A legújabb kori Magyar-Japán kulturális kapcsolatok bemutatása a Tokiói Magyar Kulturális Központ és a Japán Alapítvány tevékenységein keresztül

Buzás Barnabás Noel (2024) A legújabb kori Magyar-Japán kulturális kapcsolatok bemutatása a Tokiói Magyar Kulturális Központ és a Japán Alapítvány tevékenységein keresztül. Külkereskedelmi Kar.

	PDF Buzás Barnabás Noel 2024 Szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)
	PDF 2024 Buzás Baranbás Noel Szakdolgozat, interjú kérdések Anita Nagy részére, Tokiói Liszt Magyar Kulturális Intézet 1b.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (402kB)
	PDF 2024 Buzás Barnabás Noel interjú kérdések és válaszok, Tokiói Liszt Magyar Kulturális Intézet 1a.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (337kB)
	PDF 2024 Buzás Barnabás Noel Szakdolgozat, Japán Alapítvány Budapesti Iroda interjú.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (241kB)
	PDF Bírálat Buuzás Barnabás Noel.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (158kB)
	PDF 2024 Buzás Barnabás Noel bírálat Székács.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (286kB)

Absztrakt (kivonat)

Magyarország és Japán kapcsolatainak 150. évfordulóját ünnepelte 2019-ben. Az esemény megkoronázásaként Tokióban megalakult a 26. Liszt Magyar Kulturális Intézet, így a magyar kulturális diplomácia újabb ága fejlődött ki. Közel két évtizeddel korábban, 1991-ben Magyarországon megalakult a Japán Alapítvány Budapesti Irodája, ami pedig Japán kulturális értékeinek továbbítására szolgál. A szakdolgozatom e két intézmény tevékenységén keresztül ismerteti a jelenkori magyar-japán kulturális kapcsolatokat. A dolgozatban olvasható japán szavakra és kifejezésekre a Hepburn átírás lett használva. A témaválasztást személyes motivációim is hajtották. Egyetemi tanulmányaim kezdete óta érdekel a japán nyelv, két szemesztert Japánban tudtam tölteni és a környezetemben nehezen tudok olyan személyt megemlíteni, aki ne érintkezett volna az ország egy bizonyos oldalával. Érdekelt, hogy a diplomácia területén a két ország hogyan lépett kapcsolatba és milyen értékek születtek ez által. Vizsgálatom fókuszában szerepel a kulturális diplomácia jelentése és feladata az országok közti kapcsolatok kezelésében, a két ország kultúrájának kapcsolata és a kapcsolatok fejlődése, milyen szerepet játszanak az intézmények ebben és mi a véleménye és esetleges tapasztalata a két nemzet népének egymás kultúrájával. A dolgozat első fejezete ismerteti a diplomácia bizonyos szakágainak fogalmait, kifejezett hangsúlyt fektetve a kultúra diplomáciára és a „Soft power” fogalmára. A második fejezet a magyar és japán kulturális kapcsolatainak nemzetközi színtérbe való belépésének történetét hivatott összefoglalni röviden a 20. században, és ezt követi a két ország egymás felé való közeledésének leírása. A harmadik fejezetben a saját primer kutatásaim részletezése olvasható. A fejezet első felében a Japán Alapítvány Budapesti Iroda és a Tokiói Liszt Intézet jelenlegi és volt munkatársaival készített interjúk által bemutatásra kerül a két létesítmény tevékenysége. A fejezet második felében a magyaroknak és japánoknak szánt kérdőívekre kapott válaszok eredményeiről írok. A kérdőív arra irányult, hogy a válaszadók mennyire vannak tisztában a másik nép kultúrájával, jellegzetességeivel, az intézmény programjaival, a programok helyszíneivel és milyen tapasztalatokkal rendelkeznek a programokról, valamint arra, hogy mit várnának el egy a kultúrát bemutató intézménytől. Magyarország és Japán igen eltérő körülmények között jutott el arra a kapcsolati szintre, ami jelenleg is fennáll. A második világháború után, a kulturális tevékenységek felfutására egészen az 1973-as kulturális egyezmény, és ezt követően a rendszerváltoztatás időszakáig kellett várni. 1991-ben, amikor is a Japán Alapítvány kihelyezte egyik irodáját Budapestre, a kulturális kapcsolatok újabb erősödése kezdődött. Magyarország csak ezt követően, 2019-ben tudott egy hasonló alapokon nyugvó intézetet létrehozni. A Japán Alapítvány Budapesti Irodája nem csak országos, de régiós téren is lát el feladatokat, így tevékenysége jelentősebb súlyt képvisel a kultúra ismertetésében. A kutatásom alapján a magyar Liszt Intézet igyekszik egzisztenciálisan felzárkózni, ámbár ezen törekvés elérése hosszú folyamatnak ígérkezik. Magyarország összességében véve kisebb és közel sem képvisel akkora jelenlétet a világban, mint Japán. Itthon nehéz találni olyan személyt, akinek ne lenne valamiféle elképzelése a felkelő nap országáról, akár a Magyarországra bezúduló popkulturális produktumok által is, így a Japán Alapítvány Budapesti Irodája támaszkodhat ezekre a tudásokra. A magyar kultúra ezzel ellentétben, Japánban számottevően ritkábban jelenik meg. A cél, egy benyomás, egyfajta ismeret megosztása hazánkról. Az ismeretlen ismertetése. A primer kutatásom eredményei is ezt tükrözik. Mindkét ország lakosságából a 19-25 év közötti korosztály képviselte magát túlnyomó többségben. A magyar kitöltők részéről a Japán Alapítvány Budapesti Irodájának munkássága dicséretet és elismerést kapott, éreztetve tevékenységének hatását, míg a japán kitöltők között azok, akik rendelkeznek bárminemű ismerettel Magyarországról, mindezt főként emberi kapcsolataik, esetlegesen tanulmányaik, közösségi és hagyományos média fogyasztása közben szerezték. Viszont, míg a magyar válaszolók fele nem vett részt vagy nem hallott semmiféle kérdőívben feltüntetett eseményről és/vagy programról, ami Japánhoz kötődik, ez a japán kitöltők háromnegyedére igaz Magyarországhoz köthető tevékenységekkel kapcsolatban. Mindkét ország kitöltői kifejezték igényüket a nagyobb publicitás iránt. Sokan a kérdőívben hallottak először ezekről a lehetőségekről. Kutatásom során láthattam, hogy a két intézmény tevékenységében fontos szerepet tölt be a két ország közötti hasonlóságok és különbségek kiemelése, kontextusba emelése, amelyek segítségével megszólíthatja és érdeklődést kelthet a lakosságban, akár online formában is. Példának okán hatalmas sikert ért el az online Filmhét a Japán Alapítvány szervezésében, ami szintúgy ennek a jele. Míg Japánban a TV hatalmas népszerűségnek örvend a lakosság jelentős részében, a fiatalabb generáció inkább telefonjaikra és az online térre hagyatkozik. Legegyszerűbben ezeken a platformokon lehetne őket megszólítani és szépen lassan megismertetni és felkelteni bennük az érdeklődést Magyarország iránt. A Japánban fellelhető magyar vonatkozású helyszínek és csoportosulások promótálásának minél nagyobb támogatása indokolt lehet, hogy ne csak Tokió, hanem a tőle távoli nagyvárosok és a vidék felé is elérjen a magyar kultúra. „Értsd meg a különbségeket; cselekedj a közös pontok alapján.” Andrew Masondo, afrikai veterán, matematikus kijelentése ráilleszthető a fent összefoglaltakra. Elengedhetetlen a hasonlóságainkon keresztül a különbségek ismertetése is. Így akár kialakítható egy jól ismert kulturális környezet, melyen keresztül a különbözőségek ismertetése gyümölcsözővé válhat.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Gazdaságtan Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi gazdálkodás

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	diplomácia, diplomáciai szervezetek, interjúk, intézmény feladata, Japán, kultúra tanulmányok, Magyarország
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2025. Már. 12. 11:12
Utolsó módosítás:	2025. Már. 12. 11:12

Actions (login required)

Tétel nézet