A volt jugoszláv tagállamok külpolitikai és külgazdasági kapcsolatai

Császár Csanád (2025) A volt jugoszláv tagállamok külpolitikai és külgazdasági kapcsolatai. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF császár_csanád_FNH875.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (903kB)
	PDF BA_O_császár_csanád.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (74kB)
	PDF szakdolgozat-biralat-es-javaslat_alapképzés_2025_CsászárCs_ÁrmásJ.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (224kB)
	PDF Császár Csanád FNH875.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (318kB)

Absztrakt (kivonat)

A volt jugoszláv tagállamok függetlenedése és az azt megelőző háborúk Európa egyik legmeghatározóbb eseményei voltak az elmúlt 30-35 évben. Az Európa egyik legszegényebb, de legváltozatosabb területén elhelyezkedő, addig egy országként működő Jugoszlávia viszonylag rövid idő alatt több országra esett szét, melyek különböző módokon próbáltak elhelyezkedni a külpolitikai és külgazdasági térben. A hét vizsgált országban (Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Montenegró, Észak-Macedónia és Koszovó) nagyon hamar megjelentek a nagyhatalmi szereplők, melyek különféle módokon növelték és növelik a befolyásukat. A legnagyobb hatással az Európai Unió van, melyhez való csatlakozás mind a hét országnak kiemelt külügyi cél volt, a mai napig azonban csupán kettőnek (Szlovénia és Horvátország) sikerült. A szakdolgozat külön kitér arra, hogy a vizsgált országok milyen nehézségekkel találják szembe magukat az uniós csatlakozási folyamataik során, valamint, hogy milyen nemzetközi összefogásokhoz csatlakoztak az európai integráció segítése érdekében. A régióban az EU mellett azonban jelen vannak más, főként keleti szereplők is, melyek az EU (és az USA) hatását egyensúlyozzák vagy egészítik ki. A szakdolgozat külön kitér Törökország, a közel-keleti országok, Oroszország és Kína régión belüli hatására, befolyási módjaira és politikai és gazdasági céljaira, valamint arra, hogy a keleti hatalmak jelenléte hogyan változtatja a vizsgált országok külpolitikai álláspontjait és milyen hatással van az uniós integrációs folyamatokra. A szakdolgozat megírásához főként külföldi szakirodalmakat, de aktualitása miatt naprakész statisztikai adatokat, valamint újságcikkeket és hivatalos jelentéseket használtam fel. Fontos megjegyezni, hogy a szakdolgozat egy jelenlegi állapotot vázol fel. A régió politikai, társadalmi és gazdasági helyzete gyorsan és néha hirtelen változik, ezért az itt leírtak idővel elévülhetnek. Ennek ellenére igyekeztem bemutatni a legvalószínűbb eshetőségeket és potenciális jövőbeli dinamikákat.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment és Vállalkozás Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Balkán, EU és a NATO, Horvátország, külgazdasági kapcsolatok, külkereskedelem, külpolitika, Szerbia, Szlovénia
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2025. Szep. 23. 13:02
Utolsó módosítás:	2025. Szep. 23. 13:02

Actions (login required)

Tétel nézet