Szálloda Üzemeltetés

Kocsis Lázár Dávid (2024) Szálloda Üzemeltetés. Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar. (Kéziratban)

	PDF Szálloda Üzemeltetés 1.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Projektmunka bírálati lap 2025_Kocsis Lázár _ konzulens Jakab Gábor.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (303kB)

Absztrakt (kivonat)

A hazai szállodák mindig újabb és újabb kihívásokkal néznek szembe, melyet nem csak a hazai fogyasztási piac állít eléjük, hanem a nemzetközi minőségbeli emelkedés is számos akadályt gördít elébük. Egyre nagyobb hangsúlyt kap a minőség, az érték, melyekhez szorosan kapcsolódik a vendégelégedettség és a vendég magatartás is. Mivel a minőség versenyelőnyt is hordoz magában, így a piac mintegy kényszeríti arra a szállodákat, hogy minél jobban törekedjenek a minőség emelésére, ezáltal pedig egyre magasabbra és magasabbra kerül a léc, melyet egy-egy szállodának meg kell ütnie.A szállodák kiválasztásakor sok vendég még egyáltalán nem ismeri a szálloda nyújtotta szolgáltatások lehetőségét, vagy épp az általa nyújtott minőséget, így ebben a stádiumban elengedhetetlen szerephez jut a bizalom. A bizalom pedig már előre kialakítható a vendégben, akár egy már ismert brand képében, mely előrevetíti a várható szolgáltatások minőségét és szintjét (Magyar Szállodaszövetség, 2005).Szakdolgozatomban az Abacus Hotellel foglalkoztam, valamint annak működésével és az ott megforduló vevők jelenlegi elégedettségével. Ennek érdekében a szakirodalmi áttekintésben kitértem a szállodai szolgáltatások minőségét befolyásoló tényezőkre, valamint azokra a módszerekre is, melyekkel mérhetővé válik a vevői elégedettség.Mivel szakmai gyakorlatomat is ebben a hotelben töltöttem el, így egyéni kutatásnak – ellentétben a megszokottal – a kvalitatív kutatást választottam, mivel így lehetőségem nyílt mélyebb rétegekben is vizsgálni a hotel jelenlegi álláspontját a vendég elégedettséggel kapcsolatban, valamint kitérni az esetleges gyengepontokra is.Jelenleg hazánkban a következő definíció a legelterjedtebb, és ezáltal a leggyakrabban használt: miszerint a szolgáltatás azokat a tevékenységeket rejti magában, melyek módot teremtenek arra, hogy egy egyén, tárgy, illetve ismeret, egy folyamat helyzetének fenntartását, tárolását, ezen felül kiegészítését, átformálását eszközölné úgy, hogy annak meghatározó jellegében változás történne.(Németh & Papp, 1995).Gershuny és Miles (1983) értelmezésében a szolgáltatás négy területre is kivetíthető:·A „szolgáltató ágazat”, aza a service industries, azokat a gazdaságon belül tevékenykedő vállalatokat foglalja magában, melyek kibocsátása nem kézzel fogható és múlandó, ennek okán azonosíthatatlan materiális áruként·A „szolgáltatások”, azaz a service products, ebbe a csoportba nem csupán a szolgáltató szervezetek által létrehozott produktumuk sorolhatóak, hanem az áruhoz kapcsolható tevékenységek is egyaránt·A „szolgáltatási foglalkozások”, azaz a service occupations, ide minden olyan munkaerő sorolható, mely nem termelő folyamatokat lát el, függetlenül attól, hogy szolgáltató vagy termelő szektorban tevékenykedik·A „szolgáltatási funkciók”, azaz a service functions, ide tartozik minden olyan személy, aki nem hivatalos gazdaság keretein belül folytatja a szolgáltató tevékenységét, hanem azt szabadidőben és/vagy önkéntes formábanÖsszességében kijelenthető, hogy a gazdasági fejlődés egyenesági következménye volt az, hogy a szolgáltatási szektor ekkora térnyerésnek indult, mely Fisher (1939) és Clark (1940) által megtervezett modellek szerint párhuzamos a tercierizálódással is. Wölfl (2005) tanulmányában 2001-2002-es OECD adatokat használt fel, melyeken regressziós számításokat végzett. Kutatása eredményeként pedig megállapította, hogy egy desztináció fejlettsége (1 főre eső GDP) és a szolgáltatások részaránya (GDP és a munkavállalók) jelentős kapcsolat volt látható. A szolgáltatások részesedése számos OECD által érintett országban a GDP kétharmadát adta ki, de akadtak olyan országok is 2007-ben, ahol a háromnegyedétA minőség definícióját már számos szakértő megpróbálta korlátok közé szorítani, azonban mindannyian eltérő szempontok alapján vizsgálták meg, és ezáltal eltérő szempontok alapján került meghatározásra a fogalom. Ezek alapján kijelenthető, hogy a minőség mai napig nem rendelkezik egységes definícióval, azonban Veres (2005) elgondolása alapján a következő jellegzetességekkel körül határolható a minőség:

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar

Tanszék

Turizmus Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Turizmus-vendéglátás

Mű típusa:	projektmunka
Kulcsszavak:	21. század, elégedettség, szállodaipar, szállodák, wellness
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2025. Már. 25. 11:27
Utolsó módosítás:	2025. Már. 25. 11:27

Actions (login required)

Tétel nézet