A magyar időszemlélet és annak hatása a gazdasági együttműködésekre és a munkafolyamatokra

Szűcs Nikolett (2024) A magyar időszemlélet és annak hatása a gazdasági együttműködésekre és a munkafolyamatokra. Pénzügyi és Számviteli Kar. (Kéziratban)

[thumbnail of Szucs_Nikolett_PSZK.pdf] PDF
Szucs_Nikolett_PSZK.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (723kB)
[thumbnail of Szucs_Nikolett_Hozzajarulasi.pdf] PDF
Szucs_Nikolett_Hozzajarulasi.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (189kB)
[thumbnail of Szucs_Nikolet_PSZK.docx] Microsoft Word
Szucs_Nikolet_PSZK.docx
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (16kB)
[thumbnail of 05_Dolgozat_biralati_lap_2024_HU ÚJ LOGO_Szucs_Nikolett.pdf] PDF
05_Dolgozat_biralati_lap_2024_HU ÚJ LOGO_Szucs_Nikolett.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (92kB)
[thumbnail of Szűcs_Nikolett_Dolgozat_biralati_lap_2024.pdf] PDF
Szűcs_Nikolett_Dolgozat_biralati_lap_2024.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (118kB)

Absztrakt (kivonat)

A kutatás célja a magyar időszemlélet átfogó vizsgálata, különösen annak a gazdasági együttműködésekre és a munkafolyamatokra gyakorolt hatásának azonosítása. Bár számos nemzetközi tanulmány született más országok időszemléletének feltárására, Magyarország esetében még nem készült olyan empirikus kutatás, amely a magyar társadalom időhöz való viszonyát gazdasági szempontok figyelembevételével vizsgálta volna, így jelen kutatás hiánypótlónak tekinthető. A magyar időnormák megismerése nemcsak a vezetők számára nyújthat hasznos útmutatást a hatékonyabb munkafolyamatok kialakításában, hanem kulcsfontosságú lehet a nemzetközi és szubkulturális együttműködések optimalizálásában is. A tanulmány a kvantitatív kutatási paradigma keretein belül kérdőíves módszerrel (n=1225) tárja fel azokat a tényezőket (pl. életkor, nem, munkahelyen betöltött pozíció), melyek hatással lehetnek az időkezelésére, azon belül is a pontosság és a késés megítélésére. Az eredmények alapján megállapítható, hogy Magyarországon a pontossággal kapcsolatos időnormák egyén- és szituációfüggők, vagyis nincs széles körű konszenzus a késés meghatározását illetően. Mivel a pontosságágra vonatkozó időnormák homályosak, azok szándékolatlan megsértése nemcsak interkulturális környezetben, hanem szervezeten belül is konfliktusokat okozhat. Az adatok elemzésének tükrében az is kijelenthető, hogy a magyar gondolkodásmód erősen óraközpontú, vagyis a késés megítélésénél az óra által mutatott idő sokkal fontosabb szerepet játszik, mint a felmerülő körülmények. Ez többek között arra is hatással van, hogy időmenedzsment szempontjából a magyar gazdasági szereplők számára mely kultúrákkal gördülékenyebb az együttműködés.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Szaknyelvi Iroda

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment

Mű típusa: TDK dolgozat
Kulcsszavak: gazdasági együttműködés, gazdaságpszichológia, időszemlélet, interkulturális kommunikáció, interkulturális menedzsment, munkafolyamatok
SWORD Depositor: User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID): User Archive
Rekord készítés dátuma: 2025. Szep. 23. 11:56
Utolsó módosítás: 2025. Szep. 23. 11:56

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet