A digitális kommunikáció hatása a generációkra- és a kommunikációs minták átalakulása

Szmuda Zsófia (2024) A digitális kommunikáció hatása a generációkra- és a kommunikációs minták átalakulása. Külkereskedelmi Kar.

	PDF Szmuda_Zsófia_RN65KT.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Szmuda Zsófia Bírálat FL-.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (233kB)
	PDF SzmudaZsofia.Biralat.KulsoKonzulens_20240603.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (43kB)

Absztrakt (kivonat)

A kutatás során fény derült arra, hogy a különböző generációkra hogyan hatott a digitális kommunikáció megjelenése és mindennapi használata. A korosztályok szleng, emoji és gif használati szokásai közötti különbségek tehát nagyértékben köszönhetőek a közösségi oldalak ismeretéhaz és mindennapi használatához. Míg a Baby Boomer, azaz a II. Világháború után született generáció gyerekkorában gyakorlatilag egyáltalán nem voltak jelen az digitális kommunikációs eszközök, addig a már növekvő gazdasági és társadalmi jólétbe születő X, Y, Z és Alfa generációk életének első szakaszában is jellemző volt az online kommunikáció. Ez az eredmény alátámasztja Steigervald Krisztián generációkutató tanulmányának (2024) eredményeit, miszerint a beleszületett normák befolyásolják a jelenlegi kommunikációs normáinkat. A beleszületett normák origónak tekintése, az egyre felgyorsuló fejlődések miatt és az egyre növekvő átlag életkornak köszönhetően a generációk közötti különbségek egyre számottevőek és bosszantóak tudnak lenni. A félreértések gyakoriságából és egymás normáinak ennyire egymástól különbözéséből fakad a generációk közötti szakadékok, azaz adigital divide létrejötte és egyre inkább elmélyülése.Fontos eredményem az, hogy a fókuszcsoport alanyai többségének már korlátozva van az alkalmazás és telefonhasználata. A szabályozásoknak köszönhetően mind a szülő, mind az iskola képes segíteni és megtanítani a fiatalokat a tudatos és felelőségteljes eszközhasználatra, ezzel elkerülve a mára már fő beszédtémát, azaz az internet veszélyeit. A kutatás egyértelműen igazolta, hogy az alanyok nyilvánvaló többse minden nap órákat használja okoskészülékeit és kapcsolatainak többségét online kommunikációval tartja fenn. Kommunikációjuk színesítéséhez szívesen használják az emojikat és giffeket. Az internet internacionalitásának köszönhetően töméntelen mennyiségű idegen szó áramlott át a magyar nyelvbe, amit szlengként használnak. Sok szóra nem is létezik magyar megfelelőnk.A kutatásom legfőbb korlátai a kvalitatív módszertanból eredő korlátok. A minta elemszáma alacsony, az alanyok nem tükrözik a magyar lakosság anyagi és iskolázottsági helyzetét, mivel minden Z és Alfa generációs alany az általános, illetve középiskolás tanulmányait végzi, tehát a kutatás nem reprezentatív. Emellett fontos megjegyezni, hogy az alanyaim mind Budapest környékiek, így a vidéki digitális szokások nem jelentek meg a kutatásomban. A jelen kutatás ezen korlátai okán, a szocializáció, lakhatás, és megélhetés szempontjából élmények hatását érdemes lenne nagyobb elemszámú, heterogénebb mintán, esetleg egy másik korosztály esetében is megvizsgálni.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Kommunikáció Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Kommunikáció és médiatudomány

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	degeneráció, digitalizáció, digitális kommunikáció, közösségi média, szleng
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Szep. 20. 08:45
Utolsó módosítás:	2024. Szep. 20. 08:45

Actions (login required)

Tétel nézet