Az Amerikai Egyesült Államok terror elleni háborúja a nemzetközi jog keretében Afganisztán és Irak vonatkozásában

Biró Renáta (2024) Az Amerikai Egyesült Államok terror elleni háborúja a nemzetközi jog keretében Afganisztán és Irak vonatkozásában. Külkereskedelmi Kar.

	PDF Biro_Renata_Nemzetkozitanulmanyok_MSC_Levelezo_2024_Diplomadolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Bíró Renáta.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (490kB)
	PDF Bírálat Bíró Renáta.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (89kB)

Absztrakt (kivonat)

Dolgozatomban az amerikai vezetés által hirdetett globális Terror elleni háború égisze alatt indíott megszállás nemzetközi jog által előírt kritériumait próbálom megvizsgálni. Elsődleges célom megvitatni az iraki és az afganisztáni megszállást megelőző jogi érvelés ellentmondásait a jelenleg érvényben levő nemzetközi joggyakorlat, a nemzetközi szerződések és az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmányában foglalt jogok keretein belül. Hipotézisem szerint nem szolgáltatott sem szilárd alapokon nyugvó jogalapot sem készzelfogható bizonyítékot az amerikai adminisztráció Afganisztán és Irak ellen alkalmazott erőszak alátámasztására, ami a megszállás törvényszerűségét bizonyítaná. Szakdolgozatom támájából kiindulva lényegesnek tartom a háború perspektivikus megítélésének rövid változását, bemutatva így az erőszaktilalmának jogi keretek közé való foglalását. Az erőszak alkalmazása, mint az agresszió legsúlyosabb formája, szigorúan jogalapokra támaszkodva lehet jogszerű a nemzetközi jogban, úgy mint a nemzetközi szerződésekben foglaltakban. A fegyveres támadás, mint erőszak, kivételes esetekben alkalmazható, az államok elidegenithetetlen önvédelmi joga az egyik ilyen jogi kritérium. Az amerikai adminisztráció elsődleges jogi érvelés ezen jog körül rajzolódott ki. Számba veszem az amerikai kormányzat által szolgáltatott jogi érveket, amik a nemzetközi szerződésekre, az ENSZ Alapokmányra valamint a Biztonsági Tanács által hozott határozatokra támaszkodtak. Az ENSZ Alapokmányban foglaltak és a határozatban foglaltak értelmezésének segítségével kisérlem cáfolni az amerikai jogi narratíva által szolgáltatot jogalapok helytállóságát két esettanulmányon keresztül: Afganisztán és Irak.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi tanulmányok

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	20. század, 21th century, alapító okirat, kormányrendelet(ek), nemzetközi jog
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Szep. 20. 08:48
Utolsó módosítás:	2024. Szep. 20. 08:48

Actions (login required)

Tétel nézet