A szelektív hulladékgyűjtés azon belűl a betétdíj rendszer és az inverz logisztika kapcsolata napjainkban

Sóskuti Péter Márton (2024) A szelektív hulladékgyűjtés azon belűl a betétdíj rendszer és az inverz logisztika kapcsolata napjainkban. Külkereskedelmi Kar.

	PDF A szelektív hulladékgyűjtés azon belűl a betétdíj rendszer és az inverz logisztika kapcsolata napjainkban_.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)
	PDF Szakdolgozati Bírálat.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (132kB)
	PDF 1.0-Bírálat-Sóskuti Péter-Marosán-2024.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (242kB)

Absztrakt (kivonat)

A téma ötlete előszőr is onnan eredt, hogy rendkívül nagy hangsúlyt fektettek bele a környezettudatosságba és mind emellett egy logisztikai multi cégnél dolgozom, ahol szintén mindennapi kérdés a zöld a logisztika. Magyarországon a most bevezetésre kerülő betétdíj rendszer, ennek pont az ötvözete, tehát kellően releváns is és 2 nagyon fontos témakört is érint amiben jó magam is érintett vagyok. A szakdolgozatom első részében az elméleti háttérrel foglalkoztam és alapoztam meg az egész dolgozatot. Ennél a résznél különösen nagy hangsúlyt fektettem a logisztikai áttekintésekre és az Európai Unió által megszabott jogszabályokra. A logisztikai részek alatt próbáltam minél több szerzőtől elnyerni a tudást, hogy ezzel is még sokrétűbb legyen a dolgozatom. Az Uniós résznél rendkívül sok nyers adattal kellett dolgoznom, ezért is hoztam létre a fejezetekben egy saját szerkesztésű táblázatot, amivel könnyebben megérthetjük az adott adatokat. Az elméleti rész feldolgozása és a szekunder kutatás feldolgozásának eredményéből, elmondhatom, hogy ez a téma nagyon komplex és próbáltam mindenki számára érthetően leírni, hisz ez egy rendkívül fontos téma napjainkban. A szakdolgozat második felében először is tisztáztam a kutatás módszertant és a kutatás felépítését. Ezekben a fejezetekben, elmagyaráztam a kutatás célját és megindokoltam, hogy miért kvantitatív kutatásmódszertant választottam. Az indoklás része volt még, hogy miért is ez illeszkedik leginkább az én témámhoz és leírtam ezeknek a pozitív és a negatív oldalát is. Leírtam emellett, hogy hogyan is kell felépíteni egy standard kutatást és milyen tényezőkre kell odafigyelnünk egy kutatás létrehozásánál. és hogy hogyan épül fel a saját primer kutatásom. A kérdőíves kutatásomban vegyesen megtalálhatóak a nyitott és zárt kérdések is. Összesen 20 kérdés szerepel a kérdőívben. Ez a kérdés mennyiség szerintem pont elegendő, hogy tudjunk összefüggéseket keresni a válaszok között és kimerítsünk egy adott témakört. A kérdőívet sikeresen el tudtam juttatni, többféle élethelyzetben lévő személyhez is akár az ország másik felére is, ezáltal sokkal többféle választ kaptam, ami eredményeképpen egy szélesebb spektrumon tudtam vizsgálni a témát. Az elméleti tudás megszerzésével az az egyik észrevételem, hogy maga a DRS rendszer elméleti síkon remekül tudna működni, mint egy zárt rendszer, de a kutatásom alapján hazánkban ez sajnos nem ilyen egyszerű. Erre az elméleti Németország egy remek példa, ahol ez a rendszer majdnem 100 százalékos aránnyal működik. Sajnos Magyarországon alapvetően a hozzáállással és az infrastruktúrával is több gond. A rendszer egy remek ötlet, de szerintem a magyarországi társadalom és a helyi hulladék gazdálkodás és infrastruktúra még nem áll teljesen készen. A kérdőívből igyekeztem a lehető legfontosabb adatokat és információkat kinyerni, hogy a későbbiekben megfelelő javaslatot tudjak tenni. Próbáltam a lehető legtöbb összefüggést megtalálni, hogy a válaszadók éppen miben értenek egyet és miben nem vagy éppen milyen közös kapcsolódási pontok vannak köztük. A kérdőívet három fő részre tagolnám. Az első ilyen rész volt demógráfiai kérdések, ennél a résznél általános adatokra volt szükségem, hogy a későbbiekben tudjam a válaszadókat szegmentálni és csoportosítani, hogy ki hogyan vélekedik. A második rész az általános környezettudatossággal és a szelektív hulladék gyűjtésről szólt. Ennél a résznél próbáltam a válaszadókat ráhangolni a betétdíj rendszerre és próbáltam az egész kérdőívet konteksztusba helyezni számukra. Ennél a résznél nagyon fontos információkat nyertünk ki, hogy ki mennyire veszi komolyan ezt az egész témát. Az utolsó rész a betétdíj rendszerről szólt. Itt már csak magáról a rendszerről és a hozzátartozó problémákról volt kérdés. Az előző témákban szerezett válaszokkal lehetősége nyílt egy rendkívül komplex adatbázist összeállítanom, amiből a későbbiekben dolgoztam. A kérdőív alapján 3 nagy problémát fedeztem fel amiket én teljesen külön kezelnék. Az első ilyen probléma a hozzáállással való probléma szerintem. A kérdőív alapján észrevehetjük, hogy a válaszadók nagy többsége sokszor a környezetbarát megoldásókat választaná, de nem teszi, mert a gazdasági helyzete nem engedi vagy éppen úgy vélekedik, hogy nem rajta múlik az egész. Szerintem ezekre a problémákra több megoldás is lehetséges például részesítsük előnyben azokat a fogyasztókat, akik folyamatosan környezetbarát termékeket választanak. Lehetne egy applikációt fejleszteni és ha megfelelő mennyiségű környezetbarát terméket vásárólunk egy adott hónapban, kúpónokat kaphatnánk, ezzel is ösztönözve a vásárlókat. A közvéleménynek szerintem ezen felül, nagyon jót tenni egy jól irányzott marketing kampány, hogy ezzel is minél több emberhez jusson el a téma és, hogy igenis mindenki tudd tenni a környezetéért és meg is fog látszódni az globálisan is. A második probléma szerintem az infrastrukturális problémák. A kérdőívben többszörösen is megemlítetek, az ehhez kapcsolódó problémáikat a válaszadók. A legtöbb probléma itt a nem elegendő hulladék gyűjtő sziget és az üveglerakó. A válaszadók félnek, hogy nem tudják az első helyen visszaváltani majd a betétdíjas palackokat és csak egy távolabbi automatánál lesznek csak képesek. Ráadásul mivel csak a 400 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi áruházakban kötelező ez a nem budapestiek életét még jobban nehezíti. A válaszadók másik félelmük az esetleges műszaki meghibásodásokra irányult, hogy ha az automatát éppen karban kell tartani vagy valamilyen ókból kifolyólag nem üzemképes, ha ilyen probléma lép fel akkor megint csak egy távolabbi automatát kell keresniük a fogyasztóknak. A mostani megszabott 400 négyzetméternél nagyobb üzletekbe kötelező automaták helyett sokkal többre lenne szüksége a lakosságnak, hogy ez akadálymentesen tudjon működni. Minden benzinkúton és lakóháztól mérten 1 kilométeres körben szükség lenne egy automatára. A harmadik probléma pedig a gazdasági probléma. A hipotézisem egyik része is ide sorólható, hogy a visszatérítési lehetőségek ki bővítése fellendíteni a betétdíj rendszert. A kérdőív alapján alá is tudjuk támasztani, ezt a hipotézist, mivel a jelenlegi helyzetben nem elérhető a készpénzes visszatérítés az automatáknál. A kérdőívben több mint a válaszadók fele a készpénzes visszatérítési formát preferálná a legjobban, ha ezt a visszatérítési formát is be tudnák vezetni, sokkal jobban fel lehetne lendíteni a betétdíj rendszert. Bízom benne, hogy sikerült előnyős és releváns észrevételeket tennem az összegzésben és a szakdolgozatban, és ezekkel az észrevételekkel remélem a későbbiekben akár sikerül megreformálni a betétdíj rendszert egy olyan formában, ami a fogasztói igényeket teljes mértékben kimeríti és mindenki számára elfogadható.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi gazdálkodás

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Európai Unió, fenntarthatóság, hulladék - hulladékkezelés, hulladék újrahasznosítás, logisztika
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Szep. 20. 08:34
Utolsó módosítás:	2024. Szep. 20. 08:34

Actions (login required)

Tétel nézet