Jolly Roger lebeg Szomália tengerein - Szomáliai kalózkodás, és annak gazdasági következményei

Cornet Vencel Thierry (2024) Jolly Roger lebeg Szomália tengerein - Szomáliai kalózkodás, és annak gazdasági következményei. Külkereskedelmi Kar.

	PDF Szakdolgozat_Cornet_Vencel_Thierry_CJ6LOX_KKK_NÜF.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (876kB)
	PDF Cornet Vencel.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (476kB)
	PDF Külső_bírálat_Cornet_Vencel_Thierry.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (193kB)

Absztrakt (kivonat)

Ahhoz, hogy megértsük a szomáliai kalózokat, feltétlenül bele kell ásnunk magunkat a történelmükbe, amely 1988-ban kezdődött. Az IMO kutatásokat végzett, és olyan fontos eseményeket tárt fel, mint a polgárháború, amely Barre tábornok kormányának bukásához vezetett, és hatalmi vákuumot eredményezett, amelyet a kalózkodást korrupcióval manipuláló frakciók és hadurak ki is használtak. A helyzetet súlyosbította az illegális halászati tevékenység és a hulladéklerakás, amely a helyi közösségeket a kalózkodás felé kényszerítette a túlélés érdekében. A dokumentált kalóz támadások azonban csak 1994-ig nyúlnak vissza, majd 2005 körül megkezdődött a modern felszerelések beszerzése, ami a kalózkodási incidensek számának növekedéséhez vezetett. Az IMO megállapítása szerint, a környezeti állapot romlása és az egészségügyi válságok arra késztették az embereket, hogy eddig nem használt bevételszerzési módokhoz folyamodjanak, aminek szörnyű társadalmi-gazdasági következményei vannak/voltak. Afrika szarvának földrajzi jelentőségét két fő tényező határozza meg: az Ádeni-szoros és az Indiai-óceán. Ezek a területek kulcsfontosságúak a világkereskedelem szempontjából, és a globális hajózás közel 20%-a halad át ezen a területen. A kalózkodás okozta gazdasági kárt két fő kategóriába tudjuk besorolni: indirekt- és direkt költségekre. Kutatásom folyamán megismertük, hogy indirekt költségekhez soroljuk a kereskedelembe és turizmusba tett kárt, amelyek természetükből adódóan nehezen számszerűsíthetőek. A kereskedelmi károk becslése szerint, az árucsere továbbra is fontos szerepet játszik a régió gazdaságába ennek következtében az Afrika szívében található országok közötti kereskedelem jelenleg a kontinens kereskedelmének csak 14,4%-át teszi ki. A kalózkodás komoly aggodalomra ad okot a régióban, különösen a kereskedelmi útvonalak, a halászatiipar és a turizmus tekintetében. A kereskedelmi útvonalak veszélybe sodródása legfőképpen Egyiptomot érintette, kinek a korai 2000-es években gazdaságának java része a Szuezi-csatornából eredt. Mind erre ráépül az importált ételek hátráltatott megérkezése és/vagy megsemmisülése a fosztogatások következményeképpen, ami jelentős inflációhoz vezetett. A turizmus tekintetében viszont leginkább a Kelet-Afrika-i szigetországok kerültek nehéz helyzetbe, hisz gazdaságuk túlnyomó része a turizmustól függött, ámbár erőteljesen súlytotta a MENA országokat is. A direkt költségeket két fő kategóriába sorolhatjuk: a kalózkodás utáni- és a megelőző költségekbe. A kalózkodás utáni költségek közé tartoznak a váltságdíjfizetések, az ellopott áruk elvesztett értéke és a jogi költségek. A váltságdíjakból származott a kalózok fő bevételi forrása, és az idő múlásával egyre jobban nőt ennek értéke. Egy 2011-es adatot tekintve, a kalózok pusztán a váltságdíjakból 151 millió dollárra tettek szert. 2010-ben a sikertelen fosztogatások után elkapott kalózok letartóztatása és jogi díja közel 31 millió dollárra tehető. A megelőző költségek közé tartoznak a katonai jelenlét költségei, a biztonsági személyzet munkadíja, az elrettentő biztonsági felszerelések és biztosítások kiadásai, valamint a hajók elterelésének költségei. A katonai egységek három művelettel kívánták felvenni a harcot a martalócok ellen: az Atalanta-művelettel, az Ocean Shield-művelettel és a Combined Task Force (CTF) 151-el és ezen három bevetés összköltsége 24,5 millió dollár volt. Békésebb eszközöket tekintve, a félelemkeltő felszerelések, melyekbe beletartozik a hivatásos biztonsági őr, a szónikus elrettentő eszközök, a szögesdrót, a homokzsák és az elektromos kerítés, 2010-ben összesen 363 millió és 2,5 millió dollár között becsülhető a költsége. A pontatlan adatok indoka nem más, mint a védekezni vágyó hajósok titoktartása, mivel tartottak tőle, hogy a kalózok tudomására jut biztonsági felszerelésük, így azt a továbbiakban nem tudják majd hatékonyan kihasználni. Végezetül az elterelési költségek közel 6 milliárd dollárra tehetők. Dolgozatom folyamán ismertettem a kalózkodás három ciklusát: a hírnév és a vagyon szerzés, a felszerelés és a szerveződés, valamint a hatalom. A korai szakaszokban a legkiszolgáltatottabb kereskedők ellen indítottak kisebb támadásokat, majd a jövedelmezőbbé és szervezettebbé válásukkal nagyobb, professzionálisabb csoportokká nőtték ki magukat. Látva sikerüket, 2005-ös évet követően a hadurak maguk alá szervezték ezeket a kalózcsoportokat és az ellopott vagyonból felszerelést, hajókat, technológiát vásároltak, hogy hatékonyabban működhessenek. Nagyjából ugyan ebben az időszakban alapult meg a Haradheere-i tőzsde, melynek részvényeinek árfolyama egyenesen arányos volt a kalózhajók sikerével, amely azt jelentette, hogy a részvényesek egy sikeres fosztogatást követően osztozkodhattak a zsákmányon. A tőzsdéből származó bevételt a régió fejlesztésére fordították, így Haradheere gazdag várossá, és egyben kalózparadicsommá vált. 2008 és 2012 között a szomáliai kalózok komoly globális tengerbiztonsági problémát jelentettek. Ezt követően a kalózkodás jelentősen csökkent két elsődleges tényezőnek köszönhetően: a nemzetközi szervezetek beavatkozása és a hazai politikák változása. Annak ellenére, hogy e bonyolult kérdés megoldására számos javaslat született, amelyek a kalózkodás csökkentésének különböző módszereit foglalják magukban, egyetlen megoldás sem bizonyult véglegesnek. Az olyan intézkedések, mint a BMP5 kézikönyv végrehajtása vagy az Ádeni-öböl folyosó kijelölése, csak némileg jártak pozitív hatásokkal. A legnagyobb eredményt azonban az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2008-as határozata érte el, amely segített a kalóztevékenység megfékezésében. Olyan külső csoportok, mint az EU NAVFOR - Atlanta hadművelet, amelyek szintén jelentősen hozzájárultak az erőfeszítések sikeres végrehajtásához. Kína is szerepet játszott a stabilitás fenntartásában a Dzsibutiban található katonai létesítményén keresztül. Ezek a kombinált kezdeményezések a fenyegetettségi szintek jelentős csökkenését eredményezték, ami valószínűleg 2024-re teljesen megszűnik, hacsak a Szomália határain belül zajló polgárháborúk nem okoznak további zavarokat, amelyek döntő fontosságúak lehetnek a kalózkodás elleni küzdelem terén eddig elért globális előrelépések tekintetében. Az Afrikai Unió 2008-ban telepítette az AMISOM-ot, hogy védelmi övezetet hozzon létre Szomália fővárosa körül. Az ENSZ jóváhagyását követően, regionális békefenntartó erőként bővítette küldetését, továbbá támogatta Szomália átállását az átmeneti kormányból a szövetségi kormányba, amely 2012-ben alkotmányt fogadott el, köszönhetően a stabilizációra és a kalózfenyegetések elleni küzdelemre összpontosító amerikai támogatásnak is. 2014-ben mind az AMISOM, mind a szomáliai kormány új műveleteket indított az Al-Shabaab ellen a folyamatban lévő megszilárdítási erőfeszítések mellett. Azonban a politikai instabilitás a polgárháború mellett továbbra is kihívást jelent, amely még az USA által kezdeményezett katonai kivonulás után is a mai napig folytatódik. 2023-as adatok alapján azt lehet állítani, hogy a Szomália partjainál folytatott kalózkodásnak vége, ez sajnos nem tükrözi a jelenlegi valóságot. Bár 2023-ra ez igaz lehetett, vannak arra utaló jelek, hogy ez az elkövetkezendő években, például 2024-ben nem lesz jellemző. Ezen állítást több tényező is alátámasztja, többek között az, hogy 2023 januárjában az Indiai-óceánt levették a magas kockázatú vizek listájáról, és mindössze négy hónap alatt (áprilisig bezárólag) négy kalóztámadást regisztráltak. A biztonsági intézkedések hatékonynak bizonyulhatnak olyan kockázatok megfékezésében, mint a tengeri lopások vagy emberrablások, azonban a legkisebb kilengés is kedvezőtlen irányban fordíthatja az eddig elért eredményeket, amint ezt a korábban idézett statisztikákból kiolvashatjuk, melyek idővel romló tendenciákat mutatnak egy enyhítést követően.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Kereskedelem és Logisztika Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi gazdálkodás

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	21. század, esettanulmány, kalózkodás, szállítmányozás, Szomália
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Szep. 20. 08:39
Utolsó módosítás:	2024. Szep. 20. 08:39

Actions (login required)

Tétel nézet