Nagy Balázs Tibor (2024) A COVID19-Pandémia hatása a tengeri kereskedelemre. Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar.
PDF
A COVID19-PANDÉMIA HATÁSA A TENGERI KERESKEDELEMRE.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB) |
|
PDF
Nagy Ballázs Tibor - bírálati lap BELSŐ.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (208kB) |
|
PDF
Nagy Balázs Tibor bírálati lap.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (201kB) |
Absztrakt (kivonat)
A kereskedelmi központok folyamatosan változtak a történelem során (Kis, 2017), ugyanakkor az koronavírus-járvány óta eltelt idő során jelentős súlyú átrendeződések indultak el vagy csúcsosodtak ki, ami véleményem szerint megalapozza a dolgozatban tárgyalt témakört. A 2019-ben kialakult Covid-19, majd az ebből 2020-ra kialakult világjárvány számos tekintetben befolyásolta és a mai napig befolyásolja hosszabb távú következményei által az életünket. A Covid-19 egyik kiemelt károsult a kereskedelem és a logisztika volt. A járvány rohamos terjedése és világméretű elterjedése, majd az ezekkel összefüggésben hozott korlátozások lezárások a globális hajózást is érintették, arra nézve súlyos károkat okozva a tengeri forgalomban és a kereskedelemben. A pandémia nem csak a konténerszállító hajókra hanem pl. az olajszállító tartályhajókra is hatást gyakorolt, ugyanakkor ennek nem csak rövid távú, hanem hosszabb távon velünk maradó következménye is van a dolgozatban vizsgált tengeri kereskedelemre (Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség, 2021). A tengeri kereskedelem az EU gazdasága számára különösen kiemelt, hiszen a tengeri szállítás súlya az európai külkereskedelmi forgalom 77%-át teszi ki, de az EU-s tagállamok között folytatott kereskedelemben is fontos a szerepe (35%-os) (European Environment Agency, 2023). A tengeri kereskedelem, ahogy a szárazföldi- vagy légi kereskedelem is átalakult ugyanakkor a koronavírus-járvány óta, az elmúlt években tapasztalt eseményekkel összefüggésben. Ilyen az orosz-ukrán válság többek között. Illetve a pandémia alatt nem egy esetben fordult az egyes országok figyelme más kereskedelmi partnerek felé, ami szintén befolyással van az EU kereskedelmére. Erre említem meg a dolgozatban Kína és az EU közti partnerséget. Kína figyelme ugyanis a pandémia előtt nagyobb súllyal fordult az EU felé, ez azonban 2020 óta megváltozott. A pandémia kapcsán sokszor esik szó az ellátás biztonságáról, valamint a függőség csökkentésének szükségességéről. Mindkét esetben érintett az EU gazdasága, legyen szó pl. az energiafüggőségről vagy egyéb, kereskedelmet is érintő függésről. Ezzel összefüggésben is vannak változások, amikről érdemesnek gondoltam szólni. Miközben „a középkor többpólusú világrendje után, a földrajzi felfedezések következtében, a klasszikus selyemút elvesztette jelentőségét. Kína a perifériára szorult, és Európa központúvá vált a világ” (Kis, 2017, p. 276), ez a fókusz a kereskedelemben mára sérülékennyé vált. Fontosnak és egyben aktuálisnak gondolom a választott témát, mert a bevezetésben helye van a személyes információknak is. Itt írhatunk magunkról, a munkánkról, arról, hogy személyes életünk és szakmai tapasztalataink hogyan kapcsolódnak a feldolgozni kívánt témához.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar
Tanszék
Kereskedelem Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
---|---|
Kulcsszavak: | árufuvarozás, áruszállítás, ellátási lánc - ellátó hálózat, koronavírus-járvány (COVID-19), szállítmányozás |
SWORD Depositor: | Archive User |
Felhasználói azonosító szám (ID): | Archive User |
Rekord készítés dátuma: | 2024. Júl. 15. 10:08 |
Utolsó módosítás: | 2024. Júl. 15. 10:08 |
Actions (login required)
Tétel nézet |