A közösségi színház mint a fenntartható fejlődés inkubátora

Prelozsnik Zsófia (2024) A közösségi színház mint a fenntartható fejlődés inkubátora. Pénzügyi és Számviteli Kar. (Kéziratban)

	PDF Prelozsnik_Zsófia_PSZK.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (932kB)
	Archive (ZIP) Prelozsnik_Zsófia_PSZK.zip Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (51kB)
	PDF PrelozsnikZsófia_biralati_lap_2024.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (95kB)
	PDF Dolgozat bírálati lap 2024.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (161kB)

Absztrakt (kivonat)

Az elmúlt években a színházak repertoárján egyre nagyobb számban jelennek meg olyan darabok, melyek különböző társadalmi problémákkal, nehézségekkel foglalkoznak, mint például a fiatalok útkeresése, generációs problémák, társadalmi beilleszkedés vagy akár a kirekesztettség. Két éve látok bele egyre inkább a Katona József Színház értékteremtő és közösségépítő programjaiba és eseményeibe, így eldöntöttem, hogy a TDK dolgozatom és később a szakdolgozatom megírásakor a színházi projektek társadalomra gyakorolt hatásait szeretném kutatni. A Katonában működő Behívó színházpedagógiai foglalkozásokat tartó csapatának tagjai egy nagyon szép és fontos projektet visznek immár négy éve – a Rákospalotai Leánynevelő és Javítóintézetbe járnak ki találkozni és alkotni a bent élő lányokkal, mely foglalkozásokhoz az intézet falain kívülről jövő nők és lányok, illetve a színház egyes színészei is csatlakoznak. A foglalkozások lényege, hogy elmossa a határokat roma és nem roma, fiatal és idősebb nők és lányok között, hogy színházi eszközök segítségével hidakat építsenek és felruházzák a lányokat az empowerment erejével. A résztvevők kapcsolódnak egymással és rengeteget tanulnak magukról és társaikról – mindezt játékos keretek között. Ennek a projektnek a vizsgálatához a fenntartható fejlődési célokat (SDG-k) kezdtem el átfogóan tanulmányozni – kiemelt figyelmet fordítva az egyenlőtlenségek csökkentésére, mely a 10. cél, valamint arra, hogy hogyan kapcsolódnak ezek a célok egymáshoz, milyen hatásaik vannak egymásra. A kutatás során a részvételi akciókutatás módszerét alkalmaztam – ami által nem csak mint megfigyelő, hanem mint résztvevő is jelen voltam a foglakozásokon –, annak érdekében, hogy a fő kutatási kérdésemre választ kapjak, mely a következő: Miben és hogyan mérhető a Behívó rákospalotai projektje, a Mégis szabadon… társadalmi hasznossága? Kutatásom során félig strukturált interjúkat készítettem a program vezetőivel, az intézetben élő és a kívülről érkező lányokkal/nőkkel, illetve a részt vevő színészekkel, hogy a lehető leginkább átfogó képet kapjak a projektről és annak a közösségre, illetve az egyénre gyakorolt hatásairól. Az interjúkból többek között kiderült, hogy a lányok kölcsönösen pozitívan hatottak egymásra: a bent élő lányok nyugodtabbak lettek, megtanultak jobban kommunikálni, a kintiek szókimondóbbak és őszintébbek lettek. Az otthon falai között lévő lányok a projekt során azt is megérezték, hogy figyelnek rájuk és számít, amit mondanak.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment és Vállalkozás Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment

Mű típusa:	TDK dolgozat
Kulcsszavak:	Empowerment, közösségi színház, részvételi akciókutatás, színházi nevelés, társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2025. Szep. 23. 11:56
Utolsó módosítás:	2025. Szep. 23. 11:56

Actions (login required)

Tétel nézet