Migráció és munkaerőpiaci jövőkép Magyarországon: fenyegetések és lehetőségek

Lakatos Dániel (2024) Migráció és munkaerőpiaci jövőkép Magyarországon: fenyegetések és lehetőségek. Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar.

	PDF szakdolgozat (3) (4).pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)
	PDF Lakatos Dániel bírálat_KBSZ.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (294kB)
	PDF BA KM magyar bírálati lap BELSŐ_Lakatos_Daniel1.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (231kB)

Absztrakt (kivonat)

Összességében elmondható, hogy a kivándorlási trendek nem számítanak egyedi esetnek Magyarországon, hiszen a legtöbb keleti EU-tagállamhoz hasonlóan a mi kivándorlási mutatónk is 5-8% között mozog, mellyel a mérsékelt kivándorló országok csoportjába tartozunk. Ugyanakkor nálunk a legmagasabb az éves átlagos növekedés, mely 2012 és 2017 között 0,6 százalékpontot jelentett, melybe nincsenek beleszámolva a likvid migrációs mintázatok, vagyis a cirkulációs migráció és a rövid távú külföldön tartózkodás (pl. ingázás), hiszen ezeket nehéz lenne statisztikailag nyilvántartani. Ezekben nagy szerepet játszik az ugyancsak nem egyedi esetnek számító „Keletről Nyugatra” vándorlás. Ennek során nemcsak az értékes munkaerő távozik, de csökken az aktív népesség, tovább romlik az elöregedett korfa, csökken az ország tőkevonzó képessége, elvész a humántőke-befektetés egy része, tovább terhelődik az államháztartás a nyugdíjrendszer problémái miatt stb. Ugyanakkor a hazautalások növelik a GDP-t, miközben csökkennek a szociális-egészségügyi-közoktatási-munkanélküli ráfordítások. Az agyelszíváshoz az is hozzátartozik, hogy a fogadó országban a kivándorlók sokszor nem a képesítésüknek megfelelő állásokat töltenek be. A kérdőívemet kitöltők többsége azt nyilatkozta, hogy az általuk ismert személyek a kivándorlásuk előtt dolgoztak itthon ugyanebben a munkakörben. Ez a felmérés azonban nem tekinthető reprezentatívnak; ehhez egy sokkal átfogóbb, több időt igénylő felmérésre lenne szükség. A hazánkba való bevándorlás mértéke is folyamatosan nő, 2023. január elsején 226267 külföldi állampolgár volt Magyarországon tartózkodási engedéllyel. Legtöbbjük (~38 százalékuk) munkát vállalni érkezett. Habár a legtöbb munkavállaló még mindig Európából érkezett, erősen nő a vendégmunkások száma is, akik elsősorban Ázsiából (így a Fülöp-szigetekről, Vietnámból, Kirgizisztánból stb.) érkeztek, míg az eddig köztudottan gyarkan alkalmazott ukránok száma jelentősen csökkent a tavalyi évben, holott az Unió egységesen biztosított átmeneti védelmet számukra. A vendégmunkások száma idén áprilisban átlépte a 120 ezret a Nemzetgazdasági Minisztérium elmondása szerint. Fontos megjegyezni, hogy a V4-ek közül még mindig nálunk a legalacsonyabb az alkalmazott külföldi munkaerő: míg nálunk csak 2,6%, addig Szlovákiában 3,8%, Lengyelországban 6,4%, Csehországban pedig 17% volt 2023-ban. A hirtelen növekedést azonban a Kormány is érezhette, hiszen nem egyszer szigorítottak az ezzel kapcsolatos törvényeken, legutóbb (április 9-én) például betiltották a vendégmunkások foglalkoztatását az állami és a költségvetési szerveknél. Noha én magam nem tudtam külföldi munkavállalót meginterjúvolni, a Világgazdaságnak sikerült 3 filippínó vendégmunkással beszélgetnie. Ebből tudhatjuk, hogy jobb lehetőségekért és nagyobb anyagi megbecsülésért érkeztek hazánkba, mely Nyugat-Európával szemben kevesebb kezdőtőkét igényel, illetve a megélhetés is olcsóbb és munkát is könnyebb találni. Az itteni fizetésük 4-6-szorosa az előtte otthonukban megkeresett pénznek, melynek 50-70 százalékát haza is tudják utalni családjuknak, mely fő mozgatórugója volt vándorlásuknak. Állásukat és utazásukat toborzóirodák végezték. A magyar társadalmat befogadó és barátságos közegnek ítélik meg. A vendégmunkások megjelenése sajnos veszélyeket is rejt magában. Több neves hírportál számolt már be olyan esetekről, melyek során a magyar alkalmazottakkal betaníttatták a vendégmunkásokat, majd egész egyszerűen lecserélték őket. Szolnoki lakosként magam is több érdekes dolgot tapasztaltam. Szülővárosomban (mely saját ipari parkkal rendelkezik) például azt, hogy míg az elmúlt négy évben drasztikusan, 70 ezerről 65 ezerre csökkent a lakosság száma, addig az ázsiai vendégmunkások száma feltűnően megugrott, holott pár éve csak kínai üzletekben/éttermekben lehetett velük találkozni. Ma sokukat alkalmazzák az ipari park gyáraiban (melyet Szolnok alpolgármestere is megerősített), valamint Wolt és Foodora futárok közt is akadnak néhányan. Az egyetem miatt részben Budapesten is éltem ezidő alatt. Ott pedig azt vettem észre (kivétel nélkül az összes fővárosi, velem egykorú ismerősömmel egyetemben), hogy a Wolt és a Foodora esetében gyakorlatilag már csak se magyarul, se angolul nem beszélő ázsiai futárok kézbesítik a rendeléseket (kivéve amikor azt az éttermek saját alkalmazottjai szállítják ki, akik szinte mindig magyarok). Az esettel kapcsolatban kerestem mindkét céget. A Wolt -mivel futárai egyéni vállalkozók- nem tudott azzal kapcsolatos információval szolgálni, hogy milyen arányban változott munkavállalói közt a külföldiek aránya, mivel elmondásuk szerint a jelentkezésnél nem kérik feltüntetni a nemzetiséget. Ugyanerre a kérdésre a Foodora azt a válaszlevelet küldte, hogy zártkörű részvénytársaság révén nem áll módukban ilyen adatokat kiadni. Budapesten többször is volt már „futársztrájk” az elmúlt pár évben. A legutóbbi eseményükön (amely idén márciusban volt) többen is úgy nyilatkoztak a 444.hu-nak, hogy az említett 2 platformcég „olcsó, külföldi munkaerővel hígítja a piacot”. De az ügyfélszolgálati munkatársak is találkoztak már olyan megrendelésekkel, melyekben külön kérték, hogy azokat „magyarul beszélő futár hozza ki”. Dolgozatom írása, valamint az ahhoz kapcsolódó kutatómunka végzése során sok hasznos, naprakész ismerettel lettem gazdagabb. Ezek fényében már van konkrét véleményem ezen folyamatokról, illetve ezekre vonatkozó javaslataim: -A kivándorló magyarok munkaerőt jobban meg kéne becsülni, hogy ne az országváltás legyen nekik az elsődleges opció. Ehhez nemcsak a fizetéseket kéne versenyképesebbé tenni, felzárkóztatni (melyben már Románia is megelőzött minket), hanem komplett hazaváró programot kéne hirdetni, hogy a szakértelem és a külföldön szerzett tapasztalat tényleg megtérüljön. Hiszen hiába számolnak be a statisztikák növekvő visszavándorlásról is, az leginkább csak a cirkulációs és rövidtávú kivándorlások eredménye. Nem tartanám rossz ötletnek az úgynevezett agyelszívási adó bevezetését sem EU-s szinten. -Meglátásaim szerint a vendégmunkások hazánkba csábítása már egy tüneti kezelés. Nem gondolom, hogy ez a legjobb (bár kétségkívül egyszerű) megoldás; sokkal érdemibb lenne az előző bekezdésben megfogalmazottak alkalmazása. Hiszen ha például versenyképesebbek a fizetések és jobban meg vannak becsülve a munkavállalók, akkor valószínűsíthetően csökkenne a kivándorlási kedv és ezzel együtt a betöltetlen munkahelyek száma, ergo nem lenne szükség egyre több külföldi alkalmazottra. Hiszen az egy dolog, hogy magas a foglalkoztatási ráta és alacsony a munkanélküliség hazánkban, de ehhez nagyban hozzájárul a kivándorlás is. -Igaz, hogy egyre szigorúbb törvények övezik a külföldi munkavállalókat Magyarországon, sajnos nem kevés olyan esetről lehet hallani, melyek szerint egyes helyeken lecserélik vagy lecserélődik a magyar munkaerő külföldire. Ellenben nincs tudomásom olyan esetről, hogy például Németországban (ahol szintén sok pénzt spórolnak a munkáltatók a bevándorlók alkalmazásával) a német munkaerő konkrétan le lett volna cserélve a vezetőség által. Gazdasági és jogi értelemben véve sokkal jobban védeni kéne a magyar alkalmazottakat a külföldiekkel szemben a hazai munkaerőpiacon (legyen szó bármelyik szektorról), az ilyen eseteket pedig ki kellene vizsgálni és ha bebizonyosodnak a vádak, akkor súlyosan megbüntetni a munkáltatót. -Természetesen a külföldi munkavállalókat is védelem illeti. Az integrációt viszont még nem érzem igazán sikeresnek, márpedig az valamilyen szinten veszteséget jelent az országnak. Való igaz, hogy például a V4-eken belül még mindig hazánkban a legalacsonyabb az alkalmazott külföldi munkaerő aránya, a számuk évről évre szembetűnően nő. Sikertelen integráció esetén (még ha egyesek csak pár évig akarnak is itt tartózkodni) pedig társadalmi és gazdasági problémák léphetnek fel.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar

Tanszék

Kereskedelem Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Kereskedelem és marketing

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	bevándorlás, Európai Unió, kivándorlás, Magyarország, munkaerőpiac
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Júl. 15. 10:05
Utolsó módosítás:	2024. Júl. 15. 10:05

Actions (login required)

Tétel nézet