Törökország felértékelődése a külgazdaságpolitikában és a külpolitikai irányváltás hatása a 21. századi EU – török gazdasági kapcsolatok alakulásában

Cséfainé Magyar Krisztina Erika (2024) Törökország felértékelődése a külgazdaságpolitikában és a külpolitikai irányváltás hatása a 21. századi EU – török gazdasági kapcsolatok alakulásában. Külkereskedelmi Kar.

Előnézet	PDF Szakdolgozat_CséfainéMagyarKrisztinaErika_X61MG6.pdf Download (1MB) | Előnézet
	PDF Nyilatkozat_szakdolgozatstátusz_CséfainéMagyarKrisztinaErika_X61MG6.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (321kB)
	PDF Cséfainé Magyar Krisztina Erika - belső bírálat Nagy Milada.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (226kB)
	PDF MK_2411_külső bírálat_Cséfainé Magyar Krisztina Erika_beadott.PDF Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (638kB)

Absztrakt (kivonat)

Összefoglaló: Az elmúlt évtizedekben Törökország külpolitikáját és gazdasági stratégiáját lényeges változás jellemezte. Az 1923-ban létrejött Török Köztársaság egészen az 1980-as évekig a külkapcsolatok kialakítása és elmélyítése helyett, inkább a belső piaci igényeket kielégítő iparok létrehozására és megerősítésére szolgáló importhelyettesítő stratégiát tartotta szem előtt.Az 1980-as évektől Turgut Özal miniszterelnöksége, majd elnöksége idején indult meg a gazdasági és társadalmi liberalizálódás és egy jelentős változás a török külpolitikában, illetve a diplomáciai kapcsolatokban egyaránt. Az Özal által koordinált Gazdasági Stabilizációs Program teljesen megváltoztatta a bezárkózó stratégiát folytató gondolkodást.Az ország regionális státusza jelentősen megváltozott, az euroatlanti szövetséghez tartozó és a nyugati térséggel együttműködő területi kapcsolatai felerősödtek.Törökország 1999 óta tagjelöltje az Európai Uniónak. Az 1995-ben aláírt vámuniós megállapodás szorosra fűzte kereskedelmi kapcsolatukat, melynek eredményeként az EU és Törökország gazdasági kontaktusa felértékelődött. Törökország eszmeiségét sokáig az erőltetett „európaizálás” jellemezte, azonban az elhúzódó és akadozó csatlakozási tárgyalások eredményeként a fókuszt egyre inkább a szomszédos régiókkal történő kapcsolatok helyreállítására kezdte helyezni.Orientációs dilemmája miatt folyamatosan keresi a helyét. Visszatérő kérdés számára, hogy a nyugati modernizációs utat követő politikáját folytassa-e, vagy keleti gyökereihez visszatérve alternatív fejlődési utat keressen.Törökországnak régóta célja a Kelet és a Nyugat közötti „híd” szerepét betölteni és a két civilizáció között mediátorként közreműködni. Ezen túlmutatóan célja, hogy Törökország a regionálisan és gazdaságilag is a világ meghatározó szereplője legyen. Egyfajta „vonzó állam”, amely a keleti és nyugati gondolkodás, illetve a két civilizáció elemeit ötvözve, a 21. század legversenyképesebb társadalma lehet.Jelen szakdolgozatom a török külgazdasági stratégia és külpolitikai orientáció átalakulása mögött álló okokat, eseményeket és a változások török gazdaságra gyakorolt hatását vizsgálja. Ezzel egyetemben azt kutatja, hogy Törökország legígéretesebb fejlődő országként, stratégiai elhelyezkedését, sajátos adottságait, geopolitikai helyzetét, külgazdaságpolitikai szemléletváltását kihasználva képes lehet-e az Európai Unióval a külgazdaságpolitikai kapcsolatait elmélyíteni és ezzel egyetemben a világgazdaság befolyásos szereplőjévé válni.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi gazdálkodás

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Európai Unió, geopolitika, külgazdasági kapcsolatok, külgazdasági politika, külgazdasági stratégia, Törökország
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2025. Már. 12. 11:07
Utolsó módosítás:	2025. Már. 12. 11:07
URI:	http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/56854

Actions (login required)

Tétel nézet