A munkahelyi stressz kezelése az állami szektorban: A NISZ Zrt. esettanulmánya

Bozsó Liliána (2025) A munkahelyi stressz kezelése az állami szektorban: A NISZ Zrt. esettanulmánya. Külkereskedelmi Kar.

	PDF A munkahelyi stressz kezelése az állami szektorban- A NISZ Zrt. esettanulmánya.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2030. Május 05.. Download (2MB)
	PDF Bizalmassági nyilatkozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (647kB)
	PDF bizalmas-kérelem Bozsó Liliána_.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2030. Május 05.. Download (88kB)
	PDF Bozsó Liliána_biralati-szempontok-belso-biralo-alapkepzes.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (240kB)
	PDF Bozsó Liliána Szakdolgozatámak értékelése.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (126kB)

Absztrakt (kivonat)

Dolgozatomban a munkahelyi stressz és dolgozói jóllét témakörét vizsgáltam, aNemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. példáján keresztül, bemutatva a vállalatnáldolgozó személyek tapasztalatait, meglátásait. A dolgozat felépítésénél törekedtem a logikusszerkezetre, így érintve a téma fontosabb pontjait elméleti és gyakorlati szempontból is.A munkahelyi stressz, a dolgozói jóllét és a szervezeti elkötelezettség kérdéskörenapjainkban egyre nagyobb figyelmet kap, hiszen mind a munkáltatók, mind a munkavállalókszámára kiemelten fontos tényezővé vált. A gyorsan változó gazdasági környezet, amunkahelyi elvárások folyamatos növekedése és a munka-magánélet egyensúlyánakfenntartása egyaránt olyan tényezők, amelyek hatással vannak az egyének mentális és fizikaijóllétére. Szakdolgozatomban arra törekedtem, hogy feltárjam a NISZ Zrt. által alkalmazott44BIZALMASwellbeing programok és lehetőségek hatását a dolgozók munkahelyi stressz-szintjére,elégedettségére és a vállalat iránti hűségükre.Dolgozatom első részében tisztáztam a stressz általános fogalmát, majd ismertettem astressz hosszú távú hatásait. Ezt követően részletesen elemeztem a különböző stresszorokat,külön figyelmet szentelve a feladattal, szerepekkel, szervezeten belüli és kívüli tényezőkre,valamint a munkakörnyezettel kapcsolatos stresszforrásokra. Önálló bekezdést szenteltem anők munkahelyi stresszének, a munka-magánélet egyensúly jelentőségének kiemelésére,valamint a kiégés, azaz burnout jelenségének ismertetésére.A dolgozat második egységében a munkahelyi jóllét egyik elméleti modelljét, aPERMA modellt mutattam be, ezt követően pedig ismertettem a NISZ Zrt. által kínáltwellbeing programokat, különösen figyelmet fordítva a Wellbeing hónap eseményeire. Ezek akezdeményezések nem csupán a pozitív munkahelyi élmények megteremtésére irányulnak,hanem arra is, hogy segítsék a dolgozókat a stressz szintjük csökkentésében, hogy egykiegyensúlyozottabb életet tudjanak élni, ezzel elősegítve a precízebb munkavégzést és anagyobb elköteleződést.Empirikus kutatásom során kérdőíves felmérést végeztem a NISZ-es munkavállalókkörében. A kérdőív célja az volt, hogy feltárjam, miként élik meg a dolgozók a munkahelyistresszt, hogyan értékelik a munka és magánélet közötti egyensúlyt, milyen mértékűelégedettséget mutatnak a vállalat által biztosított wellbeing programokkal kapcsolatban, éshogyan hat mindez a vállalathoz való lojalitásukra. A beérkezett válaszok alapjánmegállapítható, hogy a munkavállalók többsége közepes szintű stresszt tapasztal, ugyanakkora wellbeing szolgáltatások meglétét alapvetően pozitívan értékelik. A visszajelzések továbbáazt is jelezik, hogy a programok hatékonyságának növelése érdekében további fejlesztésekreés a dolgozók igényeinek pontosabb felmérésére lenne szükség, ráadásul jól körvonalazódottaz is, hogy a wellbeing programokon csak kevesen vesznek részt, melynek okát szerintemérdemes lenne feltárni. Ezzel szemben az otthoni munkavégzés, a különböző anyagi juttatásokés a céges egészségügyi szűrések, valamint szakorvosi ellátások különösen népszerűek amunkavállalók körében. Éppen ezért arra a következtetésre jutottam, hogy ezek biztosításahosszú távon egyértelműen ,,megtérül” a cég számára. Persze minden wellbeing program éslehetőség pozitív hatással van a dolgozók jóllétére, és elégedetté is teheti őket, mégis az iméntemlített 3 elem az, amit elengedhetetlennek tartanak, így úgy gondolom, hogy ezekre érdemeselső sorban fokozott figyelmet fordítani, hogy a dolgozók valóban elégedettek,kiegyensúlyozottabbak legyenek.45BIZALMASA kérdőíves kutatásom során kitértem többek között a munkakörnyezetre, a munkahelyilégkörre, a diszkrimináció jelenlétére, a különböző wellbeing törekvések népszerűségére, ahelyes és helytelen stresszkezelési módszerek alkalmazásának gyakoriságára, és a vezetőkkelvaló elégedettségre is.Az elismerés és a hűség összefüggésében arra a következtetésre jutottam, hogy bár amunkavállalók számára fontos lehet, hogy megkapják a munkájukért járó elismerést, mégsemmutatható ki szignifikáns összefüggés a két szempont között. Ez vélhetően azt jelenti, hogynoha az elismerés hozzájárulhat a munkavállalók elégedettségéhez, önmagában nem bizonyulelegendőnek a lojalitás kialakulásához. A dolgozók hűségét eszerint komplexebb hatásokalakítják. Kérdőívem kiértékelése során továbbá külön figyelmet fordítottam a nemek közöttieltérések vizsgálatára is: eredményeim szerint a női munkavállalók gyakrabban számoltak bemagasabb stressz-érzetről, mégis elégedettebbek a munka és a magánélet közöttiegyensúlyukkal, mint férfi munkatársaik. Ez megcáfolta a dolgozatom elején taglalthipotézisemet. Ezzel szemben azt az elképzelésemet, miszerint a legtöbb ember életevalamely szakaszában szembesül a kiégés bizonyos fajtájával megerősítette a kérdőívemeredménye is, ugyanis már most a dolgozók több mint fele igen vagy talán választ adott arra akérdésre, hogy érezte –e már úgy, hogy kiégett a munkájában. Ez a visszajelzés úgy vélem,hogy jól mutatja a téma létjogosultságát, és bebizonyította, hogy valóban egy olyanhétköznapi problémát jelent sokak életében, amivel érdemes foglalkozni, ezáltal csökkentve,vagy elkerülve a kiégéssel járó negatív mentális és fizikális következményeket, amik gyakranmég a vállalat életére is hatással lehetnek. Utolsó hipotézisem vizsgálata során a wellbeingprogramokkal való elégedettség és az átlagos munkahelyi stressz között felmerülőösszefüggést vizsgáltam meg. Az ezzel kapcsolatban született válaszok szerint megállapítható,hogy bár a wellbeing programok pozitív hatást gyakorolnak a munkavállalókra, mégsembizonyulnak elegendőnek a stressz kezeléséhez. Ennek okán fontosak lehetnek további,komplexebb intézkedések. Tehát annak ellenére, hogy az elméletem beigazolódott, ami szerinta magasabb elégedettség alacsonyabb stressz-szinttel jár együtt, az eredmény mégsemmutatott ki olyan erőteljes kapcsolatot a két szempont között, hogy kizárólagos tényezőnektudjuk tekinteni a jólléti törekvéseket.Úgy vélem, hogy a NISZ Zrt. jó úton jár a wellbeing programjaival, ugyanakkor mindigérdemes időről időre újragondolni és továbbfejleszteni a már meglévő, a dolgozók jóllététszolgáló kezdeményezéseket. Ez nem csupán a munkavállalói elégedettség és hatékonyságnövekedéséhez járulhat hozzá, hanem a munkahelyi stressz csökkentését is elősegíti.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Kereskedelem és Logisztika Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Kommunikáció és médiatudomány

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	állami szektor, kiégés, munkahely, munkakörnyezet, munkavállaló, stressz, stresszkezelés, wellbeing
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2025. Szep. 23. 12:56
Utolsó módosítás:	2025. Szep. 23. 12:56

Actions (login required)

Tétel nézet