Lehóczki Zsolt (2024) Rozé borok címkéjén megjelenő energiajelölés szemkamerás vizsgálata és azok optimális árának meghatározása. Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar. (Kéziratban)
![]() |
PDF
Lehóczki_Zsolt_KVIK .pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB) |
![]() |
Archive (ZIP)
Lehóczki_Zsolt_Szerzői hozzájárulás nyilatkozat 2024.zip Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (25kB) |
![]() |
Microsoft Word
Lehóczki_Zsolt_KVIK.docx Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (17kB) |
![]() |
PDF
Lehoczki_Zsolt_KVIK_KE.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (122kB) |
![]() |
PDF
Lehóczki_Zsolt_KVIK_SK.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (85kB) |
Absztrakt (kivonat)
LEHÓCZKI ZSOLT Konzulens: 5. aktív félév Dr. Lenkovics Beatrix Turizmus és Vendéglátás főiskolai docens BGE KVIK BGE KVIK Szakál Dorina tudományos segédmunkatárs BGE KVIK ROZÉ BOROK CÍMKÉJÉN MEGJELENŐ ENERGIAJELÖLÉS SZEMKAMERÁS VIZSGÁLATA ÉS AZOK OPTIMÁLIS ÁRÁNAK MEGHATÁROZÁSA 2023. december 8-tól minden olyan, az Európai Unióban értékesített borra, amelyet nem az említett időpont előtt palackoztak és címkéztek fel, új címkézési követelmények vonatkoznak. A 2021/2117/EU rendelet alapján a fogyasztók jobb tájékoztatása érdekében a borok címkéjén szerepeltetni kell az adott termék összetevőit, allergiát és intoleranciát okozó anyagait, valamint az energia és tápértékre vonatkozó információkat. TDK dolgozatomban célom volt megállapítani, hogy a fogyasztók vizuális figyelmét melyik energiajelölési alternatíva kelti fel leginkább, azaz az energiatartalomra vonatkozó információt az elülső vagy hátsó címkén érdemes megjeleníteni, így megállapításra került az is, hogy melyik alternatívával lehet hozzásegíteni a fogyasztókat egy egészségesebb életmód eléréséhez. Arra a kérdésre, hogy a vásárlók mit néznek egy borosüveg címkéjén, egy szemkamerás vizsgálat alapján tudunk biztos választ mondani. A mérés során összesen 93 főt mértem le. A résztvevőket három csoportba osztottam: 31 résztvevő a kontroll csoportot képezi, akik olyan termékeket szemrevételeztek, melyeken az energiajelölés nem szerepelt; 31 fő esetében a termékek elülső, míg 31 fő esetében a hátsó címkén szerepelt az általam felragasztott energiatartalmat tartalmazó címke. A kutatás része egy árképzéses rész, amit a van Westendorp módszer alapján értékeltem ki. A módszer arra világít rá, hogy milyen áron érdemes az adott tételt értékesíteni. A van Wenstendorp módszer az árérzékenységet vizsgálja. Ezzel a módszerrel meghatározható, hogy az adott terméknek mi az az elfogadható ára, amin még megvásárolnák a fogyasztók. Mivel a rendelet új, ezért nem mérte még senki, így elsőként kaptam adatokat arról, hogy az energiatartalomra vonatkozó információ feltüntetésének melyik a legjobb módja, azaz az elülső, vagy hátsó címkén. Valamint, hogy a fogyasztók szemszögéből egyáltalán releváns-e ennek az információnak a feltüntetése, tehát befolyásolja-e a döntéshozatalt. Az elhelyezés módjának megállapításával pedig segítséget tud nyújtani a termelőknek a címketervezésre nézve.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar
Tanszék
Vendéglátás Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Mű típusa: | TDK dolgozat |
---|---|
Kulcsszavak: | árképzés, csomagolás, energiajelölés, FoP, szemkamera |
SWORD Depositor: | User Archive |
Felhasználói azonosító szám (ID): | User Archive |
Rekord készítés dátuma: | 2025. Szep. 23. 11:57 |
Utolsó módosítás: | 2025. Szep. 23. 11:57 |
Actions (login required)
![]() |
Tétel nézet |