A kiégés elleni eszközök a multinacionális cégeknél

Gembiczki Veronika Anett (2024) A kiégés elleni eszközök a multinacionális cégeknél. Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar. (Kéziratban)

	PDF A kiégés elleni eszközök a multinacionális cégeknél_DS1391.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (5MB)
	PDF Gembiczki Veronika Anett bírálat KB.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (280kB)
	PDF Gembiczki Veronika MH bírálat.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (305kB)

Absztrakt (kivonat)

„Kiégni nem egyedül szoktunk, az mindig egy rendszerben történik.” – mondta Pál Feri, katolikus pap, mentálhigiénés szakember a kiégés folyamatáról szóló előadásában (Pál, 2016). Amikor szakdolgozati témának a kiégést választottam, akkor az a kíváncsiság indított el a téma felé, hogy vajon ezt így látják a vállalatok is és az egyének is? Ismerik a probléma komplexitását és ennek megfelelően kezelik? Interjúkkal felmérem a vállalatoknál meglévő kiégés elleni stratégiákat, konkrét programokat. A munkahelyi jólléti programok célja az, hogy a dolgozók olyan fizikai-mentális állapotban legyenek, amely segíti őket a hatékony munkavégzésben, amely növeli a teljesítményüket, teherbírásukat, és ritkán hiányoznak betegségek miatt. A cég előre menetelét növeli, ha a munkavállalók fontosnak érzik a vállalatot, annak céljait, érdekeit, saját feladataikat. Miért fontos ez egy szervezetnek, de különösképpen a szakdolgozatom fókuszában álló multinacionális cégeknek? Profitorientált vállalkozásként negatívan érinti őket pénzben is a dolgozók stresszes és kiégett állapotából adódó teljesítményromlás, hiányzások, elvándorlás. Ha egy cég csökkenteni tudja a munkahelyi stresszt és az abból hosszú távon kialakuló kiégés kiváltó tényezőit, akkor 25%-kal csökken a betegségekből eredő hiányzás. Ez azért fontos, mert az egymásra épülő és több munkatárstól függő folyamatok esetében, ha csak egy dolgozó kiesik, akkor nem biztos, hogy a többiek el tudják az ő munkáját is látni olyan szinten, hogy annak ne lássa kárát a vállalat. A stressz csökkentésének és a kiégés megelőzésének eszközei közé sorolhatóak a szakmai és a mentális-fizikai egészséget célzó képzések, a közösségépítés, munkahelyi háló kialakítása, coaching és/vagy mentorprogram, szervezetfejlesztés, a vezetők képzése. Erről hosszabban írok szakdolgozatom második részében. Van a szervezeteknél munkahelyi jólléti program, amely a kiégés megelőzésére koncentrál? És ha nincs, miért nincs? HR vezetőket kérdezek a témáról interjúk keretében. És emellett kérdőíves kutatással felmérem a dolgozók tudását stressz és kiégés témakörben és hogy mit tesznek a mentális egészségükért. Feltételezéseim: 1. Az az első feltevésem, hogy az egyén tudatossága és önismerete nélkül a kiégés elleni vállalati programok nem hatékonyak. Az embereknek kevés ismerete van a stresszről és a kiégésről és nem része a megelőzés a mindennapjaiknak, így a vállalat által kínált eszközöket sem tudják jól felhasználni. 2. A cégek nem mérik a dolgozók stressz-szintjét és nem építik be a képzéseikbe a stressz edukációt. Azok az eszközök, amiket a vállalatok a kiégés ellen használnak (vezetői, szakmai és soft-skill tréningek, mentor program, csapatépítő események, távmunka és hibrid munkavégzés), nem érik el a céljukat és nem akadályozzák meg a dolgozói hatékonyság csökkenését és az elvándorlást. 3. Azon dolgozók, akik szakember(ek) segítségével fejlesztik az önismeretüket, tudatosabbak a stresszcsökkentésben és a kiégés megelőzésében. Nem a munkahelyüktől várják a megoldásokat, hanem megteremtik maguknak a mindennapjaikban. Dolgozatom első részében szakirodalom alapján bemutatom a stressz fogalmát, úgymint jó stressz-rossz stressz, a stresszorokat (amelyek között pozitív életesemények is vannak), a stresszciklust, stresszválaszt, a krónikus stressz kialakulását és jellemzőit, illetve testi-lelki-szociális következményeit. És a kiégés folyamatát pszichés szempontok alapján, úgymint megfelelési kényszer, maximalizmus, konfliktuskerülés, tagadás, apátia, szorongás, depresszió, stb. Második részében ismertetem az interjúk és a kérdőív technikai részleteit: a feltett kérdéseket, a válaszadók számát, pozícióját a cégen belül. Majd rátérek a kapott válaszok kiértékelésére, amiben reményeim szerint össze tudom vetni a cég céljait az eredményekkel, amennyiben van a HR vezetőkben hajlandóság, hogy erről megosszanak adatokat vagy legalább a saját véleményüket az eredményességről. És ezek mellé állítom a dolgozóktól kapott visszajelzéseket. A harmadik, befejező részben pedig a stressz csökkentésének és a kiégés megelőzésének módjairól írok: összevetem a pszichológiai és mentálhigiénés szakma javaslatait azzal, hogy a cégek HR vezetői és az egyének mit ismernek ezekből és miket használnak a mindennapokban. Azokat az eszközöket is bemutatom, amiket nem ismernek és nem alkalmaznak.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar

Tanszék

Pedagógia Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Munkahelyi mentálhigiéné

Mű típusa:	záródolgozat
Kulcsszavak:	kiégés, multinacionális vállalatok, pszichoszociális, stressz, stresszkezelés
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2025. Már. 25. 11:26
Utolsó módosítás:	2025. Már. 25. 11:26

Actions (login required)

Tétel nézet