A globális felmelegedés káros hatásai elleni küzdelem és a fenntarthatóság Marokkóban a 21. században

Szalay Dóra Anna (2024) A globális felmelegedés káros hatásai elleni küzdelem és a fenntarthatóság Marokkóban a 21. században. Külkereskedelmi Kar.

	PDF Szakdolgozat Szalay Dóra Anna.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF 1.0-Bírálat-Szalay Dóra-Marosán-2024.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (238kB)
	PDF Külső konzulensi bírálat.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (131kB)

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozatom témája a globális felmelegedés káros hatásai elleni küzdelem és a fenntarthatóság Marokkóban a 21. században. Az általam feldolgozott témához a 2023-as World Press Photo kiállításon kerültem közelebb, ahol megismerkedtem a marokkói Tighmert oázis problémájával és ez indította el bennem azt a gondolatot, hogy egy ehhez kapcsolódó témában írjam a szakdolgozatom. A globális felmelegedés, a klímaváltozás és a fenntarthatóság fogalmai az elmúlt években egyre inkább előtérbe kerültek. Már nemcsak a vezetők, döntéshozók és a kutatók közötti párbeszédben jelennek meg, hanem a hétköznapi beszélgetésekben is. Ezek a jelenségek, melyek sokáig távolinak, érthetetlennek tűntek, ma már a mindennapjaink részévé váltak. Sokáig a klímaváltozás által kevésbé érintett területeken élők úgy gondolták, hogy a globális felmelegedés hatásai őket nem érinthetik, ezek olyan jelenségek, amelyekkel a fejlődő országoknak kell majd szembenéznie. Azonban ma már súlyos problémákat okoz a világ számos pontján, így sehol nem lehet figyelmen kívül hagyni a hatásait. Éppen ezért a 21. században egyre több országot foglalkoztat a fenntarthatóvá válás, a megújuló energiaforrások használata, mindezt oly módon, hogy nemcsak fenntarthatósági, hanem gazdasági szempontból is megérje az adott országnak. Szakdolgozatomban Marokkó példáján keresztül mutatom be a fenntarthatósági törekvéseket, illetve a fenntarthatóvá válást, mivel világviszonylatban is kiemelten foglalkozik a kérdéssel és konkrét lépéseket is tesz érte, valamint jelentős a megújuló erőforrás potenciálja is az országnak. A szakdolgozatom fő hipotézise, hogy gazdasági szempontból egyértelműen megtérülő beruházás Marokkóban áttérni a megújuló energiaforrások használatára, támogatni az ilyen jellegű projekteket és befektetni ezekbe. A kutatásom célkitűzése az volt, hogy megvizsgáljam milyen előnyei származnak az országnak abból, hogy a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásáról áttér a megújuló energiaforrások használatára. Megvizsgáltam továbbá azt is, hogy a megújuló energiaforrásokon alapuló technológiák adaptálása hogyan járul hozzá ahhoz, hogy a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségeit teljesíteni tudja és fenntarthatóbb országgá váljon. Szakdolgozatomban rávilágítok Marokkó pozitív példájára, hogy egy fejlődő ország is képes jelentős lépéseket tenni a klímavédelmi célok elérése érdekében a gazdasági teljesítmény növelése mellett is. A kutatásom során főként szekunder adatokra és statisztikai adatbázisok kimutatásaira támaszkodtam. A kutatómunkám során magyar és idegen nyelvű szakirodalmat, szakcikkeket, internetes forrásokat és nemzetközi szervezetek adatbázisait használtam fel. A téma kidolgozása során megállapítottam, hogy a megfogalmazott hipotézisem helytálló. Ennek eredményeképpen Marokkónak több előnye származik abból, hogy a fosszilis tüzelőanyagok használatáról áttér a megújuló erőforrások felhasználására, mintha hosszútávon folytatná a jelenlegi gazdasági és ipari struktúra fenntartását. Marokkó csökkenteni tudta az energiaimporttól való függését. Az ország egyelőre még az importált fosszilis tüzelőanyagokra is jelentős mértékben támaszkodik, azonban ez átalakulóban van a megújuló energiaforrásokra épülő projekteknek köszönhetően. A villamosenergia-termelésben rendkívüli mértékben növelte a nap-, a szél-, és a vízenergia arányát az importált, nem megújuló energiahordozókkal szemben. Ennek egyik oka, hogy Marokkó előnyös adottságokkal rendelkezik, mind a napenergia, mind a vízenergia kiaknázása szempontjából. Az erre irányuló projektek közül kiemelkedik a Noor Ouarzazate naperőmű komplexum, amelynek közel 600 megawatt a kapacitása és évente 888 ezer tonna szén-dioxid kibocsátását akadályozzák meg. Másrészt az ország bővizű folyóira épített gátak lehetővé teszik a vízenergia hatékonyabb kihasználását. Az energiafüggőség csökkentéséhez szorosan kapcsolódik az energiabiztonság javítása, mivel a szükséges villamosenergia nagyobb arányát állítják elő az országban. Azáltal, hogy kevesebb fosszilis tüzelőanyagot importálnak a külkereskedelmi egyenleget is javítani tudták. A villamosenergia-termelésben a megújuló energia részaránya már 38 százalék volt 2022-ben, a tervek szerint 2030-ra ezt az arányt 52 százalék fölé kívánják emelni, amely a tervezett projektek megvalósulása esetén elérhető célkitűzés. A megújuló energiaforrásokra való áttérésből gazdasági előny is származik, mivel egyre kevésbé van kitéve a kőolajár ingadozásának. A megújuló energiaforrások használata révén Marokkó jó irányban halad a Párizsi Megállapodásban tett kötelezettségvállalásainak teljesítése felé. A megújuló energiaforrásokra való áttérés hozzájárul a környezet megóvásához is, így a mezőgazdasági szektor sikeres fennmaradásához is. A szektor jelentőségét jól mutatja, hogy ez adta az ország GDP-jének 10,33 százalékát 2022-ben, míg a lakosság több mint 40 százalékának jelenti az elsődleges bevételi forrást. A felmelegedés okozta klímaváltozás hatásai erősen érintik a mezőgazdaságot, ezért a hatások mérséklése érdekében megoldási terveket dolgoztak ki. A Zöld Marokkó-terv eredményeként nagyobb területen folyik a növénytermesztés, csökkent az élelmiszer-import függőség, bővült a mezőgazdasági termékek exportjának lehetősége, valamint munkát biztosítanak a vidéki lakosságnak. Az optimális vízfelhasználás érdekében egyre nagyobb területen alkalmaznak csepegtető öntözőrendszert. A program részeként több százezer szárazságtűrő fát ültettek el az elsivatagosodás ellen védekezve. A Zöld Marokkó-terv része a nők foglalkoztatásának a növelése, mivel úgy tekintenek a társadalmi helyzetük megerősítésére, mint a fenntartható és zöld jövő biztosításának zálogára. Az argánmagok feldolgozása évszázados hagyomány Marokkóban. Az export szempontjából is meghatározó ágazat közel hárommillió embernek biztosít megélhetést. A kormány támogatja azokat a szövetkezeteket, amelyek az argánolaj készítésével és feldolgozásával foglalkoznak. Az ország gazdasági növekedését igazolja, hogy 2023-ban 3,3 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye, 2024-ben 3,6 százalékos, míg 2025-ben 3,8 százalékos növekedést várnak. Tehát látható, hogy a gazdasági növekedés révén is egyre nagyobb mértékben igyekszik Marokkó támogatni a megújuló technológiák adaptálására irányuló projekteket.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi tanulmányok

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	fenntartható fejlődés, megújuló erőforrások, naperőmű, Párizsi Megállapodás, Tighmert oázis, vízenergia, Zöld Marokkó-terv
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Szep. 20. 08:37
Utolsó módosítás:	2024. Szep. 20. 08:37

Actions (login required)

Tétel nézet