Pallaginé Gottlas Krisztina (2023) Pénzügyi controlling rendszer bevezetése az Energiatakarék SLR KFT-nél. Pénzügyi és Számviteli Kar. (Kéziratban)
PDF
Pallaginé_Gottlas_Krisztina_ZNZZ1N.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (3MB) |
|
PDF
Pallaginé_Gottlas_Krisztina_ZNZZ1N_SZAKDOLGOZAT_ÖSSZEFOGLALÁS.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (341kB) |
|
PDF
Pallaginé Gottlas Krisztina.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (202kB) |
|
PDF
Bírálati lap Gottlas Ragoncza.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (930kB) |
Absztrakt (kivonat)
A controlling, mint tudomány az elmúlt évszázadokban óriási fejlődésen ment keresztül. A középkori francia udvarházakban tevékenykedő comptollerektől eljutottunk egészen, a napjainkban számos nagyvállalatnál működő contolling részlegekig. Ez nagyban köszönhető az ipari forradalomnak, melynek hatására átfogó gazdasági változások következtek be először Nagy-Britanniában, majd Európában és később Észak-Amerikában. A contolling terjedését ekkor az ipari nagyvállalatok térhódítása hívta életre, melyek divízionális formában működtek, ezért szükség volt az egyes divíziók termelékenységének, hatékonyságának összehasonlítására, köztük koordinációs feladatok ellátására. A XX. század elején először Észak-Amerikában, majd 1975-ben Németországban is megalakul az első contolling egyesület, hazánkban ilyen szervezet a század végén, a tervgazdaságról a piacgazdaságra történő áttérés időszakában, a globális nagyvállalatok megjelenésével egyidőben alakul. A controlling, mint tudomány fejlődése során két irányzat alakul, az egyik az angolszász, mely szerint a contolling a vezetés része, a vezető feladata pedig az erőforrások hatékony allokálása, ezzel szemben a német felfogás szerint a contolling egy eszközrendszer, mely a tervezés, az ellenőrzés és a control tevékenység segítségégével rendelkezésre állnak a vezetői döntéshozatalhoz szükséges információk. Szakmai szervezetek a contolling tevékenység egységesítésére törekszenek, de mindkét irányzat közös célja a vállalati teljesítmény növelése. A contolling fogalmának meghatározására számos megközelítés és definíció létezik egy azonban mindegyikben közös: a contolling, mint tevékenység több egy egyszerű ellenőrzésnél, az egész szervezetre kiterjed, melynek feladata a tervezés, az ellenőrzés, az információellátás, és célja a kitűzött eredmény cél elérése. A controlling speciális szemléletét és alapfilozófiáját a következő kritériumok adják: jövőorientáltság: a múlt adataira támaszkodik, de mindig a jövőbe tekint, célorientáltság: folyamatos célképzés jellemzi, egy adott cél elérése után, ki kell tűzni egy újabbat, szűkkeresztmetszet-orientáltság: olyan gyenge pontok keresése, melyek feloldása nélkül nem lehetséges a tevékenység bővülése, költségorientáltság: a költségek vizsgálata, melyek csak egy jól definiálható cél érdekében merülhetnek fel, döntésorientáltság: döntési alternatívák kidolgozása, az információ hiány megszüntetése. A gyorsan változó környezethez való alkalmazkodás komoly kihívást jelent a napjainkban működő szervezeteknek. A különböző ár- és költség contolling ágazatok mellett szükség van a pénzügyi eszközökkel való hatékony gazdálkodás figyelemmel kísérésére is, melynek eszköze a pénzügyi contolling, mivel az eredményességet a pénzügyi tevékenység is nagyban befolyásolhatja, ezért pénzügyi döntéseinket folyamatos ellenőrzés alatt kell tartani. Ez egy folyamatos tevékenységet jelent, mely követi a contolling általános logikáját, miközben a pénzzel szeretnénk mind hatékonyabban gazdálkodni. Igazából a reáleszközökkel való hatékony gazdálkodást is ösztönözni akarjuk, a termelési, szolgáltatási, készletezési tevékenységbe csak annyi pénzt kívánunk tartani, amennyi szükséges, és a befektetett pénzt vissza akarjuk kapni. Egy vállalkozás jövedelmezőségének számviteli szemléletű kimutatása egyre kevésbé elegendő ahhoz, hogy pénzügyi helyzetét megértsük. Az árbevétel nem pénzbevétel, a költség nem mindig kiadás és az adózott eredmény nem egy időszak nettó pénzbeáramlása, így a számviteli eredmény sokszor nem nyújt információt a cég likviditási helyzetéről. A számviteli szemlélettel szemben a pénzforgalmi szemlélet az, amely megmutatja adott időszak pénz be- és kiáramlását, a bevont pénzforrásokat, valamint azok felhasználását. E két szemlélet azonban egymást kiegészíti, míg a számviteli szemléletben készülő eredménykimutatás a vállalkozás profitabilitását, addig a másik a pénzügyi hatékonyságot, a nettó cash flow termelőképességet mutatja meg. A nyereség pénzügyi realizálása a cég szilárd likviditásának feltétele. A pénzügyi contolling feladata, hogy a vállalkozás reálfolyamataihoz kapcsolja a pénz mozgását. Pénzügyi terveket készít, pénzügyi mutatókat határoz meg, melyeket a folyamatosan végzett controlling tevékenység következtében vizsgál, értékel, és különböző döntési alternatívák kidolgozásával segíti a vezetőt a döntésének meghozatalában, amelyek segítséget nyújtanak a pénzügyi egyensúly és eredmény elérésére, kockázatok csökkentésére, hozam célok megvalósítására. Napjainkban a mikró és kisvállalkozások életében egyáltalán nincs jelen a contolling, pedig az erőforrásokkal való megfelelő, hatékony gazdálkodás a jövőbeli fennmaradásuk egyik alapvető feltétele is lehet. Munkám során kerültem kapcsolatba az Energiatakarék SLR Kft ügyvezetőjével, ahol a gazdasági környezet változásai miatt már korábban felmerült az igény egy pénzügyi controlling rendszer létrehozására. A szükségességét az elmúlt évek fellendülése, majd a jelenlegi kedveztőlen szabályozási környezet miatti hanyatlás hívta életre. Napelem telepítéssel a kft 2017 óta foglalkozik, de ekkor még az önerős beruházások száma igen csekély volt. A megrendelés állománya és ezzel együtt árbevétele a korábbi évekhez képest 2020-ban először háromszorosára, majd a következő években négyszeresére nőtt. Ennek hátterében több folyamat húzódott meg: egyik ilyen a kedvező kormányzati döntések, melyek következtében mind a vállalkozások, mind a lakosság olcsón tudott alacsony kamatú hitelekhez jutni a beruházások megvalósításának érdekében. Az Európai Unió is támogatja a zöld energia terjedését, ezért szintén a lakosság részére elindították az ún.: RRF-es pályázatokat, melyek keretében a 100%-os támogatottságú intenzitással vált elérhetővé napelemes rendszer telepítése vagy ezzel kombinálva fűtési rendszer elektrifikálása, ami több mint 40 ezer pályázó részvételével zajlott. Ezzel egyidőben még tartott a covid-19 világjárvány utóhatása, valamint a kitörő ukrajnai események következtében az energia árak soha nem látott mértékben emelkedtek, ami szintén a napelemes rendszerek felé irányította a figyelmet. A megnövekedett megrendelői igényekhez alkalmazkodva nőtt a kft partnereinek és munkavállalóinak száma. A szerződések megkötését, a pénzügyi lebonyolítást jellemzően alkalmazottak, a többi munkafolyamatot szerződéses partnerek bonyolították. A projektek pénzügyi folyamat szempontjából alapvetően kétféle módon bonyolódnak az egyik az önerős, a másik az RRF-es pályázatok. Míg az önerős telepítések pénzügyi szerződéses feltételeit a kft számára előnyös feltételekkel tudja bonyolítani, addig az RRF-es pályázat egy 60%-ban utófinanszírozású munka. Az önerős szerződéseknél a megrendelő számára előre kiküldött előleg és rész számlák pénzügyi kiegyenlítése után történik meg a telepítés, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a telepítendő anyagokat csak a pénz beérkezése után vásárolja meg a cég, így pénzügyi kitettsége minimális. Ezzel szemben az RRF-es pályázatok esetében a végszámlát csak a telepítés után nyújthatja be a magyar államkincstár felé, ami a teljes szerződéses érték 60%-a. Az Energiatakarék SLR Kft 2021-2022 folyamán 123 db ilyen szerződést kötött, melyek telepítése 2023 október, november hónap folyamán kezdődött el. Természetesen felmerülhet a kérdés, hogy miért kötött a kft számára pénzügyi szempontból előnytelen szerződést? Mint korábban írtam, a szakpolitikai döntések, és a külső környezeti hatások óriási kilengéseket mutattak az elmúlt években. A hatalmas megrendelés szám mögött óriási felfutások, és hatalmas megtorpanások húzódtak meg. Valamint arra senki nem számított, hogy a pályázatban szereplő eredeti határidőket többször átírják és jelentősen kitolják. Az eredeti szándék az volt, hogy az önerős és pályázatos kivitelezések egymással párhuzamosan megvalósítva, látva a telepítések korábbi dinamikáját, az RRF-es munka utófinanszírozása mellett sem fogja a kft pénzügyi stabilitását veszélyeztetni. De sajnos a 2022. októberében megszüntetett betáplálási lehetőség megszüntetésével az önerős napelem telepítési megkeresések gyakorlatilag minimálisra csökkentek, az RRF-es pályázatok esetében pedig még a befejezett projektek esetében sem indult meg a kifizetés. Így érkeztünk el 2023. október 31-hez, amikor is egy közbenső beszámoló készítésével, mint kiindulási alappal elkezdtük a pénzügyi tervezést a korábban áttekintett és feldolgozott szakirodalom segítségével. A munkám egyértelmű célja volt, hogy láthatóvá tegyük a jelenlegi pénzügyi forrásokkal, raktáron lévő eszközökkel és RRF-es megrendelés állománnyal meddig tart ki a kft pénze, készlete, mennyi idegen forrást szükséges bevonni, mennyi vevői kintlévőség fog felhalmozódni és hogyan alakul az eredmény? De munkám során nem csak a tervezés volt a cél, hanem egy pénzügyi controlling rendszer létrehozása, aminek segítségével láthatóvá válnak a jövő pénzügyi folyamatai, azok iránya, és segítségével időben lehet a megfelelő döntéseket meghozni. A tervek elkészítéséhez az adatokat az értékesítési vezető bocsátotta rendelkezésre. Ezek alapján tudtam eredmény tervet, mérleg tervet, likviditási tervet és cash-flow tervet készíteni 2023. november – 2024. december 31-ig terjedő időszakra. A tervezés során csak a tényekre támaszkodtam, csak azzal a bevétellel számoltam, amihez kapcsolódóan már a szerződéseket is megkötötték, a költségek kalkulálásánál pedig a 2023. októberi adatokat vettem alapul, mert ez a hónap már a megszorítások, és szigorú takarékoskodás mentén folyt, valamint a tevékenység dinamikája valószínűleg a következő hónapok dinamikájához fog hasonlítani. Figyelembe vettem az ügyvezető tájékoztatását a bérleti díjak, és hirdetési díjak csökkentéséről, így ezek a költségek a további hónapok tervezésénél már nem szerepeltek. Mivel az RRF-es pályázatokhoz kapcsolódóan 2024-ben a tervekben heti kettő telepítést tervez a kft, így pontosan meg tudtam határozni az anyagszükségletet, így az anyagkészlet csökkenéseket és később a beszerzéseket ezeken a kalkulált értékeken tudtam számba venni. Ehhez kapcsolódóan az árbevétel és a vevői kintlévőség értékei is pontosan kerültek be a tervekbe. A szállítók állományát havonta forgási sebesség segítségével terveztem. Az eredmény és mérleg terv elkészülte után tudtam a likviditási tervet és a cash-flow tervet elkészíteni, a tervezés során a kft készpénz állományát 2024. márciusában minimálisan 10 millió ft-ban rögzítettem, ami körülbelül egy havi pénzkiadással egyenlő. Az elkészült tervekből világosan látszik, hogy a kft 2023. október 31-én értékpapírokkal együtt meglévő likvid pénzállománya 50.379 ezer ft-ról 2024. március 31-re 10.222 ezer ft-ra csökkent, vagyis elmondhatjuk, hogy ebben a hónapban válik majd szükségessé idegen tőke bevonása a működés finanszírozásához. A raktáron lévő készletek 2024. májusáig elegendőek, ettől kezdve a telepítések teljesítéséhez készlet beszerzésre is szükség van, ami tovább növeli a rövid lejáratú hitelek állományát. A vevői kintlévőség értéke, ha 2024. decemberéig sem történik kiegyenlítés 165.093 ezer ft-ra fog duzzadni, a rövid lejáratú hitel állománya pedig az év végére 151.095 ezer ft lesz. A halmozott adózott eredmény a 2023. novemberi 71.819 ezer ft-ról 2024. decemberére 6.248 ezer ft-ra csökken. Összeségében megállapíthatjuk, ha az összes vevői kintlévőség befolyik, akkor a hitel állomány visszafizetése után is fennmarad további 13.998 ezer ft, persze számolni kell a hitel visszafizetésekor jelentkező kamattal is. Egy pénzügyi controlling rendszer részét képezik a pénzügyi mutatók, normák felállítása, létrehozása. Munkám során a meglévő adatokból a likviditási mutatót, a likviditási gyorsráta mutatót, a pénzeszköz likviditást, a nettó forgó tőkét, a készletek forgási sebességét és a fordulatok száma mutatókat emeltem ki, mutattam be, számoltam és elemeztem. Mivel a kft működése a vizsgált időszakban nem egy egészségesen működő vállalkozás számadataival rendelkezett, így egyes mutatókat csak korlátozottan lehetett értékelni. Ezek jelentősége majd az idő előre haladtával fog megmutatkozni, hiszen a cél az, hogy a megkezdett munkát tovább folytassuk. Az excel táblázatokban meglévő tervek a hónapok előre haladtával tény adatokká válhatnak, majd ekkor tudjuk vizsgálni az eltéréseket, annak okait és a mutatószámokban bekövetkezett változásokat. Azt gondolom, hogy a pénzügyi controlling rendszer létrehozása az Energiatakarék SLR Kft életében megkezdődött, a kialakított tervezési rendszer alapját képező, egymásra épülő excel táblázatok lehetővé teszik, hogy a jövőben ezt a munkát folytassuk és a pénzügyi folyamatok ellenőrzés alatt tartása által hozzá járuljon a kft további eredményes működéséhez és fennmaradásához.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Tanszék
Számvitel Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Mű típusa: | záródolgozat |
---|---|
Kulcsszavak: | cash flow, controlling, controlling tervezés, likviditási terv, pénzügyi controlling |
SWORD Depositor: | Archive User |
Felhasználói azonosító szám (ID): | Archive User |
Rekord készítés dátuma: | 2024. Jún. 28. 10:32 |
Utolsó módosítás: | 2024. Jún. 28. 10:32 |
Actions (login required)
Tétel nézet |