Fekete Tamás (2024) Észtország gazdasági prosperitásának vizsgálata, különös tekintettel a digitalizációra és a startup szférára. Külkereskedelmi Kar.
PDF
Fekete Tamás Szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB) |
|
PDF
Fekete_Tamas_biralat_Ferkelt.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (218kB) |
|
PDF
Pallagi Patrik - Szakdolgozat Bírálata 2024 05 29.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (81kB) |
Absztrakt (kivonat)
Észtország, a Szovjetunió felbomlása után, kis és törékeny országként napjainkra felépítette Európa egyik legdigitalizáltabb államát. A szakdolgozatom célja emiatt az ország tagköztársasági múltjából való kiemelkedésének vizsgálata a különböző gazdasági, társadalmi és legfőképp technológiai folyamatok elemzésével, kiemelten foglalkozva a digitalizációjával és az ebből fakadó startup ökoszisztémájával. Ezen célkitűzések eléréséhez először is megvizsgálom, hogy milyen kormányzati politikák és döntések segítették elő az észt gazdaság újraéledését. Ezt követően azt a kérdést válaszolom meg, hogy hogyan vált Észtország a digitális állam egyik megtestesítőjévé, érintve az ebben oroszlánrészt vállaló közszolgáltatások szerepét. Legutolsósorban pedig reflektálok arra, hogy milyen módon járul hozzá az észt startup ökoszisztéma a nemzeti gazdaságának diverzifikálásához és növekedéséhez, amivel alátámasztom a dolgozat jelentőségét. Ami kiderül ebből az elemzésből, hogy Észtország függetlensége után kitűnően ismerte fel azt, az akár pozitív tulajdonságát, amire a legtöbb ország hátrányként tekintene: ez az alacsony népessége. Ezzel ugyanis meghonosíthatta azt a stratégiát az akkori vezetés, ami a magas hozzáadott értékre fókuszál az élet minden szegmensében. Mindemellett az is hozzátartozott ehhez a szemlélethez, hogy az elérhető mennyiségek miatt bekorlátozott észt piacnak a fejlődés bármilyen szintű hozzáféréséhez sok hangsúlyt kellett fektetni a nemzetközi kereskedelemre. Így történhetett meg az, hogy az állam a 90-es években berobbanó információ- és kommunikációtechnológiára tegye fel a jövőjét, ami egyszerre hordozta a „globális” és a „minőségi” jelzőket. Így a gazdaság teljeskörű kinyitása Európa felé létfontosságú volt a tőke- és know-how-hiányos észt állam tekintetében. Ennek a segítségével a betelepülő IKT cégeknél állomásozó helyi munkaerő a már megszerzett tudással megvalósíthatta a saját innovatív ötletét egy kkv, vagy akár egy startup keretein belül, amivel már önállóan és lokálisan tudta generálni az újabbnál újabb cégeket. Ez történt a Skype képében, ahol a tulajdonosok a vállalat eladása után további startupokat segítettek, ezzel létrehozva egy végtelen láncreakciót. Ezek a folyamatok kiváló példát mutatnak a kelet-közép-európai országoknak, köztük Magyarországnak is arról, hogy az összeszerelő üzemek helyett lehet az innovációba is fektetni, még úgy is, ha tőke vagy infrastruktúra hiányában van az adott állam. Ehhez akár egy olyan fordulópontként is szolgálhatna a mostani mesterséges intelligencia megjelenése, mint a Baltikum állama esetében az információ- és kommunikációtechnológia volt a 90-es években. Ugyanis az AI innovációk tárházát nyithatja ki, amellyel új szereplők érkezhetnek meg a startup szektorba. Emiatt egy mostani specializáció nagy reményeket adhatna sok ország számára, amihez egy megfelelő alapot nyújthat Észtország digitalizált és innovációorientált sikersztorija.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Tanszék
Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
---|---|
Kulcsszavak: | digitalizáció, Észtország, felzárkózás, gazdaságelemzés, startup |
SWORD Depositor: | Archive User |
Felhasználói azonosító szám (ID): | Archive User |
Rekord készítés dátuma: | 2024. Szep. 20. 08:35 |
Utolsó módosítás: | 2024. Szep. 20. 08:35 |
Actions (login required)
Tétel nézet |