Halmos Tamás Zoltán (2025) A K+F tevékenységek lehetséges finanszírozási forrásainak vizsgálata. Pénzügyi és Számviteli Kar. (Kéziratban)
![]() |
PDF
Halmos_Tamas_Zoltan_FGS0PG.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (953kB) |
![]() |
PDF
SZTK_O_Halmos_Tamás_Zoltán.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (75kB) |
![]() |
PDF
Szakdolgozat bírálat és javaslat_külső konzulens.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (97kB) |
![]() |
PDF
bírálat Halmos Tamás.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (184kB) |
Absztrakt (kivonat)
A kutatás-fejlesztés az egyik mozgatórugója a világ fejlődésének, e nélkül nem lenne modern orvostudomány, gépek és jóléti társadalom sem. Szoros összefüggés mutatható ki aközött, hogy egy országban mekkora forrást fordítanak GDP arányosan kutatás-fejlesztésre, és mekkora az ország fejlettsége. Az kormányok világszerte különböző eszközökkel próbálják serkenteni az országban a K+F tevékenységet, egyrészt az alaptevékenységként kutatást végző szervezetek, mint a kutatóintézetek és egyetemek közvetlen támogatásával, másrészt a vállalati szektor pénzügyi ösztönzésével, nincs ez másként Magyarországon sem. Az Európai Unió céljai között is szerepel, hogy a tagállamokban elősegítse az ilyen típusú tevékenységet, tovább erősítve annak hatását, a különböző országok kutatóinak közös munkáját támogatja főként, jelentős kutatás-fejlesztési pályázati forrás biztosításával különböző keretprogramokon keresztül, amelyek közül a legjelentősebb a 2021-2027 közötti pénzügyi időszakban a Horizon Europe, amely forráskerete 95,5 milliárd €. A városi közlekedés is egy olyan műszaki terület, ahol aktív kutatás-fejlesztési tevékenység zajlik. Indokolja ezt az is, hogy a közlekedés, mint ágazat, felel az Európai Unió GDP-jének közel öt százalékáért, és a szén-dioxid kibocsátás közel egynegyedéért, így nagy szükség van a rendszer hatékonyabb működését lehetővé tevő új kutatásokra, fejlesztési lehetőségekre, ezzel forrást is megtakarítva, és a szén-dioxid kibocsátást is csökkentve. A BKK, mint Budapest integrált mobilitásmenedzsere, végez kutatás-fejlesztési tevékenységet, már 20 nemzetközi konzorciumban megvalósuló projektet zárt sikerrel, és jelenleg is 8 futó ilyen projektben vesz részt projektpartnerként. A jelenleg futó projektjei között szerepel közösségi közlekedés hatékonyság növelését, közlekedésbiztonság javítás, és a városi közlekedés energiahatékonyágának javítását célzó projekt is. A K+F projektek esetében a költség haszon hányados nagy szórást mutat. Sok a nem megtérülő projekt is, de számos projekt pedig nagyon nagy hasznot hoz, ez az ilyen típusú tevékenység egyik sajátossága. A megtérülés kapcsán beszélhetünk pénzügyi megtérülésről, amikor a pénzügyi hasznokat hasonlítjuk a kiadásokhoz, és beszélhetünk közgazdasági megtérülésről, amikor a társadalmi hasznokat hasonlítjuk a költségekhez. Utóbbi jellemzően közszolgáltatást végző, közfinanszírozott szervezeteknél készül, amilyen a BKK is, jelen dolgozatban is egy ilyen fiktív projekt részletes közgazdasági elemzése készült el, beleértve a projekt több gazdaságossági mutatószámának kiszámolását és értékelését, mint a nettó jelenérték, a jövedelmezőségi index és a belső megtérülési ráta.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Tanszék
Pénzügy Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Mű típusa: | záródolgozat |
---|---|
Kulcsszavak: | EU projektek, gazdaságossági elemzés, K+F, költség-haszon elemzés, közlekedés, projektmenedzsment |
SWORD Depositor: | User Archive |
Felhasználói azonosító szám (ID): | User Archive |
Rekord készítés dátuma: | 2025. Szep. 23. 13:03 |
Utolsó módosítás: | 2025. Szep. 23. 13:03 |
Actions (login required)
![]() |
Tétel nézet |