Kínai kultúra : A kínai kultúra és hatása a magyar-kínai diplomáciai kapcsolatokra

Horváth Renátó (2016) Kínai kultúra : A kínai kultúra és hatása a magyar-kínai diplomáciai kapcsolatokra. Külkereskedelmi Kar.

PDF Horváth Renátó szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

A magyar-kínai diplomáciai kapcsolatok több mint 65 éves múltra tekintenek vissza. 1949 október 3-án Magyarország a világ első országai között ismerte el a frissen kikiáltott Kínai Népköztársaságot, majd a két ország 1949 október 6-án diplomáciai kapcsolatot létesített. Az elmúlt 66 évben mind a két ország hatalmas változásokon ment keresztül. Ennek ellenére a két ország közötti viszony mindvégig zökkenőmentesen fejlődött. 2004-től pedig már a kapcsolatok közös nyilatkozat alapján baráti együttműködési partnerségi szintre emelkedtek, annak érdekében, hogy az eddig fennálló rendkívül jó kapcsolatok továbbra is fejlődhessenek. Az elmúlt években a magas színtű látogatások egyre sűrűbbé váltak, sőt az államfői találkozók már éves hagyománnyá váltak. Ezért dolgozatom céljául tűztem ki, hogy bemutassam azt az aktuális témát, milyen múltja van a két ország közötti kapcsolatnak. Feltárjam azt, hogy milyen ismeretekkel kell rendelkeznie annak a szakembernek, diplomatának, politikusnak vagy üzletembernek, akinek célja, hogy a magyar-kínai kapcsolatokért dolgozzon vagy magyarként a kínaiakkal folytasson közös gazdasági együttműködést. Ahhoz, hogy fent megfogalmazott célt kideríthessem, három különböző metódusra hagyatkoztam. Elsőként saját tapasztalatokra, melyet az egy éves Kínában eltöltött Fudan Egyetemi nyelvtanulásom alatt szereztem. A saját tapasztalatokat pedig neves szakirodalmak, szakmai folyóiratok és egyéb tanulmányok, publikációk, könyvek segítségével egészítettem ki, annak érdekében, hogy teljesebb képet láthassak. Harmadjára pedig olyan külső szakértőkkel, készítettem mélyinterjúkat, akiknek munkája rendkívül kiemelkedő a magyar-kínai kapcsolatokban. Bár különféle életutat jártak és járnak, be mind hatalmas tapasztalattal bírnak a téma iránt. Ezért a dolgozatom megírása során mindig támaszkodhattam véleményükre és szaktudásukra. Dolgozatomat egy országismereti áttekintéssel kezdem, melyben bemutatom Kína földrajzi, közigazgatási tulajdonságait, adatait, jellemzőit. Illetve a kínai nyelv alapvetői tulajdonságait és a kínai filozófia legjelentősebb alakjait és tanításaikat ismertetem. Ezt a diplomáciai kapcsolatok története követi, amiből kiderül, hogy az elmúlt 66 év során melyek voltak a két ország közti kapcsolatoknak legfontosabb eseményei és kik voltak a legmeghatározóbb személyek a dinamikos fejlődés motorjában. A két ország közti kulturális eltérés elemzéséhez a Hofstede dimenziót használom. Módszeresen bemutatom a Kínára vonatkozó eredményeket majd ezeket a saját véleményemmel (melyet tapasztalataim, szakirodalom és az mélyinterjúk alapján szeretem) állítom szemben és vagy egyetértésemmel támasztom alá a Hofstede féle eredményeket vagy egyet nem értés esetén a saját érveimet ütköztetem a Hofstede dimenzióinak számaival. Annak érdekében, hogy feltárjam pontosan milyen kulturális különbségre, sokkra illetve más hagyományra kell számítani akkor, ha az ember a magyar-kínai kapcsolatokért a kínaiakkal szeretne dolgozni, összeszedtem a legjelentősebb kínai szokásokat, hagyományokat, viselkedéseket, melyek a legtöbb gondot tudják okozni. Ezeket három részre osztottam. Első, melyeket a kint eltöltött tanulmányaim előtt már tudtam és kint meg is tapasztaltam. A második csoport, amire kiutazásom előtt számítottam és még sem tapasztaltam meg, majd a harmadik csoportba soroltam azokat, amikre kiutazásom előtt nem számítottam és mégis megtapasztaltam. A dolgozat során az első hipotézisem az volt, hogy a kínai kultúra a magyartól jelentősen eltérő, elfogadom. Hisz a több oldalon át leírt és jellemzett különbség csak a „jéghegy” csúcsa. Se a dolgozat hossza se a saját képességeim határa nem engedi meg azt, hogy az összes kulturális különbséget egymagam feltárjam, értelmezzem, rendszerezzem és felsoroljam. A második hipotézisem az volt, hogy, csak az lehet igazán sikeres a Magyar-Kínai kapcsolatokban, a kínaiakkal való együttműködésben, akinek sok éves nemzetközi tapasztalata van és komoly tanulmányokat folytatott távolkeleti menedzsmentben, kultúrában illetve több hónapot, évet töltött Kínában. A második hipotézisemet elfogadom és továbbra is igaznak tartom, egyrész mert az első hipotézis vizsgálata során feltárt kulturális különbségek sokasága ezt alátámasztja másrészt pedig a mélyinterjúk során szerzett tapasztalat az volt, hogy bár az összes interjúalany sikeresen vette az akadályokat, nem kevés fáradtságot, munkát fektettek abba, hogy „kínai szakértőkké” váljanak. Ajánlásom azok számára, akik mégis hasonló karrierbe kezdenek, az hogy ne csak tanulják a kínai kultúrát, hanem szeressék is azt, különben az idő múltjával az ember belefásul. A nyelv ismerete hatalmas segítség, hisz Horváth Levente állítása szerint, ahogy egyre jobban tudunk kínaiul, annál könnyebben nyílnak meg felénk a kínai emberek és egyre jobban megismerhetjük a kultúrájukat. A kínaiakkal való együttműködésben nagy előny az, ha valaki hosszabb nemzetközi tapasztalattal rendelkezik, akár nem távol-keleti vonalon.

Magyar cím

KÍNAI KULTÚRA,A KÍNAI KULTÚRA ÉS HATÁSA A MAGYAR-KÍNAI DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATOKRA

Angol cím

CHINESE CULTURE, THE CHINESE CULTURE AND ITS EFFECT ON THE HUNGARIAN-CHINESE DIPLOMATIC RELATIONS

Intézmény

Budapesti Gazdasági Főiskola

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Világgazdaság és Nemzetközi Ker. Int. Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi Gazdálkodás

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Kína, Interkulturális kommunikáció, Diplomácia
Felhasználói azonosító szám (ID):	Turányi Nóra
Rekord készítés dátuma:	2016. Máj. 09. 09:17
Utolsó módosítás:	2017. Feb. 08. 10:53

Actions (login required)

Tétel nézet