Népszavazás és népakarat a képviseleti demokráciákban. A belpolitika külpolitizálódása.

Sterk-Rajzó Luca (2024) Népszavazás és népakarat a képviseleti demokráciákban. A belpolitika külpolitizálódása. Külkereskedelmi Kar.

	PDF 2024.04.24.Sterk-Rajzó Luca_szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (853kB)
	PDF Külső bírálat Sterk-Rajzó Luca.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (182kB)
	PDF Sterk-Rajzó Luca_Bírálat.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (229kB)

Absztrakt (kivonat)

A második világháború, illetve a hidegháborús feszültségek óta eltelt évtizedek azt a tendenciát eredményezték, hogy felnőtt egy generáció, amely közvetlenül nem tapasztalta a háborúval járó borzalmakat. Ennek egyik következménye, hogy egy bizonyos társadalmi réteg „idealizálta” a konfliktusok agresszív megoldásának potenciális lehetőségét. Ehhez hozzájárult többek között a nemzetközi viszonyokban megfigyelhető elégedetlenség a második világháború után megszilárdult világrendet illetően. Ennek következménye, hogy ezek a nézeteltérések felhalmozódtak, és kialakult egy igény a jelenlegi világrend átrendezésére, megváltoztatására. Egyes országok azonban nem részesei a döntéshozatalnak és így ők azok, akik megkérdőjelezik a nemzetközi szervezetek hatékonyságát és ezáltal előtérbe helyezik az offenzív, revizionista, illetve az ebből következő expanzív külpolitikai stratégiákat. Azonban a hétköznapi embert közvetlenül nem érintik – szerencsés esetben – a különböző hatalmi viszályok és érdekellentétek. Mégis, ha hipotetikusan sor kerülne egy agresszióra, annak hatása a hétköznapi embereket érintené leginkább. Ezek alapján feltehető az a kérdés, hogy a különböző külpolitikai törekvések mennyire tükrözik az állampolgárok akaratát? A fentebb említett offenzív vagy defenzív stratégiák bekövetkezte esetén, a „nép” képes-e érvényesíteni akaratát, illetve képes-e befolyásolni ezeket a folyamatokat?A háború és béke kérdését félretéve, a népakarat érvényesülésének mértékét a kül- és belpolitikai viszonylatbana képviseleti demokráciák közvetlen demokratikus eszközén keresztül szeretném vizsgálni, amely nem más, mint a népszavazás. A kiírt népszavazások körének leszűkítésével a következőkben az 1957 és 2020 között kiírt, az Európai integráció fejlődéstörténete szempontjából kulcsfontosságú referendumokra összpontosítok. A vizsgált népszavazások témája az egyes európai nemzetállamok viszonya az Európai Unióhoz, vagyis az integrációhoz és annak eszméihez való lojalitás mértéke. Célom az esettanulmányok bemutatásával az egyes országokban lefolytatott kampány jellegének elemzése, ezen belül a társadalom polarizáltságának mértéke, a gazdasági helyzet és az ezzel együtt járó politikai érdekek feltárása. Célom tehát az egyes népszavazások esetén a kontextus mélyebb megismerése, illetve összevetése a népszavazások eredményeivel, annak következményeivel nemzetállami és uniós szintre kivetítve.Dolgozatomban megfogalmazott hipotézis az,hogy a népszavazások, mint a közvetlen demokrácia módszere, nem az állampolgárok érdekeit szolgálják és politikai legitimációs eszközként működnek napjaink képviseleti demokráciáiban.Hipotézisemre a választ az európai népszavazásokkal kapcsolatos esettanulmányok bemutatásával végzem. Az esettanulmányok kiválasztásakor az alábbi szempontrendszer szerint esett a választásom.Elsőként említeném a népszavazások időpontját megelőző hosszú kampányidőszak jelenségét, amelyben erőteljes szerepet kapott a pártpolitikai propaganda és végül „mesterségesen fenntartott” erőteljes társadalmi széttagoltságot eredményezett. Második szempontom a népszavazás témáját illeti és hogy a témájának megfelelő típusú népszavazást alkalmaztak-e az ügy eldöntésére. Gondolok itt arra a korábban felvázolt népszavazási típusokra, amelyben az első típus azokat a népszavazásokat foglalja magában, amelyek egy új alkotmány elfogadását, illetve nemzetközi szervezethez való csatlakozással kapcsolatosak. Véleményem szerint nem indokolt az, hogy egy ennyire mérvadó, hétköznapi emberek életszínvonalát nagymértékben befolyásoló döntés konzultatív népszavazás formájában kerül eldöntésre. Ennek nyomán olyan eseteket szeretnék bemutatni, ahol véleményem szerint kötelezően részt kellett volna venni a választópolgároknak. Harmadik szempontom a népszavazás eredményére vonatkozik, mégpedig azokra, amely esetben az eredmény épphogy többséget szerzett, vagyis nem fedi le az ország lakosainak kollektív véleményét. Esettanulmányoknak olyan népszavazásokat választottam, ahol az előzőkben elsorolt három szempont együttesen érvényesül, mivel úgy gondolom, hogy ezen szempontok teljesülése alapján bizonyítható egyrészt a népszavazás intézményének eltorzult minősége, vagyis, hogy a korábban felsorolt látszólag jól elkülöníthető népszavazási csoportoknak egy hibrid verziója valósul meg a gyakorlatban. Másrészt nyilvánvalóvá válik az, hogy a politikai vezetés saját érdekeinek hatékony érvényesítése érdekében arra törekszik, hogy az állampolgárokat a lehető legjobban kiszorítsák a politikai döntéshozatalból, kihasználva a demokrácia legfontosabb elméleti alappillérét a népképviseletet. Ennek nyomán felmerül a kérdés, hogy egy alkotmánymódosítás, Európai Unióhoz való csatlakozás kérdésébenmi a realitása a politikusok kijelentéseinek, amikor „a nép kollektív döntésére és véleményére” hivatkoznak?

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi tanulmányok

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	érdekképviselet, képviseleti demokrácia, külpolitika, népszavazás, politika
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Szep. 20. 08:35
Utolsó módosítás:	2024. Szep. 20. 08:35

Actions (login required)

Tétel nézet