A Kádár-korszak differenciált kultúrpolitikája, Esettanulmány az 1970-es évek elejéről

Kobela Fanni Dorina (2024) A Kádár-korszak differenciált kultúrpolitikája, Esettanulmány az 1970-es évek elejéről. Külkereskedelmi Kar.

	PDF Szakdolgozat_A71TCL.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (696kB)
	PDF KobelaF_biralati-szempontok-belso-biralo-alapkepzes.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (239kB)
	PDF külső konzulensi bírálat_Kobela Fanni Dorina.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (203kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatomban egy esettanulmány részletes vizsgálata segítségével a Kádár-korszak differenciált kultúrpolitikáját mutattam be. Választásom azért esett erre a témára, mivel megítélésem szerint az eset, amit bemutattam az 1973-as abortuszpetíció feledésbe merült, valamint az akkori rendszerben sem kapott nagy hangsúlyt, függetlenül attól, hogy az elért eredmény az 1153 aláírás egyedinek és kimagaslónak számított.Éppen ezért érdekel különösen ez az időszak, amelyből most egy esettanulmányt, a magyar abortuszhelyzetet vizsgáltam részletesebben. Ez, a tudományos módszerekkel eddig kevéssé feltárt téma alkalmas arra, hogy megmutassa a politikai rendszer és a nyilvános szféra, valamint a második nyilvánosság működését.A politikai rendszer és a médiarendszer működése, kölcsönös egymásra hatása a kommunikáció- és médiatudomány egyik legizgalmasabb kutatási területe. Másként működik a média és a nyilvánosság egy demokráciában, és másként egy autoriter rendszerben. A magyar történelem egyik megosztó korszaka a Kádár-korszak, hiszen sem a tudományos szférában, sem a köznapi kommunikációban nincs konszenzus a rendszer működéséről.Szakdolgozatomban előbb a Kádár-kori média szerepét és működését mutatom be, különös hangsúlyt fektetve a propaganda és cenzúra mechanizmusaira, valamint az Aczél-féle 3T kategóriák által kijelölt határokra. Ezt követően azt vizsgálom, hogy miként jelenik meg az abortusz témája ebben az időszakban a sajtóban, és hogyan kapcsolódik a születésszabályozás a kor politikai és társadalmi kontextusához, milyen narratívákat kínált fel ezekkel kapcsolatban a politikai vezetés, és ezáltal a sajtó.Kutatásomban kiemelten foglalkozom az 1973-as abortuszpetícióval, amely a korszak egyik fontos, a második nyilvánosságból induló akciója volt, és nagy vitát váltott ki a nyilvános és a politikai szférában. Figyelmet fordítok a petíció létrejöttéhez vezető mozgatórugók feltárására és a petícióra adott társadalmi reakciók feltárása is, hogy a megmozdulás kontextusát mélyebben meg lehessen érteni.A Kádár-korszakban (1956–1989) a differenciált kultúr- és tájékoztatáspolitika, vagyis az Aczél György által elhíresült „tiltott”, „tűrt”, „támogatott” (3T) kategóriák meghatározó tényezők voltak. Ez a három kategória meghatározta azt is, hogy milyen témákról lehetett nyíltan beszélni a közéletben és a sajtóban. Kutatásom szempontjából éppen ezért fontos a 3T működése: egyebek mellett arra a kérdésre keresek választ, hogy a fogamzásgátlás és az abortusz témája miként jelent meg a korszakban.Kutatásom során vizsgáltam az abortusz törvény több évtizedes előzményeit, az ezzel kapcsolatos pártiratokat, a törvény- és rendeletalkotás során keletkezett jegyzőkönyveket, határozatokat.A Kádár-korszak ellentmondásos megítélése ellenére igyekeztem objektíven feltárni kor tájékoztatáspolitikájában rejlő sajátosságokat és az ideológiai nézeteket. A 3T által kijelölt határvonalak mentén vizsgáltam az abortuszpetíció létrejöttét és hatását.Rámutattam arra, hogy a szakirodalomban sokat említett filozófus-per mellet az abortuszpetíció ügye is fontos és jelzésértékű esemény volt a Kádár-rendszer működése szempontjából.Kutatásom fontos eredménye az is, hogy rámutat az MSZMP pártvezetése körében az abortusz témájával kapcsolatban megjelenő dilemmára is. A határozatokban foglaltak tükrözték a rendszer tekintélyelvű autoriter működését, de ezzel egyidőben élesen megfogalmazódott az önkritika is, megjelentek a politikai hibákat jelző, valamint a társadalmi problémákra reflektáló hozzászólások is, amelyek világosan jelzik azt, hogy a magyar pártvezetés tisztában volt a felmerülő problémákkal – mégsem hozott kielégítő intézkedéseket az abortusz kérdésében.Szakdolgozatom relevanciáját az abortuszpetíció ötvenedik évfordulója alkalmából szervezett konferencia is megerősítette, amely 2024. február 26-án került megrendezésre a Nőkért Egyesület szervezésében. A konferencián én is részt vettem. Az ott elhangzott előadások és az azt követő kerekasztal-beszélgetés egyértelművé tette számomra, hogy a témaválasztásom napjainkban is releváns.Az abortuszpetíció mint egy autoriter politikai rendszer példanélküli esetének elemzése segíthet abban, hogy új összefüggéseket tárjunk fel a Kádár-korszak működését illetően.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Kommunikáció Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Kommunikáció és médiatudomány

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	abortuszpetíció, esettanulmány, Kádár-korszak, kultúrpolitika, média
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Szep. 20. 08:39
Utolsó módosítás:	2024. Szep. 20. 08:39

Actions (login required)

Tétel nézet