A női kvóta bevezetése és hatásai a németországi vállalatoknál

Németh Katalin (2024) A női kvóta bevezetése és hatásai a németországi vállalatoknál. Külkereskedelmi Kar.

	PDF Németh_Katalin_HYBCHC_szakdolgozat_végső.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (951kB)
	PDF Nemeth_Katalin_biralat_Ferkelt.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (92kB)
	PDF Külső konzulensi bírálat_ Németh Katalin_ HYBCHC.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (155kB)

Absztrakt (kivonat)

Németországban 2016. január 1-jétől van hatályban a női kvóta az olyan nagyvállalatoknál, amelyeket a tőzsdén jegyeznek és felügyelőbizottságukban a munkavállalóknak és a munkáltatónak ugyanannyi képviselője ül. A kvóta lehetővé teszi, hogy a képzett nők nagyobb létszámban tölthessenek be felsővezetői pozíciót. Ez az eszköz ideiglenes szabályozóként működik, addig, amíg a nők és a férfiak között meg nem szűnik az egyenlőtlenség és egyforma bánásmódban nem részesülnek. Dolgozatom célja a női kvóta bevezetésének és hatásainak vizsgálata a németországi vállalatoknál. Kutatásomat a következő kérdések mentén végeztem el: Milyen múltbeli társadalmi változások vannak még ma is hatással a német nők karrierútjaira? Miért volt szükséges bevezetni a női kvótát Németországban? Mik voltak a kvóta bevezetésének lépései és hatásai? Hogyan változtak a kvóta bevezetésére kötelezett vállalatoknál a karrierlehetőségek a nők számára? Mennyire tekinthető hatékonynak a német kvóta összehasonlítva más országok kvótaszabályozásával? A dolgozat elkészítéséhez szekunder és primer kutatási módszereket is alkalmaztam. Feldolgoztam könyveket, szakcikkeket, tanulmányokat, már korábban mások által rögzített interjúbeszélgetéseket, statisztikákat, újságcikkeket, jelentéseket és egyéb online forrásokat. Elsősorban német, angol és magyar nyelvű forrásokra alapoztam dolgozatomat. A dolgozat készítése során primer kutatást is végeztem mélyinterjú formájában. Kutatásaim eredményeképpen megfogalmazható, hogy – bár Németország ezen a területen a korábbiakban is a jól teljesítő országok közé tartozott – a vállalati női kvóta bevezetése tovább javította a nők karrierlehetőségeit az üzleti életben. A hagyományok és az emberek gondolkodása kifejezetten lassan tud megváltozni, ez okozza talán a legnagyobb kihívást a női vezetők számára. Ez Németország esetében is látszik. A német nők foglalkoztatottsági rátájának vizsgálata során feltűnhet, hogy az egykori keleti és nyugati rész lakosai eltérően viszonyulnak a munkavállaláshoz, a részmunkaidőben foglalkoztatott hölgyek száma jóval magasabb az egykori NSZK területén. Nyilvánvalóan a teljes munkaidőt vállalóknak jobb esélyeik vannak vezetői pozíciók megszerzésére, így nem meglepő, hogy a volt keletnémet részen a női vezetők aránya magasabb. Más, nemi esélyegyenlőséget támogató próbáló országok példáját követve Németországban is fokozatosan vezették be a kötelező nemi kvótát a korábban kudarcot vallott önkéntes kvóta helyett. A nemi kvóta a tőzsdén jegyzett, felügyelőbizottsággal és igazgatótanáccsal rendelkező vállalatokat érintette. A kvóta hatálya alá eső vállalatok általában jól tartják a megszabott teljesítési időket, ez részben a szigorú szankcióknak, részben a német nép szabálykövető magatartásának köszönhető. A női vezetők számának növekedését látva, valamint más, kvótát alkalmazó országok teljesítményével összevetve megállapítható, hogy a német nemi kvóta kifejezetten hatékony kvótaszabályozásnak minősül.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi gazdálkodás

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	fenntarthatóság, kvótatörvény, nemi esélyegyenlőség, nemi kvóta, Németország, vállalatvezetés
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Szep. 20. 08:40
Utolsó módosítás:	2024. Szep. 20. 08:40

Actions (login required)

Tétel nézet