A bolgár nemzeti és kulturális identitás fejlődése és sajátosságai. A bolgár nemzeti öntudat problémája az Európai Unió szemszögéből.

Furján Dóra (2024) A bolgár nemzeti és kulturális identitás fejlődése és sajátosságai. A bolgár nemzeti öntudat problémája az Európai Unió szemszögéből. Külkereskedelmi Kar.

	PDF Szakdolgozat_Furján.Dóra.IG97Y4.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (3MB)
	PDF 1.0-Furján Dóra-Marosán-2024.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (241kB)
	PDF FurjánDóra_bírálat.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (73kB)

Absztrakt (kivonat)

Az identitás egy olyan belső dimenzió, amely az evolúciós folyamat különböző részeinek kölcsönhatása révén jött létre, és ami az egyén tudása, tapasztalása, ismeretei, emlékei alapján tipikus válaszreakciókat ad a világ történéseire. Így fogunk adott, tipikus minták szerint reagálni az élet egyes eseményeire. Mai világunkban, amelyben olyan gyors változásoknak lehetünk szemtanúi és részesei, a legfőbb, legegyénibb sajátunk, az identitásunk is különféle pozitív vagy negatív hatásoknak van kitéve. Hogy a jövőben is sikeresen tudjon együttműködni az emberiség, elsődlegesen magunkat kell megismernünk. Ezért van kiemelt szerepe az identitáskutatásnak napjainkban. Identitásképzetünk nagyon szorosan egybefügg testi megjelenésünkkel. Az ember nem tud elvonatkoztatni teljes mértékben önmaga testétől. Minden verbális és nonverbális megnyilvánulása önnön tapasztalataiból ered, tudásából, képességeiből merít. Egyéni identitásunk ráadásul alárendelődik a kollektív identitásunknak is, utóbbi befolyásolja az egyéniségünket, gondolkodásmódunkat, világlátásunkat akár tudatosan, akár tudat alatt. Több forrást feldolgozva, azokat összegezve, az általános megközelítési módokat egybefűzve identitásunknak egy általános besorolási módszerét tudom ismertetni, amit a következőkben részletezek: kisgyermekkorunkban mindössze a család a minket körülvevő közeg. Szüleinktől megtanulunk beszélni, a lehető egyik legfontosabb közös keretet, az anyanyelvet sajátítjuk el. A gyermek, ahogy nő, óvodába és iskolába fog járni. Utóbbi alatt nagy valószínűséggel a gyermek megtanulta az alapvető szocializációs mintákat és viselkedési módokat. Feltehetőleg még egyazon környékre jár óvodába és általános iskolába. Ekkor kezdi el a gyermek saját identitásának feltérképezését. Olyan barátokat fog szerezni, akikkel hasonló az érdeklődési köre. Kezd megerősödni a személyisége, és mivel kora tizenéves korában a legfogékonyabb a változásokra, a gyermek kiemelt figyelmet igényel; az, hogy milyen médiatermékeket fogyaszt, az, hogy tanul-e új nyelveket, és hogy milyen társágban tölti idejét. A középiskola azonban gyakran messzebb található lakóhelyünktől, így a társadalmi közeg tehát folyamatosan tágul. Késő tizenéves korában a fiatalnak megszilárdulnak az alapvető jellemvonásai, bár még ilyenkor is könnyen alakítható a személyisége. A világban történő eseményekre is kezd rálátni, a legalapvetőbb folyamatokat megérti. A fiatal (a világ legnagyobb részén) 18. életévét betöltve teljes jogú állampolgárrá válik. Már az adott ország törvényei is vonatkoznak rá, a közélet részévé válik. Mire kilép a munkaerőpiacra, vagy egyetemre kezd járni, már egy-két hivatalos (állampolgári) eseményen is átesett (például érettségi vizsga 56 letétele, szavazás, különféle hivatali ceremóniák stb.). Az egyetemen vagy a munkahelyén már jó eséllyel olyan csoporttársai és munkatársai lesznek, akik az ország különböző tájairól érkeztek. Csoportszinten ezeknek a közösségeknek a tagjává válik: ez lesz az egyik meghatározó identitásbéli jellemzője. A csoportszintű identitást tárgyalva megállapíthatjuk, hogy létezhet olyan közösség, melynek tagjaiban, a „sokaságban” van egy közös tulajdonság, másfelől megközelítve pedig a közösség egy olyan együtt élő embercsoportot is takarhat, amelynek tagjait összeköt egy bizonyos mértékű összetartozás. Adott csoportbéli identitásunkra hatással vannak a régiós-, és a nemzeti identitásunk jellemzői. A nyelvben előfordulnak olyan tájszavak, egész szófordulatok, amelyeket csak az adott régió lakói használnak. A regionális identitás véleményem és megszerzett tudásom szerint minden olyan országhatárokat figyelembe nem vevő érték, melyet a regionális (helyi) közösség képvisel. Ebbe az ember akaratlanul belenő, úgy, ahogy a még ennél a kategóriánál is magasabb csoportba: a kollektív nemzeti értékrendszerbe. Ez utóbbi értékrendszer egy közös tájékozódási keretként határozható meg. Minden bolgár ember ismeri a bolgár népi hagyományokat, a történelmet, mivel a nemzet alapvető, közös tudása, amit megszerez az élete során. Értékek szempontjából is heterogén egy társadalom. Hiába egyazon nemzetiségű két személy, a nemzeti identitás is különféle feszültségkeltő elemeket hordozhat magában, mert különböző életvezetési módszerekhez másként viszonyulhatnak, vagy akár az olyan megosztó témákhoz, mint a vallás, a politika, a gyermeknevelés vagy a környezetvédelem. Az ember alapvető gondolkodásmódja, életvezetése a neveltetéséből fakad. Ezért kiemelten fontos a tudatos, kritikus gondolkodásmód nevelése és gyakorlása egész életünk alatt. Bulgária Európa egyik legősibb államalakulata. A történelme számos, sokrétű kutatásnak adhat témát. Figyelemre méltó elsősorban az, hogy a közel fél évezredes oszmán uralom alatt nem vesztették el nyelvüket, kultúrájukat, identitásukat, vagyis a bolgárságukat. A bolgár rendszerváltás azonban hatalmas ellentmondásokkal ment végbe. A fókusz inkább a szocializmus lebontására irányult, hogy egy szabadabb és virágzó társadalmat hozzanak létre. Nem volt párbeszéd az állam és a lakosság között, az eseményt a média sem kommunikálta kellőképpen. Az emberek különbözően ítélték meg a történteket. Az állam intézményi alkalmazkodóképessége alacsony volt, és az emberek nem bíztak a demokratikus képviseletben és történelmi tapasztalataik alapján, az államban egyáltalán. A bolgár állami intézményrendszer még nem fejlődött ki a civil társadalom igényeit szolgáló szintre. Bulgária jelenlegi instabil helyzete tehát a bolgár állampolgári lét alkotmányos kereteinek tökéletlen megvalósulásából ered. 57 Bulgáriában a hagyományos vallás az ortodox keresztény vallás. A szocialista rendszer bukása nem állította helyre a bolgár ortodox egyház tekintélyét a társadalomban. A vallási vezetők nem tudtak lelki vezetőkké is válni. A történelem folyamán az ortodox keresztény egyház Bulgáriába átalakult egy a nemzeti egységet hangsúlyozó és jelképező tényezővé. Több forrást elolvasva találkoztam azzal az információval, hogy a bolgárok vallásosnak tartják magukat, mégsem hisznek Istenben. Vallási hovatartozásuk így az identitásuk részét képezi, még ha nem is „klasszikus” értelemben véve. Kutatómunkám eredményei alapján megtudtam, hogy a kortárs bolgár identitás hibrid természetű. Ötvözi a nemzeti és a szupranacionális identitás tulajdonságait: a szupranacionális identitás fontossága, lényegisége lassan, de folyamatosan nő, elsődlegesen azonban még mindig nemzetinek, bolgárnak gondolják magukat a bolgár emberek. A kialakulóban lévő európai identitás tudatosítása a nemzeti identitás egyik mutatójává válik. A nemzeti identitás a történelem, a kultúra, a hagyományok, a közös emlékezet és a nyelv fenntartásában nyilvánul meg. Az oszmán uralom alóli felszabadulás óta a bolgár állampolgároknak a hagyományos öndefiníciójukban az Európához való kötődés a nemzeti identitás egyik aspektusaként létezik. A bolgár (nemzeti) identitás tehát egyértelműen magában hordozza az európai (uniós) identitást is, kulturális örökségük, földrajzi elhelyezkedésük és történelmük nyomán. Saját kérdőívemből, valamint a feldolgozott szakirodalomból kinyert információk alapján az vált világossá számomra, hogy a kortárs bolgárok többsége nem elég tájékozott az Európai Unióról és az integrációs törekvések kérdéskörében. Az uniós tagság gyakorlati előnyeit ismerik átfogóbban, ezeket élvezik legnagyobb arányban. Ilyen mutatók például a tőke, a szolgáltatások, és a munkaerő szabad áramlása; a hozzáférés az európai uniós (felső)oktatáshoz; az uniós támogatások elnyerése, valamint a munkavállalás a világ bármely pontján EU-s tagország állampolgáraként. A bolgár nyilvánosság azonban még mindig nem kínál elegendő ösztönzést és csatornát az igazi részvételhez; az emberek szeretnének az európai nyilvánosság állandó részesei lenni, de nem érzik magukat a részének, és bizonytalanok abban, hogyan lehet ezt meghatározni és lefordítani a mindennapi nyelvre. A kérdőívre beérkezett konkrét válaszok azt mutatják, hogy a bolgár emberek az Uniót képzelik el az ideálisan működő szervezetként, amelyről példát vehetne Bulgária. Meglátásuk szerint Nyugaton jóval biztosabb az emberek jövője, mint saját országukban. Ide sorolják a több és jobb munkalehetőséget és a jobb egészségügyi ellátást. Mégis, a Nyugat embereit a spirituális világtól elszakadtnak vélik, akiknek csupán a státuszszimbólumok, az anyagi javak fontosak. A válaszadók alapvetően támogatják az európai uniós integrációs törekvéseket, ezek védik és 58 segítik Bulgária gazdaságát és társadalmát, valamint keretet adnak a mindenkori kormány működéséhez. Ami az Unió jövőjét illeti, a többség borúlátóan viszonyul az elkövetkező évekhez. Kritizálták az Unió gyengülő gazdasági- és hadierejét, a növekvő bürokráciát az EU tisztviselők körében, az USA-tól való függést, az egyre gyakoribb konfliktusokat, és a gyenge külső határvédelmet. A megkérdezettek Bulgária európai uniós tagságát is igen különbözően látják. Az egyértelműen az ország javára szolgál, hogy felvételt nyert az Unióba, visszafele azonban ez nem feltétlen igaz – gondolják a válaszadók. Az európai uniós beruházások, a vízum nélküli utazási lehetőségek, és alapvetően az ország gazdasági megsegítése egyértelműen arra mutat rá, hogy Bulgáriának nagy szüksége van az Európai Unióra. Bulgária „összekötőország” szerepe Ázsia és Európa között az EU javára szolgál, csakúgy, mint az olcsó munkaereje. A többségi válaszok mégis azt az oldalt erősítik, mely szerint az Uniónak nem származik előnye abból, hogy Bulgária tagállam. A szakdolgozatom bevezetésében megfogalmazott hipotézisemet csak részben alátámasztani. A bolgárok ismerik az uniós tagság gyakorlati előnyeit, amelyet szívesen ki is használnak; Erasmus programokon vesznek részt, külföldön vállalnak munkát, vízum nélkül utaznak az Unión belül, az Unió egy másik tagállamában legyártott terméket vásárolnak hazájukban, intenzíven kereskednek az uniós országokkal stb. A kérdőívre kapott válaszokból mégis azt a következtetést vonom le, hogy napjainkban a bolgár emberek inkább bizonytalanok az Európai Unióval kapcsolatban. Bulgáriában a rendszerváltás óta a 10. ideiglenes kormány alakult, 3 év alatt 6 választást bonyolítottak le. Az országban újfent évek óta tart a politikai válság, a legutóbbi tárgyalásokkor (2024. március 24.) sem sikerült kormányt alakítania a jobbközép Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért és a liberális-konzervatív Folytatjuk a Változást pártoknak. Nincs tehát állami háttér arra, hogy elmondják az embereknek, miért is lenne szükséges törekedni az uniós együttműködésre. 2024 év elejére volt kitűzve az országban az euró bevezetése, azonban 2025 év elejére halasztotta el azt a kormány, a magas infláció miatt. Az egyszerű ember bizonytalan és fél, hogy az euró bevezetésével minden megdrágul. Saját kérdőívem nem reprezentatív, így nem jelenthetem ki, hogy a jövőben a bolgárok nem fognak szorosabb együttműködésre törekedni az Unióval, hiszen nagyban függ utóbbitól a balkáni ország gazdasága. Személyes meglátásom, hogy Bulgária mindenképpen az Európai Uniót tartja legfőbb partnerének, amiben benne van az Oroszországtól való távolodási igény is.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi tanulmányok

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	bolgár, európai, európai identitás, Európai Unió, identitás, identitáskutatás, kulturális, nemzeti
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Szep. 20. 08:37
Utolsó módosítás:	2024. Szep. 20. 08:37

Actions (login required)

Tétel nézet