Lehetséges a centrista újságírás Magyarországon?

Erdélyi Bíborka Zsófia (2024) Lehetséges a centrista újságírás Magyarországon? Külkereskedelmi Kar.

	PDF Lehetséges a centrista újságírás magyarországon 3.0.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Erdélyi Bíborka konzulensi bírálat PDF.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (172kB)
	PDF Erdelyi_Biborka_ertekeles.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

A 2010 utáni Magyarországra egyre jellemzőbb a média két politikai térféllé szakadása. A kormánypárti-és az ellenzéki média egyszerre hoz létre két párhuzamos valóságot, állítja 2024-es kutatásában Kiss László (2024). Ennek következtében a médiafogyasztók hírfogyasztási szokásai is polarizálódtak. Tóth Fanni és kutatótársai megállapították, hogy Magyarországon a kizárólagosan ellenzéki médiát fogyasztó egyének általában kormányellenesek és a kormánypárti média fogyasztói a kormányra szavaznak. Kutatásuk eredménye szerint a kérdezettek legnagyobb csoportját azonban azok alkották, akik ellenzékiként/kormánypártiként nyitottak a másik oldal meghallgatására is. Ez azonban általánosságban nem centrizmust eredményez, hanem politikai elfogultságot, a másik oldal tartalmait propagandának nevezik. Négy kelet európai országban vizsgálták a médiafogyasztók ideológiai polarizációra való hajlamát. Megállapították, hogy a vizsgált országok közül (Csehország, Magyarország, Lengyelország, Szerbia) Magyarországon volt legnagyobb azoknak a médiafogyasztóknak az aránya, akik hírbuborékban vannak. Polyák Gábor és társai ezt a jelenséget Magyarországra leszűkítve kutatták, hasonló eredményre jutottak: A médiafogyasztók nagy része politikai ideológiájával megegyező médiacégeket fogyaszt, így kerülve hírbuborékba. Egyesek szerint érdemes létrehozni egy olyan közeget, ahol mindkét oldal híveit szívesen látják, előítéletek nélkül szabadon vitatkozhatnak. Ez volt Puzsér Róbert publicista és Zaránd Péter kampányszakértő célja, amikor 2024 augusztusában megnyitották INGA nevű kultúrkávézójukat. Egy olyan tér megteremtésére törekedtek, amely helyet ad a két tábor közti érdemi vitáknak, megteremt egy harmadik, centrista diskurzust. Mások szerint a centrizmusnak referenciaponttá kell válnia a hazai politikai gondolkodásban. Ez a 2007-ben alakult Méltányosság Politikaelemző Központ célja. Olvasóik számának növekedése alapján megállapították: “egyre nagyobb az ún. gyurcsányozáson és orbánozáson túli mondanivaló iránti igény.” (Hangácsi, 2022) Sikeres lehet-e azonban egy ilyen kezdeményezés egy ennyire radikalizált országban? Egy harmadik, centrista “média univerzum” képes lenne békét teremteni? Létrejöhet-e centrista újságírás Magyarországon? Az utóbbi kérdésekre keresek választ szakdolgozatomban. Az első fejezetben a szakirodalom alapján elemzem a jelenlegi magyar médiarendszer helyzetét külön figyelmet fordítva a polarizáció jelenségére. A történelmi vonatkozásokat követően a magyar médiafogyasztók szokásait vizsgálom a szakirodalom alapján, és részletesen írok az „információs buborékok” jelenségéről. Ezt követően az újságírók médiában elhelyezett szerepérő írok etikai dilemmák és az álhírek témáján keresztül. Kutatásként eredetileg hat újságíróval kívántam interjút készíteni a témában, közülük azonban csak négyen fogadták el felkérésemet.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Kommunikáció Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Kommunikáció és médiatudomány

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	centrizmus, hírbuborék, Magyarország, újságírás, újságírók
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2025. Már. 12. 11:14
Utolsó módosítás:	2025. Már. 12. 11:14

Actions (login required)

Tétel nézet