Bakonyi Ádám (2025) Elektronikus fizetési megoldások. Pénzügyi és Számviteli Kar.
![]() |
PDF
Bakonyi_Ádám_T9ZKV7.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (675kB) |
![]() |
PDF
BA_O_Bakonyi_Ádám.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (129kB) |
![]() |
PDF
Bakonyi Ádám.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (82kB) |
![]() |
PDF
BA_B_Bakonyi_Ádám.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (114kB) |
Absztrakt (kivonat)
A szakdolgozatomban az elektronikus fizetési megoldásokat vizsgáltam Magyarországon. A téma iránti érdeklődésemet nagyban a munkahelyi tapasztalataim alapozták meg. Jelenleg az OTP Bank bankkártya-elfogadási területen dolgozom, így testközelből látom e technológiák működését, kihívásait és fejlesztési lehetőségeit. A dolgozat fő célja az volt, hogy feltárja a magyar elektronikus fizetési rendszer fejlődésének főbb mérföldköveit az 1980-as évektől napjainkig, és bemutassa, hogyan jutottunk el a mai modern digitális fizetési ökoszisztémához. Ezen belül kiemelten foglalkoztam öt meghatározó elektronikus fizetési móddal: a bankkártyás fizetéssel, a mobilfizetéssel, az azonnali átutalással, a QR-kódos fizetéssel, valamint a FinTech alapú megoldásokkal. Áttekintettem e technológiák működését, hazai elterjedését és szerepét a mindennapi pénzügyi tranzakciókban. Két pillérre építettem az empirikus kutatásomat. Egyrészt egy kérdőíves, kvantitatív felmérést végeztem 164 fő részvételével, hogy kiderítsem, kik, hogyan és milyen gyakran használják az elektronikus fizetési megoldásokat, illetve milyen előnyöket vagy akadályokat látnak bennük. A kérdőív kitért arra is, hogy az egyes társadalmi csoportok (például a fiatalabb és idősebb generációk, valamint a városi és vidéki lakosok) között vannak-e különbségek a digitális fizetéshez való viszonyulásban. Másrészt szakértői interjúkat készítettem az OTP Bank bankkártya-elfogadási osztályának munkatársaival, hogy ismertessem a szolgáltatói oldal véleményét az aktuális trendekről, kihívásokról, valamint a jövőben várható fejlesztési irányokról és új technológiai lehetőségekről. A két módszer együttes alkalmazása lehetővé tette, hogy a felhasználói szokásokat számszerűen feltérképezzem, ugyanakkor mélyebb, kvalitatív szakmai betekintést is nyerjek a témába. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy az elektronikus fizetés széles körben elterjedt a válaszadók körében. A megkérdezettek csaknem kétharmada nyilatkozott úgy, hogy ha teheti, inkább elektronikusan fizet, mint készpénzzel. Ez egyértelműen jelzi, hogy a digitális fizetés a mindennapi tranzakciók egyre dominánsabb alternatívájává vált. Ugyanakkor a társadalom egy része továbbra is kitart a készpénz mellett, mert a válaszadók nagyjából ötöde főként készpénzt használ, további ~15% pedig a helyzettől függően választ fizetési módot. Tehát bár jelentős az elektronikus fizetés térnyerése, egy kisebbség még mindig nem elkötelezett a digitális megoldások iránt. Az eredmények erőteljes generációs különbségeket mutattak és ez a tendencia összhangban áll a szakirodalommal is: akik a digitális korszak előtt nőttek fel, gyakran bizalmatlanabbak az új technológiákkal szemben, és inkább a megszokott módszerekhez ragaszkodnak. A kutatás regionális különbségekre is rávilágított. A kisebb településeken élők közül sokan igényelnék a digitális fizetés lehetőségét, ám gyakran hiányzik a szükséges infrastruktúra. Sok falusi kisboltban és piacon nincs POS-terminál, így ott továbbra is csak készpénzzel lehet fizetni. Emiatt a vidéki lakosok gyakran kényszerűségből maradnak a készpénznél. Érdekes módon egy 2025-ös kormányzati döntés – amely előírja, hogy minden településre telepítsenek legalább egy bankautomatát – kettős hatású lehet: javítja az alapvető pénzügyi infrastruktúrát, viszont, ha nem jár együtt a kártyaelfogadás bővítésével, akkor még kényelmesebbé teszi a készpénzhasználatot, ezzel csökkentve a lakosság motivációját az átállásra. A kutatás a biztonsági előírásokkal kapcsolatos attitűdöket is vizsgálta, különös tekintettel a kétfaktoros azonosításra. Kiderült, hogy ez a biztonsági lépés elsősorban az idősebb, főleg vidéki válaszadóknak jelent kihívást. A nyílt kérdésekre adott válaszokból egyértelmű igény mutatkozott az edukációra. Sokan hangsúlyozták, hogy szükség lenne tájékoztató és oktató programokra, amelyek segítik főleg az idősebbeket a modern online biztonsági lépések megértésében és használatában. Mindez rávilágít, hogy az elektronikus fizetés terjedése nem csupán technológiai kérdés, hanem az emberek felkészültségén és bizalmán is múlik. A szakértői interjúk során az OTP Bank munkatársai is hasonló tapasztalatokról számoltak be. Megerősítették, hogy az olyan modern fizetési formák, mint az érintéses kártyahasználat, a mobilfizetés vagy az azonnali átutalás, rohamosan terjednek. Kiemelték továbbá, hogy a kétfaktoros azonosítás bár növeli a biztonságot, az ügyfelek edukációjára is szükség van, hogy ne riadjanak vissza a használatától. A szakemberek egyetértettek abban, hogy a fintech-újítások és a digitális fizetés jövőbeni sikere nagyrészt azon múlik, mennyire tudjuk fejleszteni az infrastruktúrát és a felhasználók digitális kompetenciáját. Összegzésképpen a dolgozat rávilágít arra, hogy bár a digitális fizetési megoldások egyre népszerűbbek Magyarországon, a társadalom különböző csoportjai eltérő mértékben és módon tudnak élni ezekkel a lehetőségekkel. Ahhoz, hogy a digitális fizetés előnyeit mindenki élvezhesse, átfogó intézkedésekre van szükség például edukációra, infrastruktúra fejlesztésére és digitális bizalom építésére
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Tanszék
Menedzsment és Vállalkozás Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
---|---|
Kulcsszavak: | átutalás, bankkártya jövője, e-banking, elektronikus fizetés, fintech |
SWORD Depositor: | User Archive |
Felhasználói azonosító szám (ID): | User Archive |
Rekord készítés dátuma: | 2025. Szep. 23. 13:03 |
Utolsó módosítás: | 2025. Szep. 23. 13:03 |
Actions (login required)
![]() |
Tétel nézet |