A kurd-kérdés

Verbák Zsófia (2024) A kurd-kérdés. Külkereskedelmi Kar.

	PDF F68HW4_Verbák Zsófia_A kurd-kérdés_2024 tavasz_NT mester levelező képzés.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Verbák Zsófia.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (464kB)
	PDF Bírálat_Verbák Zsófia.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (134kB)

Absztrakt (kivonat)

A kurd kérdés egy nagyon érzékeny és komplex probléma a közel-keleti régióban, amelyre nem sikerült sem lokálisan sem regionálisan kielégítő megoldást találni. A kurd nép a világ egyik legnagyobb olyan etnikuma, amely nem rendelkezik önálló állammal. A népek önrendelkezéshez való jogának értelmében a kurd nép jogosult lenne saját államhoz, azonban ez az elv ellentétes jelentéssel bír az államok szuverenitásának elvével. A nemzetközi jog nem fogalmaz világosan e paradoxon kapcsán, a nemzetközi intézmények nem biztosítanak megfelelő eljárást az olyan függetlenedni vágyó népek számára, mint a kurdok. Ennek oka a politika befolyása a nemzetközi intézményekre. A modern nemzetközi közösség és rendszer alapját képezi a nemzetközi jog, illetve a különböző nemzetközi intézmények, akik ezeket a szabályozásokat kialakítják. A 20. században nagy fejlődésen esett át az emberi – és polgári jogok területe, illetőleg a világháborúkat követően maga a nemzetközi jog is kialakult és rögzítésre került a nemzetközi intézmények közreműködésével. Olyan fontos alapelveket határoztak meg, mint az államok szuverenitása és a már meglévő területeik integritásának védelmét, valamint a népek önrendelkezéshez való jogát. Azonban e két elv vizsgálatával hamar egyértelművé válik az, hogy nemzetközi szabályozás nem világos, sőt, egymással ellentétes jelentész hordoznak. E problémának gyakorlati jelentőségére a kurd nép helyzete kiváló példa. A kurdok különböző kultúrával, nyelvvel és hagyományokkal rendelkeznek és már hosszú ideje törekednek autonómiára és függetlenségre saját területeiken. Az elmúlt évszázadok során a kurdok számos politikai és katonai konfliktus részesei voltak az államokkal és más etnikai csoportokkal való viszonyaik miatt, ami már önmagában is jelentős problémát képezett a térség stabilitására nézve. A közel-keleti kurdok helyzete továbbra is fontos téma a nemzetközi politikában és a térség geopolitikai dinamikájában. A kurd-kérdés azonban a mai napig nyitottan áll. A kurd nép a politikai nacionalizmus 20. századi megerősödését követően nemzeti öntudatára ébredve saját államról álmodott, azonban a régió etnikumai hasonlóan nacionalista szellemiséggel rendelkeztek, így az évek során igyekeztek elnyomni a kurd függetlenségre irányuló törekvéseket. Ebből kifolyólag a kurdok helyzete nagyban hozzájárul a Közel-Kelet instabilitásához. Ugyan az évek során a kurd nép Irakban és Szíriában is autonómiát vívott ki magának, azonban ezek az entitások nem rendelkeznek sem regionális, sem nemzetközi elismeréssel. A régió államai ragaszkodnak saját, már meglévő területeikhez gazdasági és stratégiai jelentőségükből kifolyólag, így nem mondanak le a kurd-lakta területeikről. A régió államai nem állnak támogatóan a kurd függetlenedés mellé – aminek oka a gazdasági és stratégiai szempontból jelentős területekhez való ragaszkodás. A Közel-Kelet négy vizsgált államát tekintve egyöntetűen kijelenthetem, hogy a kurd népet a nacionalizmus megerősödése és térnyerése óta elnyomja az állami vezetés, nem támogatja függetlenedésüket. Annak érdekében, hogy a nemzetközi intézmények egy működőképes procedúrát alakítsanak ki a kurdok – és más kisebbségben élő népek – függetlenedésének elősegítésére, arra a következtetésre jutottam, hogy először a nemzetközi intézmények gyökeres átalakulására lenne szükség. Olyan nemzetközi intézményekre lenne szükség elsősorban, amelyek valóban szupranacionálisak és nem engedik magukat befolyásolni a politikai játszmáktól, illetve mentesek maradnak a nagyhatalmi érdekektől. Ameddig a nemzetközi intézmények nem lesznek képesek elszakadni a politikától és egyes államok erős befolyásától, addig nem tudnak létrehozni olyan eljárást, amellyel segítenék a kurdok függetlenedését, illetőleg a másik oldalról pedig szükség van a kurd nép egyesülésére és összefogására is.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi tanulmányok

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	20. század, 21. század, Közel-Kelet, Kurdok, nemzetközi jog, szuverenitás
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Szep. 20. 08:39
Utolsó módosítás:	2024. Szep. 20. 08:39

Actions (login required)

Tétel nézet