Szilasi Balázs Sándor (2023) AZ EU kül- és biztonságpolitikája, az EU világpolitikai szerepe egy aktuális konfliktus: EUTM Mali: Európai Unió Mali kiképző misszió tükrében. Külkereskedelmi Kar.
PDF
Szilasi_Balázs_Sándor_Szakdolgozat_R0L8FX_2.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (691kB) |
|
PDF
Szakdolgozat értéklés - Szilasi Balázs Sándor.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (55kB) |
|
PDF
Szilasi Balázs.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (231kB) |
Absztrakt (kivonat)
A dolgozat elején megismerkedhettünk Malival és lakóival. Világossá válhatott számunkra, hogy egy fejlődő országról van szó. Az ország infrastruktúrája fejletlen, a háztartások 50% rendelkezik csak elektromos árammal. Az országra túlnépesedés jellemző, súlyos problémák vannak a női egyenjogúsággal és a gyermekek jogaival. A fertőző megbetegedéseknek nagyon magas a kockázata. Maliban egyáltalán nem beszélhetünk idősödő társadalomról, hiszen a társadalom több mint fele 18 alatti és a nők szülési hajlandósága a világon az egyik legmagasabb. Megtudhattuk, hogy a népesség főleg állattenyésztésből és földművelésből él. A globalizáció negatív hatásai kiemelten érintik a térséget.Ezután azt vizsgáltuk, hogy miért magas a Mali hadsereg finanszírozására elköltött GDP arányos összeg. Az országban folyamatosak a katonai puccsok, és változnak a Malit vezető katonai junták. A jelenlegi Malit kormányzó katonai junta oroszbarát biztonságpolitikát folytat, ezért a térségben nőtt az orosz befolyás, az európai pedig csökkent.Szabó Gergely etnográfus hadnagy Úr előadása által megismerhettük Mali törzseit, törzsi kultúráját. A törzsek közötti konfliktusokat a heidelbergi Nemzetközi Konfliktuskutató Intézet jelenleg elérhető legfrissebb 2022-ben megjelent Conflict Barometer 2021 című jelentése alapján elemeztem. Arra a következtetésre jutottam, hogy jelenleg is emberáldozatokat követelő etnikai szembenállás és törzsek közötti konfliktus tapasztalható Maliban.A harmadik fejezet során megállapítást nyert, hogy a francia katonai beavatkozást és az Európai Unió Mali kiképző Misszió elindítását a tuareg törzs Azawad függetlenségéért vívott szabadságharca és a térségben megjelenő Iszlám terrorista szervezetek területfoglalásai okozták.A negyedik fejezetben az EUTM Mali létrehozása körüli eseményeket jártuk körül, megismertük a kiképző misszió hierarchikus felépítését, ami mivel egy katonai misszióról van szó kiemeleten fontos kérdés. Az első mandátum szerinti kiképzés során a magyar kiképzőknek mesterlövész katonákat kellett kiképezniük, bár sem francia nyelvtudással, sem mesterlövész tapasztalattal nem rendelkeztek. A Mali katonák számára az alapvető katonai képességek is problémát jelentettek. A Mali katonák nem fejlett ország állampolgárához méltóan álltak hozzá az emberi jogok kérdéséhez és kapcsolatuk az ellenséges törzshöz tartozó civil lakosság felé is negatív volt. Előfordult, hogy az Európai Unió által finanszírozott felszerelésekkel a civil lakosság elleni műveleteket hajtottak végre. Az ötödik mandátum szerinti kiképzés elemzése során, ugyanezeket a mintákat lehetett felfedezni. Megállapítható, hogy hiába az évek folyamatos munkája és az euro milliárdok elköltése érdemi változást nem sikerült elérni, sőt Oroszország térnyerésével kockázatos, hogy az EU által kiképzett FAMa katonákat, az orosz érdekek mentén fogja alkalmazni a Malit kormányzó katonai junta.Oroszország a Wagner csoport térségbeli térnyerésével párhuzamosan erős EU ellen irányuló hibrid háborús műveletekbe kezdett. A hibrid műveletek céljai a következőek: a misszió jóhírének rombolása, kételyek ébresztése a helyi lakosságban, az uniós jelenlét helyi elfogadottságának befolyásolása, valamint a hitelesség és a hírnév csorbítása. Az orosz hibrid hadműveletek által az idáig Mali civil lakosságában az európai katonák felé mutatott közömbösség könnyen ellenségeskedésbe válthat át.Az utolsó fejezetben egy érdekes párhuzamot fedeztem fel: Az Európai Békekeret egy tető alá hozta a KBVP katonai missziók és műveletek közös költségeit és a partnerországok felszerelésekkel és fegyverekkel való ellátását. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy az Európai Békekereten belül finanszírozza az EU a Mali kiképző Missziót és látja el fegyverekkel és katonai felszerelésekkel az orosz-ukrán háborúban megszállt Ukrajnát. Ukrajna fegyverekkel való ellátása a háború jelen állása szerint sikeres, mert Ukrajna meglepő hatékonysággal harcol az orosz agresszió ellen. Az Európai Unió Mali szerepvállalása hosszú távon sikertelennek értékelhető. Továbbra sem sikerült stabilizálni a forrongó Mali köztársaságot. Franciaország konfliktus övezetből való kivonulásával, Oroszország térnyerésével és a folytatódó terrorista támadásokkal, etnikai konfliktusokkal felsejlik az afganisztáni amerikai kivonulás, amikor 20 év munkája ment kárba a csapatok kivonásával és a tálibok villámgyors hatalomba való visszatérésével.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Tanszék
Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
---|---|
Kulcsszavak: | biztonságpolitika, EU külpolitika, Európai Unió, fejlődő országok, katonapolitika |
SWORD Depositor: | Archive User |
Felhasználói azonosító szám (ID): | Archive User |
Rekord készítés dátuma: | 2024. Okt. 03. 13:43 |
Utolsó módosítás: | 2024. Okt. 03. 13:43 |
Actions (login required)
Tétel nézet |