A 20 és 35 év közötti fiatalok megtakarítási hajlandósága hazánkban 2017 és 2022 között

Treplán Liza (2023) A 20 és 35 év közötti fiatalok megtakarítási hajlandósága hazánkban 2017 és 2022 között. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Treplán_Liza_NAJSJG.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)
	PDF BA_O_Treplán_Liza.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (284kB)
	PDF BA_B_Treplán_Liza.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (640kB)
	PDF szakdolgozat-biralat-es-javaslat_Treplán Liza_aláírt.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (398kB)

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozatom témája a 20 és 35 év közötti fiatalok megtakarítási hajlandóságának vizsgálata volt 2017 és 2022 között. A bevezetésben bemutatom a dolgozat felépítését, indoklom a téma aktualitását és a kutatásom alatt felállított hipotéziseket vezetem fel. Ezután a megtakarításhoz szorosan kapcsolódó fogalmakat mutatom be, mint például a bevétel és a költség. Majd a megtakarítás csoportosítása és típusai következtek. Egy életciklus alatt folyamatosan változó megtakarítási és befektetési döntéseket hoznak az egyének. Ezen döntések különböző változatait soroltam fel az Magyar Nemzeti Bank által készített tanulmány alapján, ami végig kíséri az egyén életútját középiskolás kortól egészen a nyugdíjas korig. A második fejezet lezárásaként pedigbemutattam három tényezőt, ami hatással lehet a megtakarítási döntések meghozatalára. Ezek voltak az állam hatása, ezen belül is az egyes megtakarítási termékek adóztatása, valamint a kockázat és megtakarítás kapcsolata.Ezt követően regionális összehasonlításban mutattam be az infláció, az alapkamat, a munkanélküliségi ráta és az egy főre jutó GDP alakulását Magyarországon és Szlovákiában 2017 és 2022 között. Az értékek változását diagrammok segítségével szemléltettem. Ezen mutatók mindegyike befolyásolja az egyén megtakarítási döntéseit. Például az infláció emelkedése negatívan hat az egyén befektetési döntéseire. Az árak emelkedésének hatására a költségek is növekednek, amelynek eredményeként a megtakarítási ráta csökken.A dolgozatom utolsó szakaszában a saját kérdőíves kutatásomat mutatom be és elemzem az egyén megtakarítási döntéseiben bekövetkező változásokat az egyes periódusokban. A kérdőív online módon volt kitölthető és 106 magyar fiatal vett részt benne. A kitöltők nemi eloszlásában kisebb arányban voltak a férfiak, így az elemzést százalékos arányban nemenként súlyozva végeztem. A kutatásom fókuszában a 20 és 35 év közötti fiatalok voltak és a megtakarítási hajlandóságukat vizsgáltam három perióduson keresztül. A kérdőív első részében a kitöltő személyére vonatkozó kérdések szerepeltek, majd gazdasági alapkérdések következtek, amelyben a kitöltő pénzügyi tájékozottságának felmérését végeztem el.A kérőív következő részében három különböző gazdasági helyzetet vizsgáltam. Az első a koronavírus előtti stabil gazdasági környezet. A második időszak a koronavírus által okozott nehézégek időszaka volt 2019 és 2020 között. A harmadik periódus alatt továbbra is fennálltak a vírus okozta nehézségek, amit a 2022-ben kirobbant orosz-ukrán háború csak fokozott. Ezen három kiemelt időszak vizsgálatának eredményeként, meghatároztam az egyének megtakarítási attitűdjének változását.Kutatásom során három hipotézist állítottam fel. Az első hipotézisemben az állítottam, hogy anők kisebb pénzügyi ismeretekkel rendelkeznek, mint a férfiak. Ezt az állítást elvetettem, mivel két kérdés is irányult ennek az állításnak a megválaszolására, amelyet a 10. és 12. számú diagramm támaszt alá.A második, hogy a gazdasági helyzet negatív változásával ellentétes mozgás látható a megtakarítási hajnaldóságban. Ezt az állítást elfogadtam, amit a 20. számú diagramm támaszt alá. A harmadik hipotézisben az iskolai végzettség hatását vizsgáltam a megtakarítási hajlandóságra. A 23. számú ábra alapján nem látható különbség a két végzettségi szint és megtakarítási hajlandóság között, ezért az állítást is elvetettem.Dolgozatom lezárásaként összegeztem a vizsgálat eredményeit és további lehetséges megtakarítási helyzetet fogalmaztam meg a Magyarország tekintetében. Ezek alapján további növekedés figyelhető meg Magyarország megtakarítási rátájában, hiszen az egyének megtanulnak együtt élni a folyamatos áremelkedésekkel és ez alapján hozzák majd meg megtakarítási döntéseiket is. Továbbra is a vésztartalék képzése lesz a fő megtakarítási motiváció. Emellett nagyobb figyelmet kell fordítani a pénzügyi tájékozottság fejlesztésére, annak érdekében hogy a későbbi időszakokban bekövetkező gazdasági sokkokra az egyének reagálni tudjanak.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	állam, befektetés, gazdasági válság, kérdőíves felmérés, megtakarítás
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Jún. 28. 10:34
Utolsó módosítás:	2024. Jún. 28. 10:34

Actions (login required)

Tétel nézet