A BGE-PSZK levelezős hallgatóinak nyelvtanulási attitűdje

Tuboly Viktória (2023) A BGE-PSZK levelezős hallgatóinak nyelvtanulási attitűdje. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Tuboly_Viktoria_szakdolgozat_UZ2YR0_bge_bszk.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (829kB)
	PDF szakdolgozati-osszefoglalas_tuboly_viktoria_UZ2YR0_BGE_PSZK.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (122kB)
	PDF Tuboly_Viktória_UZ2YR0.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (559kB)
	PDF Tuboly Viktória-szakdolgozat bírálat.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (384kB)

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozatom témájaként a Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Karán tanuló levelező képzési formában tanuló hallgatók nyelvtanulási attitűdjének vizsgálatát választottam, különös tekintettel a külső társadalmi és gazdasági hatások okozta motivációváltozásokra, figyelembe véve a szociodemográfiai szempontokat is. A diploma megszerzéséhez ma már nem elvárás a nyelvvizsga, miközben az utóbbi időben jelentős mértékben megemelkedtek a nyelvvizsga megszerzésének költségei, ami hatással lehet a hallgatók nyelvtanulási attitűdjére. Úgy vélem, hogy kutatásom segítheti a Kar oktatási tevékenységének az optimalizálását, fejlesztését a hallgatói igények, attitűdök felmérésével. Másrészt kiemelném, hogy a nyelvtudás napjainkban egyre fontosabb a munkaerőpiacon, amelynek az Egyetem is igyekszik stratégiája mentén egyre inkább megfelelni, ehhez alkalmazkodni. A kutatásom során kérdőívvel igyekeztem a témával kapcsolatos hallgatói attitűdöket felmérni.. Előzetes feltevéseim szerint a külföldi – például a Nyugat-Európában élő, dolgozó vagy a határon túli magyarok – egyetemi hallgatók számára fontosabb a nyelvtudás és nyelvtanulás mint a magyarországi tanulóknak. További feltételezésem az volt, hogy a távmunkában, azaz teljes home officeban dolgozó hallgatók fontosabbnak találják és nagyobb mértékben használnak idegen nyelveket, mint azok, akik minden nap bejárnak a munkahelyükre. Ehhez szorosan kapcsolódik, hogy – feltevésem szerint – a döntően magyar tulajdonú, magyar anyanyelvű dolgozói populációval rendelkező cégeknél munkát vállaló hallgatók viszont sokkal kevésbé helyeznek hangsúlyt az idegen nyelvekre, hiszen a kollégák közti kommunikáció magyar nyelven zajlik. Amennyiben a magyarországi lakóhellyel rendelkező tanulókat vesszük figyelembe, azt feltételeztem, hogy a vidéki tanulók és a fővárosi hallgatók között nem lesz szignifikáns különbség a nyelvtanulással kapcsolatos hozzáállásban. Az ezt követő hipotéziseim az egyetemi képzéssel voltak kapcsolatosak. Úgy vélem, hogy a tanulók megfelelőnek találják az egyetem által nyújtott szaknyelvi kurzusokat és nyitottak arra, hogy akár második idegen nyelven is tanulhassák a szakma rejtelmeit, ha arra lenne lehetőség. Hipotézisem szerint a nyelvvizsga-amnesztia azt eredményezi a nyelvtanulási motivációban, hogy a kötelezően előírt tantárgyakon kívül a hallgatók nem fognak az amúgy rendkívül megdrágult nyelvvizsgák mellett dönteni majd. Ez, azáltal, hogy csökkenhetnek a hallgatók költségei, emelheti is az Egyetem vonzerejét.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Üzleti Gazdaságtan Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	állami nyelvvizsga, felsőoktatás, gazdasági szaknyelv, motiváció, munkaerőpiac
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Júl. 11. 07:48
Utolsó módosítás:	2024. Júl. 11. 07:48

Actions (login required)

Tétel nézet