A tolltól a billentyűzetig: Az újságírás gyorsan változó világa

Vrabecz Viktória (2024) A tolltól a billentyűzetig: Az újságírás gyorsan változó világa. Külkereskedelmi Kar.

	PDF A tolltól a billentyűzetig - Az újságírás gyorsan változó világa.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (823kB)
	PDF Vrabecz Viktória konzulensi bírálat PDF.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (175kB)
	PDF KB_Vrabecz Viktoria_dolgozat.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (127kB)

Absztrakt (kivonat)

Egy professzionális újságírónak objektívnek kell maradnia. Tisztában kell lennie azzal, hogy írásai milyen hatással lehetnek a társadalomra. Az újságíró a társadalom szolgája, akinek a feladata emberi jogi keretek között a kritika gyakorlása. Fontos feladata még, hogy a demokrácia védelmében küzdjön a korrupcióval és a hatalommal való visszaélés ellen kiálljon, azaz fel kell tárnia az igazságot.[1] Azonban abban az esetben, ha az alapvető demokratikus értékek és az emberi jogok vannak veszélyben, az újságírónak kötelessége állást foglalni a jogfosztottak mellett. Támogatnia kell az eszmék cseréjét, megszólalási lehetőséget kell kínálnia azoknak, akik máshol nem szólalhatnak meg, hiszen a hivatalos és nem hivatalos információforrások ugyanolyan értékesek lehetnek.[2] Ahogy a világunk, úgy a sajtó is teljes mértékben átalakul és minezek mögött a technológia áll. Először a televízió, majd az internet, illetve legújabban a közösségi média megjelenésével, muszáj megújulnia a sajtónak és az újságíróknak is. Határozottan kijelenthetjük, hogy a szakma veszélyben van. Az emberek inkább online tájékozódnak, mintsem a papír alapú újságból. Az online világban megjelennek az úgynevezett civil újságírók, akik hatalmas fenyegetést jelentenek a klasszikus újságírók számára. Az ,,új’’ újságírók szabályok nélkül, igyekeznek bizonyítani hozzáértésüket, vagy éppen megcáfolni a klasszikus újságírók tudományosságát. A ,,régi’’ újságíróknak azonban kötelességük tartaniuk magukat a szabályokhoz és szakmai értékekhez. Ez azonban nem csak az újságírók közötti harcról szól, hanem ez a régi és új médiaplatformok közösségeinek értékei és konfliktusai is egyaránt.[3] Az utóbbi két évtizedben az internet gyökeresen átalakította a médiafogyasztást és a reklámköltségeket is. Napjainkban a globális reklámbevételek több, mint harmada a legnagyobb globális platformokhoz áramlanak, a Google-hoz és a Facebook-hoz. Hatalmas problémát jelent a sajtónak, hogy gazdaságilag továbbra is az élmezőnyben maradjon, mert a kiadók az értékesítendő hirdetési felületüket már egyre nehezebben tudják eladni azoknak, akik hirdetést szeretnének venni. Ahhoz, hogy fenn tudjanak maradni, fel kell használniuk a Google és a Facebook eszközeit, azaz működniük kell a hirdetési tőzsdéiken, adatokat kell közölniük velük és díjat is kell fizetniük mindezért. Tulajdonképpen a hírek és cikkek látják el a keresőket és a platformokat különböző tartalmakkal, azonban a tartalomszolgáltatók aligha kapnak ezért bármiféle kompenzációt.[4] Kétségtelen, hogy technicizálódásra van szüksége az újságírásnak, hogy kikászálódjon ebből a többrétegű válságból. Annak idején az újságírók különféle témákra szakosodtak, azonban ma már ez is teljesen eltűnt. A mai világnak olyan újságírókra van szüksége, akik tartják magukat a klasszikus formához, mégis otthonosan mozognak az online platformokon és valami forradalmi hullámot tudnak megindítani a szakmában. Gazdaságilag pedig az lenne a megoldás, ha a különböző platformok a kiadókat kárpótolnák a felhasznált tartalmaikért és bevételeiket egységes arányban osztanák meg velük. Kérdés tehát az, hogy milyen kihívásokkal szembesül tulajdonképpen az újságírás a technológia fejlődése és az online média térhódítása miatt? Milyen módon változtatta meg az internet és a közösségi média az újságírás hagyományos struktúráját és dinamikáját? Milyen szerepet játszanak a civil újságírók a hagyományos médiával szemben és milyen konfliktusok merülhetnek fel közöttük? Nem utolsó sorban, pedig, hogyan változtatta meg az internet a reklámbevételeket és hogyan érinti ez a hagyományos sajtót gazdasági szempontból? Kutatásom, valamint a mélyinterjúk során ezekre a kérdésekre szeretnék választ kapni és belelátni abba, hogy egyes újságírók hogyan élték meg ezeket a változásokat és miben lett másabb a munkamoráljuk, illetve, hogy ezt a sok változást pozitívumként vagy negatívumként élték meg. [1]Michael Kunczik: A demokratikus újságírás. Letöltve: 2023.11.26. Forrás:https://mediakutato.hu/cikk/2001_02_nyar/01_demokratikus_ujsagiras [2]Bajomi-Lázár Péter: Az objektivitás-doktrína nyomában. Letöltve: 2023.11.18. Forrás:https://mediakutato.hu/cikk/2003_02_nyar/02_objektivitas_doktrina/?q=A+demokratikus+%C3%BAjs%C3%A1g%C3%ADr%C3%A1s#A+demokratikus+%C3%BAjs%C3%A1g%C3%ADr%C3%A1s [3] Tófalvy Tamás: Digitális technológia, kultúra és az újságírás határai: Hogyan formálja a kultúra technológiát?. Letöltve: 2023.11.26. Forrás:https://mediakutato.hu/cikk/2015_03_osz/03_ujsagiras_kultura_technologia.pdf [4]Bicsérdi-Fülöp Ádám: MLE - Egyre nehezebb a sajtó helyzete, ha a nyereséget a Google és a Meta viszi el. Letöltve: 2023.12.05. Forrás:https://kreativ.hu/cikk/mle-egyre-nehezebb-a-sajto-helyzete-ha-a-nyereseget-a-google-es-a-meta-viszi-el-1

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Kommunikáció Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Kommunikáció és médiatudomány

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	civil újságíró, online média, professzionális újságíró, újságírás, újságírás válsága
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Szep. 20. 08:45
Utolsó módosítás:	2024. Szep. 20. 08:45

Actions (login required)

Tétel nézet