A közösségi médiák szerepe, hasznossága és használatának lehetőségei a vállalati stratégiában

Boldizsár Kolos (2024) A közösségi médiák szerepe, hasznossága és használatának lehetőségei a vállalati stratégiában. Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar. (Kéziratban)

	PDF Boldizsár_Kolos_PROJEKTMUNKA_2024.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)
	PDF Boldizsár Kolos foszk.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (192kB)

Absztrakt (kivonat)

A vállalati stratégiák kialakítása és hatékony végrehajtása napjainkban elengedhetetlenül összekapcsolódik a digitális korszak új kihívásaival és lehetőségeivel. Ebben a kontextusban a közösségi média platformok jelentős szerephez jutnak, mint olyan eszközök, amelyek nem csupán a pontos célközönség elérését teszik lehetővé, hanem alapvető elemekké válnak a vállalati stratégiákban. Ezen platformok felhasználása nem csupán egy egyszerű promóciós eszköz, hanem egy olyan dinamikus eszközrendszer, amely szorosan kapcsolódik az üzleti célkitűzésekhez és az ügyfélkapcsolatokhoz. Azért ezt a témát választottam, mert nagyon érdekesnek találtam azt, hogy mennyire sikeres az Ariston Group és kíváncsi voltam ezt hogyan és miként érik el. Az eddigi ott végzett munkám során ebbe igen nagy betekintést nyerhettem és arra kellett rádöbbennem, hogy a közösségi média használatának igen nagy szerepe van a cég sikerességében. Egy kíváncsi embernek tartom magam, aki csak szeretne még jobban belelátni a cég sikerének titkába, hogy egy nap ezeknek az információknak a birtokában én is egy sikeres vállalkozást irányíthassak. A jelen projektmunka célja annak feltárása és elemzése, hogy hogyan játszik a közösségi média szerepet egy konkrét vállalat, az Ariston Hungária Kft. vállalati stratégiájában. Az Ariston Hungária Kft. egy fűtéstechnikákkal foglalkozó korlátolt felelősségű társaság, amely a B2B (business-to-business) piaci szegmensben tevékenykedik. A kutatás fókuszában a közösségi média szerepének mélyebb megértése, hasznossága, és annak lehetőségei állnak, különös tekintettel a vállalat belső és külső kapcsolataira. A projekt során olyan kulcskérdések lesznek a fókuszban, mint a közösségi média hatása a vállalati hírnévre, a márkaimázsra, valamint az ügyfelekkel és üzleti partnerekkel való kapcsolattartásra. Kitérünk a közösségi média különböző tartalomtípusainak hatékonyságára, az alkalmazottak belső kommunikációban betöltött szerepére. Ennek a célnak az elérésében fognak a segítségemre lenni a következő kitűzött célok, valamint a kutatói kérdések: C1: B2B marketingstratégiák értékelése: Elemzésre kerülne, hogy hogyan alakultak ki és változtak az elmúlt évek során a B2B marketingstratégiák. Kitérés a sikerekre és az esetleges kihívásokra. C2: Kampányok hatékonyságának elemzése: Részletes vizsgálatok a kampányokról, melyek bemutatnák azok hatékonyságát, az ügyfél visszajelzéseket és a kampányokkal kapcsolatos tanulságokat. C3: A Közösségi Média szerepe a B2B kapcsolatokban: A kutatásnak célja lenne megérteni, hogyan használja a cég a közösségi médiát a B2B kapcsolatok erősítésére és hogyan mérik annak hatását. C4: B2B kapcsolatok kezelése és építése: Vizsgálat azokról a gyakorlatokról, amelyek segítik a cégnek a B2B kapcsolatok építését és fenntartását, beleértve az ügyfél visszajelzések kezelését és a hosszú távú érték mérését. C5: Márkahűség és márkakezelés: A cél az, hogy megértsük, hogyan építi és erősíti a cég a márkáját a B2B piacon, valamint hogyan reagálnak a változó ügyfélpreferenciákra és piaci trendekre. K1: Mi volt a cég B2B marketing stratégiája az elmúlt években és mik az azokat érintő kampányok? K2: Hogyan használja a Közösségi Médiát a B2B kapcsolatok építésére és erősítésére? K3: Hogyan építi és kezeli a B2B kapcsolatokat a potenciális ügyfelekkel és partnerekkel? K4: Hogyan építi és erősíti a márkáját a B2B piacon?A köznyelvben az angol social média első szavát nem szó szerint társadalminak, hanem közösséginek fordítjuk. Ennek köszönhető, hogy a köztudatban közösségi médiaként utalunk rá. Ez azért is alakulhatott így, mert a közösségi média elsődleges célja az volt, hogy egy olyan platformot biztosítson, ahol az azonos érdeklődési körrel rendelkező emberek megoszthatják egymással gondolataikat és így egy közösséget hozhassanak létre. A közösségi médiáról Kaplan és Haenlein a következőt írja: „In our view - and as used herein - Social Media is a group of Internet-based applications that build on the ideological and technological foundations of Web 2.0, and that allow the creation and exchange of User Generated Content (Kaplan és Haenlein, 2010).” vagyis „Véleményünk szerint - és ahogyan itt használjuk - a közösségi média olyan internetalapú alkalmazások csoportja, amelyek a Web 2.0 ideológiai és technológiai alapjaira épülnek, és amelyek lehetővé teszik a felhasználó által generált tartalmak létrehozását és cseréjét (Kaplan és Haenlein, 2010).” A közösségi oldalak a 1990-es évek végén keletkeztek, áttörést hozva a statikus, egyoldalú tartalmak helyett a felhasználók által generált tartalmak felé. A web 2.0 megjelenésével a hangsúly a passzív jelenlét helyett a részvételre tolódott, amelyben a felhasználók aktív szereplőkké váltak az internetes környezetben. A közösségi média lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy ne csak olvassanak, hanem saját bejegyzéseikkel és hozzászólásaikkal is formálják a tartalmat, így valójában ők válnak tartalomszolgáltatókká. (dr. Papp, 2021)

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar

Tanszék

Kereskedelem Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

kereskedelem és marketing

Mű típusa:	projektmunka
Kulcsszavak:	Ariston Hungária Kft., business to business, közösségi média, marketing stratégia, vállalati stratégia
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Júl. 15. 10:11
Utolsó módosítás:	2024. Júl. 15. 10:11

Actions (login required)

Tétel nézet