Az otthonteremtési támogatások demográfiai és ingatlanpiaci hatásai

Róna Péter Tibor (2024) Az otthonteremtési támogatások demográfiai és ingatlanpiaci hatásai. Pénzügyi és Számviteli Kar. (Kéziratban)

	PDF Rona_Peter_TDK (2).pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (3MB)
	PDF Rona_Peter_rezume.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (198kB)
	PDF Dolgozat_biralati_lap_2024_Róna Péter.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (119kB)
	PDF 05_Dolgozat_biralati_lap_2024_HU_Róna Péter_aláírt.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (323kB)

Absztrakt (kivonat)

A Családi Otthonteremtési kedvezmény 2015-ben hatályba lépett családtámogatási eszköz. Az otthonteremtési támogatásokhoz kapcsolódó pénzügyi termékekkel (Babaváró hitel, CSOK-kölcsön) kiegészülve a kormányzati gazdaságpolitika zászlóshajóját képezik. A vizsgált támogatásoktól a kormányzat demográfiai hatást, azaz a születésszám növekedését várja, lakáspiaci szempontból pedig a lakásállomány megújulása, a használt lakóingatlanok korszerűsítése az elvárt cél. A konstrukció erényei mellett számos kritika is éri ezeket a támogatásokat. Ezek 2 tág kérdéskör köré csoportosulnak - Lehetséges-e a születésszám csökkenését gazdasági eszközökkel kezelni? - A támogatások milyen mértékben épültek be az ingatlanárakba és kerültek így az beruházókhoz a kedvezményezettek helyett? Munkámban az alábbi hipotéziseket vizsgálom: - A támogatások pozitívan befolyásolják a születésszámot, elősegítik a termékenységi ráta növekedését- A támogatások jelentősen hozzájárultak a magyarországi lakóingatlanok áremelkedéséhez, a kedvező pénzügyi termékek részben befektetési célú keresletet generáltak. A dolgozat tárgyában rengeteg másodlagos adatelemzésre alkalmas, jó minőségű adat, illetve az ingatlanpiacon működő vállalkozások üzletmenete folyamán keletkező, hasznos adattá alakítható adminisztratív információ keletkezik folyamatosan. A hipotézisek vizsgálatánál ezeket saját ügyfélkörből származó kérdőíves felmérésekkel egészítettem ki. Alkalmazott statisztikai módszerek: leíró statisztika, kereszttábla-elemzés, hipotézisvizsgálat. Megállapítható, hogy a támogatások bár nem haszontalanok, de önmagukban elégtelenek a kedvezőtlen demográfiai folyamatok megfordítására. A folyósított támogatások összege, illetve a termékenységi ráta között pozitív korreláció van, de a vizsgált időszak egészében a születésszám nem emelkedett. A V4 országaival összehasonlítva (a ráfordított összeget is figyelembe véve) elmondható, hogy a magyar program eredményei gyengék. A korlátozott demográfiai hasznosságon kívül a másik orvosolandó probléma, hogy (2024 előtti formájukban) a támogatások beépültek az árakba, ezzel teljesen kilátástalan helyzetbe hozva a támogatásra nem jogosultakat. A program első évéhez, mint bázisévhez viszonyítva az egész EU-ban Magyarországon volt a legnagyobb lakáspiaci árváltozás, melyben a támogatások árfelhajtó hatása is jelentős szerepet játszott.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment és Vállalkozás Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Vállalkozásfejlesztés

Mű típusa:	TDK dolgozat
Kulcsszavak:	Családpolitika, családtámogatás, demográfia, élveszületés, ingatlan, ingatlanpiac, lakáshitelezés, otthonteremtés, támogatás
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2025. Szep. 23. 11:57
Utolsó módosítás:	2025. Szep. 23. 11:57

Actions (login required)

Tétel nézet