Menedzserből Leader

Horváth Benedek (2025) Menedzserből Leader. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Horvath_Benedek_LLBF7Y.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF BA_O_Horváth_Benedek.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (95kB)
	PDF Záróvizsga szakdolgozat bírálat és javaslat.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (455kB)
	PDF Horvath Benedek DenNagyIldiko szakdolgozat-biralat_2025_belső bíráló.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (356kB)

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozat témája „A menedzseri szerepkörből a vezetői szemlélet felé való elmozdulás hatása a munkavállalói elkötelezettségre és hatékonyságra”. A választott téma nemcsak tudományos, hanem személyes és gyakorlati szempontból is kiemelkedően fontos, mivel a szervezeti kultúrák és a munkaerőpiaci elvárások napjainkban jelentős átalakuláson mennek keresztül. A hagyományos, felülről lefelé épülő menedzseri működés egyre kevésbé bizonyul hatékonynak az agilis, együttműködésen és emberközpontúságon alapuló vezetői működéssel szemben.A dolgozat célja annak feltárása volt, hogy a vezetői szemléletváltás – vagyis amikor egy menedzser a kontroll helyett példamutatásra, bizalomra, inspirációra és bevonásra épít – hogyan hat a munkavállalói elkötelezettségre és teljesítményre. A téma aktualitását az is indokolja, hogy a vezetői szerepek nemcsak a pozíciók szintjén, hanem a vezetői kompetenciák és stílusok szintjén is egyre inkább változást igényelnek. A dolgozat különösen fontosnak tartja a generációváltás, a hibrid munkavégzés, valamint a digitalizáció okozta új vezetői kihívások kontextusát is. A dolgozat három fő szerkezeti egységre épül: elméleti megalapozás, kutatás és módszertan, valamint következtetések és javaslatok. Az elméleti részben részletesen bemutatásra kerülnek a klasszikus és modern vezetési elméletek, mint Fayol, Mintzberg, Goleman, Bass & Avolio, Hersey–Blanchard modellje, valamint a szituációs, transzformációs, szolgáló és érzelmi intelligenciára épülő vezetési modellek. Emellett kitér a szervezeti kultúra és a vezetői stílus összefüggéseire, a digitális korban elvárt vezetői kompetenciákra, valamint a vezetői hatékonyság mérési lehetőségeire is. A dolgozat második része egy kvantitatív és kvalitatív elemeket ötvöző empirikus kutatásra épül, amely egy 102 fő részvételével készült online kérdőíves felmérést dolgoz fel. A cél az volt, hogy feltérképezze, hogy a válaszadók milyen vezetői működési stílusokat tapasztaltak munkahelyükön, hogyan hatott rájuk egy esetleges szemléletváltás, és milyen vezetői attitűdöket tartanak inspirálónak. A kérdőív zárt skálás kérdéseket, valamint három nyitott kérdést is tartalmazott, amelyek lehetővé tették a személyes tapasztalatok és nézőpontok mélyebb feltárását. A kutatás eredményei egyértelműen alátámasztják, hogy a vezetői működés minősége – különösen az empátia, a példamutatás, a visszajelzéskultúra és a bevonás – közvetlen összefüggést mutat a munkavállalói elköteleződéssel és teljesítménnyel. A válaszadók 80%-a úgy véli, hogy a vezetői viselkedés számottevően befolyásolja a munkakedvet és a munkahelyi légkört. Különösen hangsúlyos volt az a megállapítás, hogy a bizalomra épülő vezetés, az emberi méltóság tiszteletben tartása, valamint az egyéni fejlődési lehetőségek támogatása jelentős motivációs- és megtartó erővel bírnak. A dolgozat kitér arra is, hogy a klasszikus menedzseri szerep – amely gyakran kizárólag az eredménycentrikusságra, szabályokra és kontrollra épül – sok esetben negatívan hat az elkötelezettségre, különösen akkor, ha hiányzik belőle az érzelmi intelligencia, a személyes figyelem és a támogató légkör. A kutatás nyitott kérdéseire adott válaszokból kirajzolódik, hogy a munkavállalók elvárják vezetőiktől az őszinteséget, a példamutatást, a tanácsadó és támogató jelenlétet – vagyis azt, hogy ne csupán irányító szerepben jelenjenek meg, hanem mint facilitátorok és partneri szerepet betöltők. A dolgozat végkövetkeztetése, hogy a vezetői szerepváltás nemcsak elméleti modell, hanem gyakorlati szükségszerűség. A mai munkaerőpiac elvárásai és a munkavállalói igények egyaránt abba az irányba mutatnak, hogy a sikeres vezetés kulcsa az érzelmi intelligencia, a tudatos önreflexió, valamint a stratégiai, de emberközpontú szemlélet. A szervezeti sikerhez ma már nem elegendő a jó menedzsment – szükség van inspiráló, hiteles és fejlesztő vezetésre. A szakdolgozat végén konkrét ajánlások kerültek megfogalmazásra, különösen a jövő vezetői számára, többek között a folyamatos tanulás, a coaching-alapú visszajelzés, a pszichológiai biztonság megteremtése és a példamutatás fontosságáról. A szerző saját tapasztalatait is beépítette a dolgozatba, ezzel erősítve annak gyakorlati megalapozottságát és hitelességét.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Vezetés és Emberi Erőforrás Fejlesztés Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Emberi Erőforrások

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	elkötelezettség, emberi erőforrás menedzsment, HR, leadership, menedzserek
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2025. Szep. 23. 13:02
Utolsó módosítás:	2025. Szep. 23. 13:02

Actions (login required)

Tétel nézet