A hidegháború utáni világrend. Az Egyesült Államok és Kína harca?

Timár Bálint (2024) A hidegháború utáni világrend. Az Egyesült Államok és Kína harca? Külkereskedelmi Kar.

	PDF Timár Bálint – A hidegháború utáni világrend. Az Egyesült Államok és Kína harca.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)
	PDF Tímár Bálint.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (556kB)
	PDF Tímár Bálint.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (99kB)

Absztrakt (kivonat)

Napjaink széles körben tárgyalt témája, hogy milyen világrendben is élünk. Az 1945 utáni években, egészen 1988-ig egy egyértelműen bipoláris rendszer jellemezte a nemzetközi rendet az Egyesült Államok és a Szovjetunió főszereplésével, míg az 1990-es évektől elérkezett az USA unipoláris pillanata. A nemzetközi rend napjainkra hosszú változásokon ment keresztül, és mára egyre törékenyebbnek látszik az amerikai nemzetközi liberális világrend. Amerika hegemóniája csökkenőben, míg Kína ereje egyre inkább nő, ésa legnagyobb potenciállal rendelkező országnak mutatkozik arra, hogy a világrend másik globális hegemónjává váljon. A dolgozatban röviden áttekintésre kerül a két nagyhatalom 90-es évektől napjainkig tartó főbb fejlődési íve. Mivel a polikrízisek korát éljük, a nemzetközi rend mai formájának meghatározásához, és abban a két nagyhatalom szerepét vizsgálva, három konfliktus kerül bemutatásra: az orosz-ukrán háború, az izraeli-hamasz és a tajvani.A válságok felborították a hatalmi egyensúlyt, az Egyesült Államok egyre kevésbé vállal aktív szerepet, már nem úgy tűnik, mint aki belebonyolódna olyan konfliktusokba, amelyek kimerítik az erőforrásait. Egyre inkább belátja, hogy egyedül fenntarthatatlan a rend védelme, túl nagy teher, így jó esetben kooptálni, rossz esetben megfenyegetni próbálja partnereit a nagyobb szerepvállalás érdekében, de adott esetben akár ki is vonul a konfliktusból.Kína egyelőre igyekszik távol tartani magát a konfrontációtól, és semleges maradni a konfliktusokban, ám Oroszországot tacit módon támogatja az Ukrajna ellen folytatott háború során, amivel nemcsak megosztható és gyengíthető a Nyugat, de tesztelhető a reakció egy lehetséges kínai intervencióra Tajvanban. Peking folyamatosan erősödik katonailag és gazdaságilag egyaránt, külpolitikája egyre asszertívebb, igyekszik paritásba kerülni hosszú távon Amerikával, de nem próbál meg kialakítani a Globális Dél országaival egy, a nyugati szövetségi rendszerhez hasonló együttműködést. Az USA hegemóniája csökken, ám Kína még nem zárkózott fel az USA mellé egyenrangú feleként, ugyanakkor minden trend afelé mutat, hogy Kína az Egyesült Államok fő kihívója lesz az elkövetkezendő évtizedekben mind politikai, gazdasági és katonai értelemben, így egy bipoláris világrend felé mutatnak a tendenciák.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi tanulmányok

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Globális Dél, Globális Észak, Hamasz, Izrael, Izrael-Hamasz, kína, nemzetközi rend, Nyugat, Orosz-Ukrán, Oroszország, Tajvan, Ukrajna, usa, USA és Kína, világrend, világrendszer
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Szep. 20. 08:35
Utolsó módosítás:	2024. Szep. 20. 08:35

Actions (login required)

Tétel nézet