Valóban „zöld”-e a zöldhitelezés, avagy hogyan tovább?

Szabó László (2024) Valóban „zöld”-e a zöldhitelezés, avagy hogyan tovább? Külkereskedelmi Kar.

	PDF Szabó László AQ0C0V_szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2029. Április 28.. Download (3MB)
	PDF Titkositas.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (241kB)
	PDF biralati-szempontok-kulso-biralo-mesterkepzes_Baracsi Mária.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (159kB)
	PDF Diplomadolgozat bírálata Szabó László.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (127kB)

Absztrakt (kivonat)

Az elmúlt évtizedekben gazdasági elemzések sokasága (World Economic Forum Annual Report, IMF World Economic Outlook Annual Report, European Central Bank Macroeconomic publications) foglalkozott egyes országok makrogazdasági teljesítményének növekedésével, továbbá az elmúlt néhány évben számos olyan átfogó elemzés is megjelent, amely a hazai vállalatok termelékenységének növelésére tett javaslatok megfogalmazásával (is) foglalkozik (MNB versenyképességi kiadványai, Nemzeti Versenyképességi Tanács 2019. évi 30 pontos javaslata). Jelenleg azonban kevés olyan átfogó és részletes irodalom áll rendelkezésre, amely a klímaváltozáson keresztül mutatja be a fenntartható, avagy zöld finanszírozási lehetőségeket (pénzügyi szolgáltatások) – noha a nemzetközi trendek egyre inkább efelé haladnak. A környezetbarátabb technológiai átálláshoz hatalmas mértékű beruházási és finanszírozási igény is társul, amelynek biztosítása Magyarországon részben a hazai bankrendszer feladata, azéró nettó kibocsátásra történő átállás gazdasági költségei 2040-ig hazai szinten elérhetik a 20 400 Mrd Ft-ot (Bálint et al. [2022]).Az Európai Központi Bank (EKB [2023]) tanulmánya szerint a nagy szén-dioxid kibocsátású gazdasági szektorok részesedése az európai unióban működő bankok portfoliójában mintegy 75%-kal haladják meg az ezen szektorok gazdaságban betöltött súlyát (ilyenek például a szállítással vagy energiával foglalkozó cégek). Mindemellett a bankok kamatbevételének több, mint 60%-a a legnagyobb szén-dioxid kibocsátású szektorokban működő cégektől származik, tehát jelentősen kitettek az éghajlatváltozás kockázatainak. További probléma, hogy a jelzáloghitelek esetében is jelentős túlsúlyban vannak a magas károsanyagkibocsátású ingatlanok, amelyek értéke jelentősen csökkenhet az egyre dráguló energia, továbbá az alacsonyabb károsanyagkibocsátású, energiahatékonyabb ingatlanok megjelenésével. Vagyis, ha jelentős mértékben értékelődnek le a nagy károsanyagkibocsátású iparágak vállalatai, az magával hordozza a bankok pénzügyi kockázatainak emelkedését. A pénzügyi rendszerben levő működési zavarok pedig kihatnak az egész gazdaságra (akár pénzügyi válságot is okozhatnak). Éppen ezért lassú a fenntarthatóságra való átállás folyamata a pénzügyi szektorban, noha a szereplői számára egyre égetőbb a környezeti és fenntarthatósági célok elérése, mivel azontúl, hogy pénzügyi kockázatoknak vannak kitéve, a szabályozások is egyre inkább elvárják ezen célok teljesítését. Az eddig megjelent elemzések szerint (S&P Global [2017], Deloitte [2021], BNP Paribas [2022], Goel et al. [2022], Nyikos [2022], Kandrács [2023], Európai Tanács weboldala [2023b.]) az elkövetkező időszakban egyre elterjedtebbek lesznek a pénzintézetek által kínált zöld pénzügyi szolgáltatások, továbbá a nemzetközi és az uniós szabályozói környezet is egyre egyértelműbben határozza meg a fenntarthatósággal kapcsolatos célokat, noha véleményem szerint a jelenlegi szabályozások (Európai Parlament és a Tanács 2020/852 rendelete (továbbiakban Taxonómia rendelet), magyar ESG törvény (2023. évi CVIII. törvény[1])) csak részben szolgálják a pénzügyi termékek környezeti kockázatainak mérséklését (Portfolio [2024]). A klímaváltozás negatív hatásai hatalmas kihívást jelentenek nemcsak a társadalom, de gazdasági szereplők, pénzügyi intézmények számára is. Már a 2015. évi Párizsi Megállapodás[2] (Európai Unió Tanácsa [2023]) célja is a klímasemlegességre való törekvés volt, aminek következtében az Európai Unió határozott lépéseket fogalmazott meg az éghajlatváltozás negatív hatásaival szembeni fellépésre. A később kidolgozott 2030-ig szóló stratégiában az EU konkrét előírásokat fogalmazott meg a megújuló energia[3], a fenntartható gazdasági tevékenységek (pl.: elektromos hőszivattyúk telepítése, elektromos járművek töltőállomásai és elektromos járművekhez tartozó infrastruktúra kialakítása), új környezetkímélő technológiára való áttállás és az energiahatékonyság előmozdítása érdekében. Mindezek hatására a 2020-as évektől kezdődően ugrásszerűen növekedett azon ajánlások, intézkedések, szabályozások száma, amelyek a hitelintézetek azon tevékenységeit igyekeznek kibővíteni, amelyek mérsékelhetik az éghajlatváltozással kapcsolatos negatív környezeti kockázatokat, ilyen például az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról (Európai Parlament és Tanács, Bozsik - Forrai - Szalay [2021]). A zöld pénzügyi szolgáltatások egyfelől kínálati oldalon kiszélesítik a pénzintézetek által nyújtott eszközök tárházát, például új igényeket generálnak az energiaválság és energiahatékonyság tekintetében. Másfelől keresleti oldalon pozitív hatást gyakorolnak a környezetre, a társadalomra, hisz segítségükkel olyan fenntarthatósági beruházások valósíthatóak meg, amelyek nagymértékben járulnak hozzá a megújuló energiahasználatához, az energiahatékonysághoz, a hulladékkezelés fenntarthatóbbá tételéhez, továbbá a felelős vízgazdálkodás támogatásához, ezenfelül pedig csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékét (Jókuthy [2020]).

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Gazdaságtan Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	energiahatékonyság, éghajlatváltozás, fenntarthatóság, hitelezés, taxonómia, zöld
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Szep. 20. 08:40
Utolsó módosítás:	2024. Szep. 20. 08:40

Actions (login required)

Tétel nézet