Citizen Development, mint a digitalizáció eszköze

Virányi Dávid Artúr (2023) Citizen Development, mint a digitalizáció eszköze. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Viranyi_David_Artur_SGI4IF_Citizen_Development-2.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Viranyi_David_Artur_SGI4IF_Citizen_Development_osszefoglalas.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (164kB)
	PDF szakdolgozat-biralat.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (234kB)
	PDF szakdolgozat-biralat.docx.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (229kB)

Absztrakt (kivonat)

A digitalizáció jelen van a mindennapi életünkben és egyre több vállalatnál hallhatunk digitális transzformációról is. Részben ez, részben pedig az, hogy munkám során is részt veszek egy ilyen projektben motivált arra, hogy a dolgozatom fő témájaként a Citizen Development-ről írjak, mint a digitalizáció egy lehetséges eszközéről. A munkám és a dolgozathoz való anyaggyűjtés során hamar felfedeztem, hogy minimális anyag, szakirodalom érhető el célzottan ezzel a témával kapcsolatban, illetve ha mégis találtam valamit az teljesen más megközelítésből vizsgálta ezt a módszert. A dolgozatom célja, hogy kiderítsem hogyan járul hozzá a digitalizációhoz a Citizen Development, mennyire növeli a hatékonyságot és a munkavállalók mennyire szívesen vesznek részt az ilyen kezdeményezésekben. A dolgozatom elején bemutattam az olvasónak a digitalizáció lépcsőfokait: a digitizációt, amikor a papír alapú dokumentumokat alakítjuk digitálissá, a digitalizációt, amikor már egy-egy folyamatot alakítunk digitálissá, majd pedig a digitális transzformációt, amikor már szervezetten és célzottan végezzük a digitalizációt minden egyes munkavállaló bevonásával. Célom ezzel a kezdéssel az volt, hogy lefektessem az alapokat a további fogalmak ismertetéséhez és segítsem a későbbi projekt, majd kutatásom megértését. Ezt követve a Citizen Development koncepció bemutatására került sor, mely egy dinamikus és forradalmi megközelítése az alkalmazásfejlesztésnek, mivel a fejlesztési folyamatok elérhetővé válnak a nem technikai munkavállalók számára is. Ehhez szükség van egy nagyobb paradigmaváltásra is a vállalatoknál, mivel ez nem csak technológiai átalakulást igényel, hanem kulturális változásokat is. A fő cél itt a decentralizált fejlesztés elérése, azáltal, hogy a munkavállalók megkapják az alapszintű fejlesztéshez szükséges elméleti és technikai tudást, így nem kell minden fejlesztéshez a központi fejlesztői csapatokat keresni. Ennek a technikai hátterében az újonnan előtérbe kerülő Low Code, No Code szoftverek állnak, melyek intuitív módon teszik lehetővé az alkalmazások fejlesztését minimális informatikai tudást igényelve. Ez a megközelítés számos előnnyel jár, mint például: gyorsabb reakció az üzleti igényekre, az üzleti rugalmasság, költséghatékonyság és gyorsabb üzembehelyezés. Viszont sok hátránya vagy veszélye is lehet, melyekre fontos odafigyelni egy-egy ilyen kezdeményezés során, ilyenek az adatbiztonsági kockázatok, fragmentáció, szervezeti kontrollvesztés, illetve kód minőségi kérdések. A koncepció bemutatása után a már korábban említett Low Code, No Code technológiára tértem ki részletesebben. Itt két nagyobb csoportról beszélünk, a Low Code szoftverek alacsony vagy semennyi kód használatával teszik lehetővé az alkalmazások fejlesztését, míg a No Code szoftverek esetén nincs szükség kódolásra, hanem már előre elkészített komponensekből lehet felépíteni egy-egy alkalmazást. Mindkét technológia lehetővé teszi a gyors alkalmazás fejlesztést, illetve az üzleti változásokra való gyors reagálást. Kisebb már-már sablonnak nevezhető folyamatok vagy alkalmazások esetén kíváló megoldást nyújtanak, így nagyban csökkentve a hagyományos szoftverfejlesztői csapatokon lévő nyomást, illetve ők így jobban tudnak fókuszálni a komplexebb alkalmazások fejlesztésére. Bemutatásra került az egyik Low Code csoportba tartozó technológia a Robotic Process Automation, vagy rövidebben RPA. Ez a technológia már régebb óta jelen van a piacon, de most a Low Code, No Code forradalomnak köszönhetően ismét előtérbe került, illetve sok nagyobb vállalat még csak most építi fel a kompetenciáját ebben a technológiában. Az RPA olyan technológia, amely a munkavállalók által végzett repetitív, komplexebb döntéseket nem igénylő folyamatok automatizálására használható. A legtöbb RPA szoftver előre meghatározott lépéseket tartalmaz, melyekből felépíthető a folyamat és a fejlesztőnek csak ezeket kell paramétereznie, viszont ezen felül lehetősége van különböző programkódok futtatására is. A szakdolgozat során bemutatott projektben is ez a technológia kerül alkalmazásra és ezen belül is az Automation Anywhere Automation 360 szoftvere, mely a 2023-as Gartner felmérés alapján az egyik piacvezető RPA szoftver. Miután sikerült végigmennünk az elméleti alapokon, bemutattam egy Citizen Development kezdeményezés során megvalósult RPA projektet. Ismertettem az üzleti esetet, a technikai megvalósítást és annak nehézségeit, illetve sajátosságait a Citizen Development megközelítés miatt, majd kitértem a projekt és a Citizen Developer jövőbeli kilátásaira a projektet követően. Véleményem szerint a dolgozat eddigi részei megfelelő alapot adtak a kutatási kérdéseim megfogalmazásához és a kutatás lefolytatásához, mely mélyinterjúk formájában valósult meg. Összesen tíz emberrel sikerült mélyinterjúkat készítenem, melyhez a téma újdonsága miatt úgy válogattam össze a résztvevőket, hogy már rendelkezzenek valamilyen tapasztalattal a digitalizáció, illetve Citizen Development területén. Ebből következően a kutatásom eredménye nem reprezentatív és csak az adott mintára értendőek a kutatási kérdéseimre kapott válaszok.Az interjúk során egyértelmű volt, hogy rengeteg előnye van ennek a megközelítésnek és nagyon erős támogatottsága van minden szintről, mind a munkavállalók és mind a menedzserek részéről is. Előnyét látják annak is, hogy a saját területükön belül megtalálhatóak vagy megtalálhatóak lesznek a Citizen Developerek és akár házon belül is le tudnak bonyolítani egy-egy digitalizációs fejlesztést. Az előnyökön felül szó esett néhány olyan dologról is amelyekre fontos odafigyelni ezeknél a kezdeményezéseknél, mint például az adatbiztonság és a transzparencia a lefejlesztett megoldásokat illetően. Mivel ez egy célzottabb minta volt és nem szolgál reprezentatív eredménnyel a kutatásom, szerintem érdemes lenne ugyanezt a kutatást lefolytatni egy magasabb számú csoporton is, ha már jobban elterjedt ez a megközelítés és jobban, számszerűsíthetőbben látszanak az előnyei és hátrányai. Ezen felül érdemes lenne több ilyen projektet utánkövetni, hogy ténylegesen mennyiben járul hozzá a napi hatékonysághoz és mennyire támogathatóak ezek a megoldások hosszútávon. Véleményem szerint ez a megközelítés hasznos eszköze a digitalizációs kezdeményezések előremozdításához és mindenféleképp szükség van az összes munkavállaló aktív bevonására ahhoz, hogy ténylegesen egy digitális világban éljünk. Ez a megközelítés nagyban hozzájárul ahhoz is, hogy a munkavállalók jobban tartsák a lépést a technológia változásokkal és egyszerűbbé tegyék a mindennapi munkájukat és életüket. A technológia a mai világban nem évről évre, hanem akár hónapról hónapra is folyamatosan változik és ezzel fontos fenntartani az ütemet és fontos beépíteni azokat az újításokat melyek javítják az emberek életminőségét és ehhez elengedhetetlen, hogy mindenki kezébe odaadjuk az eszközöket és a megfelelő tudást ezen technológiák használatához. Nagyon fontos ezt szervezetten, gondosan megtervezve kivitelezni, hogy a dolgozat során említett veszélyek és hátrányok ne kerüljenek realizálásra és főként csak az előnyeit élvezzük ennek a technológiai és kulturális átalakulásnak.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Gazdaságinformatika Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdaságinformatikus

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	21. század, Citizen Development, coaching, folyamatfejlesztés, irodaautomatizálás, low code, no code, szoftverfejlesztés
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Jún. 28. 10:37
Utolsó módosítás:	2024. Jún. 28. 10:37

Actions (login required)

Tétel nézet