Kreisz Vivien Laura (2024) AI hatása az FMCG kiskereskedelemre és annak fogyasztóira. Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar. (Kéziratban)
![]() |
PDF
Kreisz_Vivien_Laura_KVIK.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB) |
![]() |
PDF
08_BGE TDK_Szerzői hozzájárulás.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (343kB) |
![]() |
Microsoft Word
Kreisz_Vivien_Laura_KVIK.docx Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (18kB) |
![]() |
PDF
Kreisz Vivien Laura_KVIK_KT.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (90kB) |
![]() |
PDF
Kreisz Vivien Laura_KVIK_NP.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (90kB) |
Absztrakt (kivonat)
A TDK dolgozatomban az mesterséges intelligencia (Artificial intelligence, AI) a gyorsan forgó fogyasztási cikkek (Fast-Moving Consumer Goods, FMCG) kiskereskedelmi szektorra gyakorolt hatását átfogóan vizsgáltam, különös figyelmet fordítva mind a fogyasztói, mind a kereskedelmi perspektívákra. A kutatás célja az volt, hogy feltárjam, milyen mértékben járul hozzá az AI alkalmazása az üzleti hatékonyság növeléséhez, a vásárlói élmény személyre szabásához és javításához, valamint, hogy megvizsgáljam, milyen új kihívásokkal kell szembenézniük a kereskedőknek a technológia bevezetése és alkalmazása során. Az AI technológiák elterjedése, különösen az automatizáció és a prediktív analitika alkalmazása, mélyreható változásokat hozott a kiskereskedelem területén, ám ennek hatásai mind a fogyasztók, mind a kereskedelmi szereplők oldaláról eltérő képet mutathatnak. A kutatás során vegyes módszertant alkalmaztam, amely primer és szekunder adatgyűjtési technikák ötvözésével készült. A primer kutatás részeként kérdőíves felmérést végeztem, amelynek során 120 válasz érkezett, így átfogó képet kaptam a fogyasztók AI-technológiákkal kapcsolatos attitűdjeiről, nyitottságáról és bizalmatlanságáról. A kérdőívben olyan szempontokat vizsgáltam, mint az AI-alapú megoldások megbízhatósága, a személyre szabott ajánlatok hatása a vásárlói elégedettségre, valamint a technológia általi befolyásoltság mértéke. Az elemzés során statisztikai módszereket, például ANOVA-t, regressziót és korrelációs elemzést alkalmaztam, hogy az összefüggéseket és tendenciákat pontosan meg tudjam határozni. A kereskedelmi oldal elemzésére esettanulmányokat használtam, kiegészítve egy részletes interjúval, amelyet a Székesfehérvári INTERSPAR áruházvezetőjével, valamint projektmenedzserével készítettem. A dolgozat fő hipotézisei között szerepelt: H1: Az AI technológiák ismerete és használata pozitívan hat a vásárlói élményre az FMCG szektorban; H2: A fiatalabb korosztály (19-30 év) nyitottabb az AI megoldások alkalmazására, mint az idősebbek (31-75 év); H3: Az AI technológiák alkalmazása növeli az üzleti hatékonyságot és csökkenti a működési költségeket az FMCG kiskereskedelemben; H4: Az AI-alapú személyre szabott vásárlói élmény jelentős mértékben növeli a fogyasztói elégedettséget és lojalitást, mind online, mind offline vásárlási környezetben. Ezeket a hipotéziseket az elemzések során különböző korcsoportok, technológiai attitűdök és az AI-alapú szolgáltatások használatának vizsgálatával teszteltem. Az eredmények megerősítették, hogy az AI technológiák alkalmazása jelentős előnyöket biztosít az üzleti hatékonyság növelésében és a vásárlói élmény javításában. Kiemelten a készletgazdálkodás és a logisztikai folyamatok optimalizálása terén hozott áttörést az AI, amely lehetővé tette a költségek csökkentését, a hibák minimalizálását és a készletpontosság növelését. A prediktív analitika segítségével a vállalatok pontosabban tudják előrejelezni a keresletet, ezáltal elkerülve a készlethiányt és a túlkészletezést. A fogyasztói oldal vizsgálata során kiderült, hogy a fiatalabb generációk nyitottabbak az AI megoldások alkalmazására, különösen azok, akik már tapasztalták a technológia előnyeit, például az automatizált kasszákat és a személyre szabott ajánlatokat. Ezzel szemben az idősebb korosztály nagyobb mértékű bizalmatlansággal viszonyult a technológia használatához. A kereskedelmi oldal elemzése rávilágított arra, hogy bár az AI integrációja üzleti előnyökkel jár, a bevezetés és alkalmazás jelentős kihívásokkal is szembesíti a kiskereskedőket. A technológiai integráció komplexitása és a szükséges munkaerő átképzése például kihívásokat jelentett a meglévő rendszerek adaptációja során. Az interjúból kiderült, hogy a SPAR áruház számára a technológia bevezetése nemcsak költségcsökkentést eredményezett, hanem új típusú szakértelem iránti igényt is teremtett a munkavállalók között. Összegzésként az eredményeim rávilágítottak arra, hogy az AI alkalmazása az FMCG kiskereskedelmi szektorban mélyreható változásokat eredményez mind az üzleti hatékonyság, mind a fogyasztói élmény terén. A kutatásom hozzájárult a téma mélyebb megértéséhez, és rámutatott a jövőbeli kutatások lehetőségeire a technológiai integráció és a fogyasztói viselkedés változásainak elemzésében.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar
Tanszék
Kereskedelem Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Mű típusa: | TDK dolgozat |
---|---|
Kulcsszavak: | ellátási lánc - ellátó hálózat, fogyasztó(k), kiskereskedelem, logisztika, mesterséges intelligencia |
SWORD Depositor: | User Archive |
Felhasználói azonosító szám (ID): | User Archive |
Rekord készítés dátuma: | 2025. Szep. 23. 11:56 |
Utolsó módosítás: | 2025. Szep. 23. 11:56 |
Actions (login required)
![]() |
Tétel nézet |