpiaci polarizációt, új típusú munkahelyi bizonytalanságot idéz elő, és mélyítheti a digitális szakadékot. Az eredmények arra utalnak, hogy a sikeres adaptáció kulcsa a proaktív munkaerőpiaci és oktatási intézkedésekben, valamint a vállalati szintű tudatos változásmenedzsmentben rejlik. A dolgozat végső következtetése az, hogy az ipari digitalizáció nem csupán technológiai, hanem társadalmi kérdés is. A siker kulcsa az, hogy az emberek ne csupán elszenvedői, hanem aktív alakítói legyenek a változásoknak. Ehhez elengedhetetlen a megfelelő oktatási háttér, az alkalmazkodóképesség fejlesztése, valamint a társadalmi párbeszéd erősítése. Az ipari digitalizáció tehát nem a munkaerő végét, hanem annak új korszakát jelenti, amelyben az emberi készségek és a technológia együtt formálják a jövőt.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment és Vállalkozás Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: automatizáció - automatizálás, digitalizáció, ipar, ipari forradalom, munkaerőpiac, robotok
SWORD Depositor: User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID): User Archive
Rekord készítés dátuma: 2025. Szep. 23. 13:03
Utolsó módosítás: 2025. Szep. 23. 13:03

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet