Az 1980-as évek magyar underground zene dalszövegeinek társadalmi és politikai vonatkozásai, kölcsönhatása

Dr Watti Nermin (2024) Az 1980-as évek magyar underground zene dalszövegeinek társadalmi és politikai vonatkozásai, kölcsönhatása. Külkereskedelmi Kar. (Kéziratban)

	PDF Nermin_dolgozata_V3.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (954kB)
	PDF K-biralat-Watti Nermin.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (136kB)
	PDF nermin_bírálat_KP_2024.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (231kB)

Absztrakt (kivonat)

A magyar állami kultúrpolitika a II. világháború után a művészetek és kulturális intézmények irányítását tűzte ki célul, hogy azok az állam ideológiájával összhangban legyenek. Ennek eredményeként a hivatalos művészeti és irodalmi alkotások gyakran propagandisztikusak voltak, támogatva a szocializmust és a rendszert. Az underground kultúra azonban folyamatos kihívást jelentett a hivatalos kultúrpolitikának, szembemenve az állami irányelvekkel, és merészen kifejezve elégedetlenségüket a rendszerrel szemben. A szovjet művészeti kultúra alapján a "három T" (tiltott, tűrt, támogatott) rangsorolás is létrejött, és bár volt némi rugalmasság a kultúrpolitikában, sok underground művész számára rendszeres volt a cenzúra, megfélemlítés tapasztalata. A rendszerváltás után, 1989-ben a kultúrpolitika radikális változásokon ment keresztül, a szabadpiac beköszöntével megszűnt az állami beavatkozás, és egy sokszínű kulturális táj alakult ki az országban. Az underground és alternatív művészeti mozgalmak egyre növekvő támogatást kaptak, illetve fontos szerepet játszottak az új, demokratikus Magyarország identitásának formálásában. Az underground zenei stílus hazánkban való fejlődése az 1960-as, 1970-es években kezdődött, és az 1980-as évek elején már komoly politikai, társadalmi vonatkozásokkal is bírt. A rendszerváltás előtti időszakban az underground kultúra folyamatosan próbálta feszegetni a megengedhető határokat, és bár politikai retorziókkal kellett szembenéznie, jelentős hatással volt a magyar fiatalokra, illetve az ország kulturális életére. A zenekar művészete és tevékenysége továbbra is inspirációt jelent a társadalmi, kulturális változások elősegítésében. A Kontroll Csoport 1980-ban alakult egy budapesti zenekarként, amely hamarosan az underground zenei színtér egyik vezető alakjává vált. A kezdeti tagok között voltak olyan nevek, mint Kistamás László és Hajnóczy Árpád, akik éles társadalomkritikájukkal és politikai üzeneteikkel hatást gyakoroltak mind a zenei, mind a politikai szféra területén. A zenekar számos rendszerellenes és társadalmi egyenlőtlenségeket feszegető dalt alkotott, mint például a "Rendőr", amely az autoriter rendszerekkel és a rendőri erőszakkal szembeni lázadást fejezte ki. A Kontroll Csoport sikere és hatása miatt a kormány is figyelmet szentelt tevékenységüknek, emiatt néhány dalukat cenzúrázták vagy betiltották. A zenekar feloszlása után új formáció alakult "Ági és a Fiúk" néven, amelynek alapítója Bárdos-Deák Ágnes volt. Ők folytatták a Kontroll Csoport által megkezdett politikai és társadalmi témájú dalok írását, beleértve a háború és a katonai erőszak elleni tiltakozást is. Az "Ági és a Fiúk" továbbra is aktív, és még ma is koncerteznek, zenét adnak ki. Az Albert Einstein Bizottság egy másik jelentős underground zenekar volt, amely szintén 1980-ban alakult. Ők is politikai és társadalmi témájú dalokat írtak, amelyekben gyakran kritizálták a rendszert és az akkori politikai viszonyokat. Az együttes sajátos stílusa és abszurd humoruk szintén jelentős hatást gyakorolt a magyar zenei, kulturális színtérre. Összességében ezek a zenekarok nemcsak zenei úttörők voltak, hanem aktív résztvevői is a politikai és társadalmi változásoknak. Dalaik, üzenetei még ma is relevánsak és fontosak. Kutatásom alapján elmondhatom, hogy az 1980-as évek underground zenéje Magyarországon nem csupán zenei műfajként, hanem egyfajta szellemi és kulturális ellenállásként is megjelenik a kommunista rendszerrel szemben. Az underground zenekarok általában kritikus üzeneteket hordoztak a rendszer korlátaira, az emberi jogok hiányára, valamint más társadalmi és politikai problémákra reflektálva. A dalszövegekben megfogalmazott üzenetek gyakran voltak szociális, politikai vagy kulturális természetűek, és a korabeli társadalmi viszonyokra adott éles kritikát. Az underground zenék nem csupán a zenei élményen túlmutató mélyebb jelentéssel bírtak. Ezek az alkotások fontos eszközök voltak a társadalmi tudatosság növelésében és az elnyomás elleni küzdelemben. A zenék által hordozott üzenetek segítették az embereket abban, hogy kritikusan gondolkodjanak, és merjenek kiállni a rendszer által szabott korlátok ellen. Az underground kultúra nemzetközi szinten ismert volt, és sokszor összefonódott más politikai és társadalmi mozgalmakkal. Ezeken keresztül terjesztette azokat az értékeket és eszméket, amelyeket a hivatalos rendszer elnyomott vagy elfojtott. Az underground zenék hozzájárultak a társadalom szélesebb rétegeinek aktivizálásához és politikai tudatosságának növeléséhez. A rendszerváltás előtti években az underground zenei színtér virágzott és sokszínűvé vált. Az underground mozgalmak fontos szerepet játszottak az új, demokratikus Magyarország identitásának formálásában. Ezek a zenék nemcsak kulturális kifejezőeszközként, hanem politikai eszközként is hatékonyan működtek a kommunista rendszerrel szembeni ellenállásban és a társadalmi változások előmozdításában.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Kommunikáció Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Public Relations és szóvivő

Mű típusa:	záródolgozat
Kulcsszavak:	dalszöveg, dalszövegelemzés, szocializmus, underground, zenetörténet
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Okt. 03. 13:39
Utolsó módosítás:	2024. Okt. 03. 13:39

Actions (login required)

Tétel nézet