Az arany mint befektetés

Rigó Tímea (2024) Az arany mint befektetés. Külkereskedelmi Kar.

Előnézet	PDF Az arany mint befektetés.pdf Download (1MB) | Előnézet
	PDF Nyilatkozat szakdolgozat státuszáról.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (242kB)
	PDF Szakdolgozat értékelés-Az arany mint befektetés- Rigó Tímea.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (101kB)
	PDF Rigó Tímea bírálata.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (247kB)

Absztrakt (kivonat)

BEVEZETÉS Az arany az egyik legkülönlegesebb jószág. Fizikai valójában áruként (ékszerek, műtárgyak alapanyagaként) és fizetőeszközként is funkcionál. Különlegessége abból is adódik, hogy – más áruktól eltérően – árát nem a kereslet és kínálat alakítja, hanem éppen ellenkezőleg, az aktuális árfolyam határozza meg az arany iránti kereslet és kínálat mértékét. Évszázadokon át a központi bankokban őrzött aranytartalék jelentette az országok által kibocsátott pénzmennyiség biztosítékát, a második világháborút követően létrehozott Bretton Woods-i rendszer alapját pedig az amerikai dollár aranyhoz rögzített árfolyama képezte. Ugyan az aranyfedezetű devizákra épült monetáris rendszer 1971 óta nem létezik, ám az arany napjainkban reneszánszát éli, és fontos befektetési eszközként szolgál (Fazekasné–Pivarcsi, 2018). A befektetési célú arany iránti kereslet jellemzően a gazdaságilag bizonytalanabb időszakokban növekszik meg, összefüggésben azzal az elterjedt nézettel, miszerint az arany egyfajta menedékeszköz szerepét tölti be. Kétségtelen, hogy aranyvásárlás esetén hitelkockázattal nem kell számolni, nem kell tartani attól, hogy a kibocsátó csődbe megy. Az arany a világon bárhol forgalomképes, értékét megőrzi, és véd a pénzromlás ellen, ára ugyanis növekvő infláció esetén emelkedik. Piaca változatos (Elemzeskozpont, 2023a). Vásárolható fizikai formájában, rúd, tömb, lapka vagy akár érme alakban. Ezek mellett vonzó lehetőséget jelenthetnek a fizikai aranyszámlák, valamint az arany hátterű befektetési értékpapírok: előbbiek esetében fizikai aranyhoz jutunk, mely azonban nem kerül ki az aranyszámlát vezető vállalkozás páncélterméből, utóbbiaknál pedig olyan értékpapírokat vehetünk (alapkezelőtől vagy tőzsdei úton), melyeket arany bányászatával, finomításával, vagy éppen az arany tárolásával, kereskedelmével foglalkozó cégek bocsátanak ki (Arany-alap.hu, n.a.). Az általános vélekedés szerint az arany – éppen a fentebb felsorolt tulajdonságai okán – hosszú távon remek befektetés, egyes elemzők szerint ugyanakkor inkább tűnik rövid távú spekulációs befektetésre alkalmas, vagy éppen diverzifikációs célokat szolgáló eszköznek (Elemzeskozpont.hu, 2023b). Dolgozatomban az aranypiac, a befektetési célú aranykereskedés átfogó elemzésére vállalkozom. Arra a kérdésre keresem a választ, hogy · milyen tényezők alakítják az arany iránti keresletet és kínálatot; · milyen kereskedési szokványok jellemzik az aranypiacot; · melyek az aranybefektetések főbb üzlettípusai; · melyek az egyes aranybefektetési üzlettípusok előnyei, illetve hátrányai. Hipotéziseim a következők: H1: Feltételezem, hogy az arany rövid távon rendkívül érzékeny a globális krízisekre, háborúkra, politikai gazdasági, pénzügyi stb. válságokra. H2: Feltételezem, hogy a fizikai aranybefektetés optimálisabb, mint az arany értékpapírok vásárlása. H3: Feltételezem, hogy léteznek olyan érvek, melyek mentén a sztereotípia, miszerint az aranybefektetés „nem való mindenkinek", cáfolható. Dolgozatom hat nagyobb egységből áll. Az első fejezetben az arany mint nyersanyag tulajdonságait írom le. Az arany korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre, ugyan újrahasznosítható, ám a Földön elérhető arany mennyisége csak bányászat útján növelhető. Ebben a fejezetben közlök néhány, a kitermelés alakulását szemléltető számadatot. A második fejezetben egy rövid áttekintést adok arról, miként alakult az arany fizetőeszközként történő felhasználása a történelem során. Itt mutatok rá az aranystandard és az aranydeviza-standard közötti különbségre, illetve kitérek az arany és a jegybankok közötti kapcsolatra. A harmadik fejezetben a befektetési arany sajátosságait tekintem át, majd számadatokkal illusztrálva mutatom be, miként alakult az arany árfolyama az egyes időszakokban. Az arany az újkortól kezdődően aranytartalékként funkcionál az országok számára, a negyedik fejezetben az arany és a jegybankok közötti kapcsolattal foglalkozom. Itt ejtek szót egy új trendről, mely a jegybankok egyre inkább fokozódó aranyvásárlásaiban ölt testet (Kronikaonline.ro, 2019). Az ötödik fejezetben a fizikai aranyszámla, majd a hatodik fejezetben az arany hátterű származékos ügyletek legfontosabb jellemzőit mutatom be. Kutatásomat egy interjúval egészítem ki, az interjút a magyarországi aranykereskedelmi szektor egyik képviselőjével, a Goldeum Zrt. alapító tulajdonosával készítettem. A hatodik fejezetben az interjú legfőbb megállapításait összegzem. Kutatásom módszere – a téma jellegéből adódóan – a leíró-elemző módszer, mely a rendelkezésemre álló hazai és nemzetközi szakirodalmak és statisztikák másodelemzésére épül. Dolgozatomban a fizikai aranybefektetésre fókuszálok, emiatt az egyéb aranybefektetésekkel (aranyszámla, befektetési alapok, származékos ügyletek, aranyfedezetű kriptovaluta stb.) csak érintőlegesen foglalkozom. ÖSSZEGZÉS Az arany befektetés szempontjából számos optimális tulajdonsággal rendelkezik. Korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre, de jelenlegi tudásunk szerint a kínálat meghaladja a keresletet. Jellegzetes paramétereiből (szín, puhaság, tisztaság, súly stb.) adódóan a hamisítványai viszonylag egyszerűen leleplezhetők. Könnyen formálható, beolvasztható, szétosztható, újraönthető. Különösebb nehézségek nélkül mozgatható. A történelmi idők kezdete óta a gazdagság szimbóluma. Sanat Kumar, a Columbia University vegyészmérnöke nem alaptalanul fogalmazott úgy 2010-ben, hogy „ha vissza is utaznánk az időben, akkor sem tudnánk jobbat találni az aranynál” (Conclude Zrt.–BrandChannel, 2021). Az aranynak mint befektetésnek ugyanakkor vannak bizonyos gyenge pontjai. A fizikai arany tárolása, biztonságos őrzése körülményes és nem utolsó sorban költségekkel jár. A sérült arany (vagy akár csak a sérült csomagolású arany) visszavásárlási ára alacsonyabb. Az arany mindig is a rossz szándékú egyének érdeklődésének középpontjában volt, és ez ma sincsen másként, az aranyvásárlóknak számolniuk kell a csalások, hamisítások lehetőségével. Az arany után (feltéve, hogy a fizikai aranyról van szó) nem jár kamat, osztalék. Ebből következően a magas kamatok negatívan hatnak az arany piacára, minél magasabb kamatkörnyezetben veszünk ugyanis aranyat, annál nagyobb kamattól esünk el. Az arany árfolyama nagy kilengéseket mutat, ez azonban már előnyként is jelentkezik: politikai-gazdasági válságok, társadalmi kataklizmák idején az aranybefektetés jó döntés lehet. Kutatásom kezdetén három hipotézist állítottam fel. Először is, azt feltételeztem, hogy az arany rövid távon rendkívül érzékeny a globális krízisekre, háborúkra, politikai gazdasági, pénzügyi stb. válságokra. (H1). A szakirodalmi adatok igazolják ezt a hipotézist, amennyiben valóban megugrik az arany árfolyama, szinte azonnal a krízishelyzeteket követően. Két konkrét esetet is megvizsgáltam: előbb a 2022. február 24. körüli, ezt követően a 2023. október 7. körüli árfolyamadatokat elemeztem. Azt találtam, hogy néhány nap különbséggel ugyan, de az arany ára meglehetősen érzékenyen reagált mindkét világpolitikai eseményre, az Oroszoszág által Ukrajna ellen, illetve a Hamász által Izrael ellen intézett támadás hírére. Az igazán izgalmas kérdés azonban az, hogy maga a krízishelyzet az, ami miatt emelkedik az arany ára, vagy valami más. Elemzők szerint nem annyira a válság miatt ugrik meg az árfolyam, hanem azért, mert a válság (közvetlen vagy közvetett) érintettjei valamilyen módon reagálnak a történésekre (a gazdasági világválságra, a világjárványra, a háborúra stb.). Az, hogy konkrét esetben mi volt a hajtóerő, csak utólag derül ki. Az esetek legnagyobb részében az történik, hogy a jegybankok, látva a válsághelyzetet, elkezdik az aranytartalékaikat gyarapítani, márpedig pusztán ezek a nagy tételben bonyolított vásárlások is képesek az árfolyamra hatást gyakorolni. Egy másik ok lehet az, hogy a bizonytalan gazdasági helyzetet vagy éppen a változó jogszabályi környezetet látva azok a befektetők, akik addig kockázatosabb termékeket preferáltak (például kriptovalutába fektettek be), áttérnek részben vagy egészben a biztonságosabbnak számító aranybefektetésekre. Tipikusnak mondható az orosz-ukrán háború kitörését követő helyzet is: a támadás hírére az aranypiac azonnak felbolydult, az arany ára emelkedett, majd amikor a piaci szereplők felmérték, hogy őket a háború mennyiben érinti (vagy nem érinti), a befektetőkkel együtt az árfolyam is megnyugodott. A tartósan magas aranyárat ez esetben tehát nem annyira a háború okozta, hanem a háború következtében beálló élelmiszer- és nyersanyaghiány, élelmiszer-és nyersanyagáremelkedés, valamint a mindezek következtében megugró infláció. Végül, az elemzésekből az is kiderül, hogy újabban a spekulációs célú vásárlások is hatással vannak az arany árfolyamára: ez egyfajta öngerjesztő folyamat, hiszen a szakértők további árfolyamemelkedésre számítanak, ezért a rövid távú befektetők is bekapcsolódnak az aranyvásárlásba, ez pedig tovább növeli az árat. Feltételezésemet tehát, miszerint az arany rövid távon rendkívül érzékeny a globális krízisekre, háborúkra, politikai gazdasági, pénzügyi stb. válságokra, igazoltnak találom, azzal a kiegészítéssel, hogy az aranyár valóban emelkedik a kríziseket követően, bár nem feltétlenül/nem közvetlenül a krízis (háború stb.) következtében, hanem azon lépések miatt, melyeket az érintettek a krízis hatására tesznek (például a jegybankok, a befektetők aranyvásárlásba kezdenek stb.). Másodjára azt feltételeztem, hogy a fizikai aranybefektetés optimálisabb, mint az arany értékpapírok vásárlása (H2). Az, hogy mi tekinthető e vonatkozásban „optimálisnak”, egyéni preferenciáktól is függ. A fizikai arany után – miként arra a fentiekben is rámutattam már – kamat, osztalék nem jár. A fizikai arany hamisítható, nem megfelelő tárolás, szállítás esetén ki van téve a lopás, rablás veszélyének. A tárolása, biztonságos őrzése költségekkel jár. Ugyanakkor a fizikai arany elérhető közelségben tartható (akár otthon, akár letétkezelőnél/széfszolgáltatónál), könnyedén hozzá lehet férni, el lehet szállítani, áruba lehet bocsátani. Az az aranykereskedővel folytatott interjúból is kiderül, hogy ez sok befektető számára fontos szempont. Plusz költségekkel ugyanakkor a papírarany termékeknél is számolni kell. Az ETF-eknél fizetni kell az alapkezelő, a bróker díját, márpedig ezek a tételek nagyobb alapoknál (hosszú távon) meglehetősen nagy, az aranyrúd beszerzésével és biztosításával/tárolásával járó költségeket meghaladó összegeket jelentenek. Általánosságban a rövidebb távú befektetéseknél a papíraranynak, a hosszabb távúaknál a fizikai arany vásárlásának/tartásának alacsonyabb a költségvonzata. Habár fizikai arany is vásárolható az interneten, ám elérhető (és erősen javallott) a személyes vásárlás. Egy megbízható kereskedőnél történő, kellően dokumentált aranyvásárlás jóval biztonságosabb, mint az internetes felületeken elérhető tőzsdei ügyletek. Ez különösen igaz a származtatott termékekkel, még inkább az aranyfedezetű kriptovalutával összehasonlítva. Összességében tehát a H2 hipotézisemet igazolva látom. Végül, azzal a feltételezéssel éltem, hogy léteznek olyan érvek, melyek mentén a sztereotípia, miszerint az aranybefektetés „nem való mindenkinek”, cáfolható (H3). E hipotézis vizsgálatához előbb tisztázni kell, valóban mondhatjuk-e azt, hogy az arany „biztos menedékként” funkcionál. A fizikai arany után nem jár kamat, osztalék, árfolyama érzékenyen reagál nemzetközi krízishelyzetekre. Miként arra a 3.1. fejezetben közölt adatok alapján rámutattam, a befektetési arany távolról sem tekinthető teljesen kockázatmentesnek. Ez a kockázat több tényezőből adódik, ilyen tényező például az arany világpiaci árának változása, de a dollár/forint árfolyam, illetve az euró/forint árfolyam változása is ide sorolható. Ezzel magyarázzák a szakemberek azt, hogy a fizikai arany hosszú távon jó befektetés, a „hosszú táv” pedig legalább hét–tíz éves időintervallumot jelent. 1995-ben 1 849 forint volt egy gramm arany ára, 2023 szeptember 25-én pedig 22713,58 forint. Hosszabb távon tehát valóban lehet „biztos menedékként” tekinteni az aranyra. A kérdés az, hogy ajánlható-e az aranybefektetés mindenkinek. Interjúalanyom azzal érvelt, hogy aranyba fektetni életkortól függetlenül jó ötlet, sőt, a legideálisabb az lenne, ha a fiatal, a legelső fizetésének a 10 százalékán befektetési aranyat vásárolna, és ezt a gyakorlatot kereső évei végééig követné. Kis János emellett arra is rámutatott, hogy lényegében bármekkora összeggel neki lehet vágni a befektetésiarany-tartalék építésének, sok kereskedő kínál olyan opciót, mely révén apránként (akár grammonként) is lehet aranyat vásárolni. Interjúalanyom ugyanakkor utalt arra, hogy ahhoz, hogy megérje aranyban tartanunk a pénzünket, lényeges, hogy betartsunk két szabályt: az egyik, hogy az aranykészletünket ne akarjuk egyik nap eladni, másik nap újra megvenni, ezzel ugyanis nem érhető el nyereség. A másik lényeges dolog, hogy állítsunk fel magunknak egy szabályt arra nézve, hogy mekkora hányadát nem adjuk el (vagy csak vészhelyzet esetén) az aranykészletünknek, és tartsuk is magunkat ehhez. Az interneten böngészve magam is meggyőződhettem a Kis János által elmondottakról. Régebben lehet, hogy volt rációja annak, hogy csak nagy (például ötmillió forintot meghaladó) tőkeösszeggel rendelkezők vágjanak bele a fizikai arany vásárlásába, napjainkban azonban ez már nem érvényes. A befektetési arany piaca ugyanis rendkívül dinamikusan fejlődik, a termelők és a kereskedők igyekeznek folyamatosan reagálni a változó fogyasztói igényekre, ennek megfelelően bővítik a kínálatukat, és már olyan termékekkel is rendelkeznek, melyeket az egészen kis alapokkal rendelkező ügyfeleknek ajánlanak. Kis összeg esetén azonban a hangsúly a rendszerességen van, vagyis az aranybefektetés előnyeit akkor élvezhetjük, ha aranykészletünket rendszeresen gyarapítjuk. Ha rendszeresen fektetünk be aranyba (még ha csekély értékben is), az árfolyamingadozásból adódó negatív hatásokat is minimalizálhatjuk. A rendszerességet nem szükséges túl szigorúan venni, ha egy adott hónapban nem tudunk aranyat venni, akkor majd pótoljuk a következő hónapban. A lényeg az, hogy túl nagy szüneteket ne tartsunk, illetve, hogy a vásárlásoknál figyeljük az árfolyamindexet. Egyes kereskedők azt javasolják, hogy aki csak kis összeget tud szánni az ilyesfajta befektetésre, az vagyontárgyat (ékszert, érmék stb.) vegyen, és lehetőség szerint közvetítő nélkül, így ugyanis a közvetítői díjat is megspórolhatja. Ha kis összeg áll rendelkezésünkre, nem kell tartanunk magunkat sem a „10 százalékos” szabályhoz, sem más hasonló elvekhez: a lényeg, hogy mindig annyi aranyat vegyünk, amennyit megengedhetünk magunknak. Bevált gyakorlat egyébiránt nagybefektetők körében is, hogy bár megtehetnék, hogy megvásárolnak egy 100 grammos rudat, de inkább két 50 grammosat vesznek (azzal együtt is, hogy a nagyobb termékek esetében az arany grammonkénti ára kedvezőbb): ennek pedig az a rációja, hogy szükség esetén nem kell az egész befektetéstől megválni, elég lehet egyszerre csak az egyik rudat eladni (Tavex.hu, 2024). A fentiek alapján igazoltnak látom a H3 hipotézisemet, léteznek olyan érvek, melyek alapján „az aranybefektetés nem való mindenkinek” állítás cáfolható. Itt azonban fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy – miként arra interjúalanyom is rámutatott – a magyarok pénzügyi ismeretei nem kielégítőek, és az vonatkozik az aranybefektetésekkel kapcsolatos ismeretekre is. Éppen ezért, az aranybefektetés – mint minden más befektetés – csak azok számára ajánlható, akik rendelkeznek a kellő pénzügyi tudatossággal és a szükséges pénzügyi ismeretekkel. Aranybefektetésekkel foglalkozó cikkek, elemzések az interneten bőséges számban találhatók, ezek mellett léteznek videóanyagok is, melyek elérhetők a videómegosztó oldalakon, illetve az aranykereskedők weblapjain. Azok, akik komolyan szeretnének aranybefektetéssel foglalkozni, jó eséllyel eljutnak ezekhez az anyagokhoz. Meglátásom szerint a fiatalokat kellene edukálni: az iskolai oktatás keretében bővíteni általában véve a pénzügyi ismereteiket, egyúttal pedig a befektetési arannyal kapcsolatosan ellátni őket a szükséges tudással.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Kereskedelem és Logisztika Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi gazdálkodás

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	arany, aranybányászat, aranykereskedelem, Aranystandard, befektetés, krízishelyzet
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Szep. 20. 08:34
Utolsó módosítás:	2024. Szep. 20. 08:34
URI:	http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/56044

Actions (login required)

Tétel nézet