A munkaviszonyból származó jövedelmek közterhei: összehasonlító tanulmány Magyarország és a leggyakoribb célországok adóterheiről

Bátori Bernadett (2025) A munkaviszonyból származó jövedelmek közterhei: összehasonlító tanulmány Magyarország és a leggyakoribb célországok adóterheiről. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Bátori_Bernadett_MSC_PÜ_A munkaviszonyból származó jövedelmek közterhei összehasonlító tanulmány Magyarország és a leggyakoribb célországok adóterheiről.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)
	PDF Bátori Bernadett_MSC_PÜ_Összefoglalás.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (165kB)
	PDF MA-BÁTORI BERNADETT_Munkaviszonyból származó jövedelem.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (201kB)
	PDF MA-BÁTORI BERNADETT_SZAKMAI ÖSSZEGZŐ KÉRDÉS.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (189kB)
	PDF _Bátori_Bernadett_MSC.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (200kB)

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozatom címe: A munkaviszonyból származó jövedelmek közterhei: összehasonlító tanulmány Magyarország és a leggyakoribb célországok adóterheiről. Ennek nyomán a szakdolgozatomban a személyi jövedelemadót és társadalombiztosítási járulékot vizsgáltam.A szakdolgozatom céljául azt jelöltem ki, hogy egy átfogó képet nyújtsak a munkaviszonyból származó jövedelmek közterheiről Magyarország és a leggyakoribb célországok vonatkozásában, és megvizsgáljam azt, hogy Magyarország adózása hogyan viszonyul a célországok adórendszereihez.Annak érdekében, hogy egy átfogó képet nyújtsak Magyarország, és a leggyakoribb célországok adórendszereiről, igyekeztem a dolgozatomat első sorban elméleti síkon megalapozni. Ennek okán a dolgozatom első részében a munkaviszonyból származó jövedelmek fogalmát és jellemzőit rögzítettem, majd ezt követte a magyar adó- és járulékrendszer bemutatása. A következő fejezetben a személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulék történeti áttekintését mutattam be. Mindezek után pedig a hatályos személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulék jellemzői kerültek bemutatásra. Miután a magyarországi adózás ismertetésre került, megvizsgáltam a leggyakoribb célországokat is ezen szempontok alapján. A KSH adatai alapján a magyar állampolgárok leggyakrabban célországként, azaz munkavállalási szándékkal Ausztriát, Németországot és az Egyesült Királyságot választják, így ezekre az országokra irányult a vizsgálódásom. Az így megszerzett információk alapján egy összehasonlító elemzést készítettem, ahol azt vizsgáltam meg, hogy hogyan viszonyulnak Magyarország adóterhei a célországok adóterheihez. A dolgozatom végéhez érve pedig a kutatási kérdéseimre kerestem a választ, majd az általam felállított hipotéziseket igyekeztem alátámasztani/ megcáfolni, és ezek alapján következtetéseket levonni.Az összehasonlítások, továbbá a kutatási kérdésekre adott válaszok eredményeként megállapítható, hogy nem áll fenn párhuzam aközött, hogy mely ország adóterhe alacsonyabb azzal, hogy a magyar állampolgárok mely országokat választják a leggyakrabban munkavállalási célzattal, ugyanis a legmagasabb adóékkel Németország és Ausztria rendelkezik, és ezen országok azok, amelyeket a leggyakoribb célországok között szerepelnek a magyar állampolgárok körében. Ezen adatok alapján viszont az is megállapítható, hogy az adóterhek tekintetében Magyarország a vizsgált országok esetében a középmezőnyben helyezkedik el, azaz nem is legnagyobb adóterhet, de nem is a legkisebbet rója az adóalanyokra. Fontos továbbá itt azt is megjegyezni, hogy megvizsgálásra kerültek az országok bruttó átlagkeresetei, amely viszont szorosabb összefüggést mutat a célországok választásának gyakoriságával, ugyanis a KSH adatai alapján Ausztria és Németország a legvonzóbb a magyar állampolgárok számára, és ezen országok azok, amely a vizsgált országok közül a legmagasabb átlagbérrel rendelkeznek. Mindezek mellett az is megállapításra került, hogy az adóterhek folyamatosan csökkennek Magyarországon, amelyeknek az az oka, hogy az elmúlt években új adóalapkedvezmények kerültek bevezetésre, vagy a már meglévő kedvezmények mértékei növekedtek, így az érintett adóalanyok, ezek igénybevételével magasabb nettó jövedelemre tehetnek szert. Fontosnak tartom kiemelni azt is, hogy mindezek mellett a kormány már idén bejelentette a családi kedvezmény mértékének két lépcsőben történő emelését, ezzel segítve az érintett adóalanyok jólétét.Végezetül úgy gondolom, hogy ez a szakdolgozat, a benne foglalt információkkal, és kutatásokkal hozzájárulnak ahhoz, hogy széleskörű ismereteket sajátíthassunk el a munkaviszonyból származó jövedelmek kapcsán, illetve megismerjük a leggyakoribb célországok adórendszereit és ezek kapcsolatát Magyarországgal.Úgy vélem, hogy ez a téma további vizsgálódások alapjául szolgálhat, akár az egyes országok részletesebb adózási szabályozásainak megismeréséhez, esetleg annak megértéséhez, hogy melyek azok a főbb okok, amiért a munkavállalók más országban vállalnak munkát.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügyi

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	adó, adóalap kedvezmények, magyarországi adórendszer, személyi jövedelemadó, társadalombiztosítás
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2025. Szep. 23. 13:02
Utolsó módosítás:	2025. Szep. 23. 13:02

Actions (login required)

Tétel nézet